Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896 - 1938
Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896-1938 Sertéságazat A sertéságazat jövedelmező volt, 1913-ban 135 ezer 449 koronát hozott. Az orbánc elleni védőoltást ekkor már 3 éve alkalmazták. A sertéshizlalásra 1913-ban tértek át. Ménesmajorban anyasertéstelepet létesítettek. Vásároltak 36 tenyészkant. Ménes A lótartás nem jövedelmezett, az etetés rendkívül megdrágította a tartást. Egy csikó évente 600 korona takarmányt fogyasztott el, ugyanakkor 3 éves korában az ára maximum 100 korona volt. Ménesmajorban tartották a kancákat és a kancacsikókat, Előszálláson a méneket és a méncsikókat. Évente 60—70 kancát fedeztettek, 36-ot igáztak. Ménesmajorban még mindig lófogatokkal dolgoztak. A kancákat vemhes állapotban is igázták, ezért sok volt a vetélés. A szabadménesben a kancák ellése 100%-os volt, az igások között több meddő maradt. A ménesmester javasolta; szüntessék meg a kancák ménesmajori igázását, helyette osszák be a kancákat a kerületekbe, ahol könnyű munkákra (fuvar, vízhúzás, takarmányszállítás) alkalmazzák őket. A kancákat hármas fogatokban alkalmazták. Igások Az uradalmi állományban 1 080 igásökröt tartottak, de vontatásra alkalmaztak még 180 lovat. A kerületekben alkalmazott kiszolgáló lovakon és igásökrökön túl, a földmunkákra 1020 ökör, 100 ló maradt (255 négyökrös fogat, 53 hármas lófogat: összesen 308 fogat). A szántók művelésében 69 katasztrális hold föld jutott 1 fogatra. Az uradalmi vezetés már a korábbi években megállapította, hogy az igásökör-állomány gyenge állapotú. Róbertvölgyben és Kisvenyimben magyar szilaj teheneket is igáztak, és velük pótolták az ökörfogatokat. Az uradalmi gazdaságok a négyesfogatrendre voltak építve. A művelési eszközállományt a fogatszámhoz igazították. Egy négyesfogat naponta háromnegyed hold földet szántott fel. Összehasonlításul: a gőzeke naponta 15 hold földet szántott fel. Az igásökörfogat évente 200 holdat, a gőzeke 3800 holdat szántott. Az uradalmi 3 gőzeke 60 igásfogat munkáját végezte el. További gőzekék beszerzését irányozta elő a jószágkormányzó. Meg volt győződve arról, hogy a gőzeke biztos gép, ha üzemzavar nincs, akkor a munkája olcsó. (A galántai szántóversenyen ekkoriban mutatták be a carterpillar típusú traktort. Gazdasági szakemberek úgy nyilatkoztak, hogy a traktor négy év alatt elhasználódik, üzemeltetése drága.) Az uradalomban egyelőre a traktorbeszerzést nem terveztek, helyette 2 Fowler-féle 16 H-s gőzeke-garnitúrát vásároltak, és beállítottak 20 négyesfogatot. Ezután 50 hold művelés esett 1 fogatra. A technikai vívmányok nagyot haladtak, így a négyesfogatok helyett áttértek a kettesfogatokra. Személyi kérdések, birtokkezelők Az uradalom 10 kerülete élén egy-egy intéző állt; továbbá a központi ispán és hat ellenőr működött még. Utóbbiak a fiatal segédtisztek közül kerültek ki. Az intézők a gazdasági kérdésekben gyakorlott vezetők voltak, viszonylag idősebbek. A kerületeket önállóan vezették, az adminisztrációt a segédtiszttel együtt végezték. Kerületi és segédtisztek 1913-ban Előszálláson Laszlovszky Kálmán; Róbertvölgyben Hetyei Jenő; Nagykarácsonyszálláson Sohár Árpád; Kiskarácsonyszálláson Török Miklós; Ménesmajorban Simig Lajos; Herczegfalván Göttmann Andor; Nagyvenyimben Grohmann Károly; Kokasdon Zemanek Nándor; Mélykúton Rónay József; Kisvenyimben Simon Róbert. A kezelőszemélyzetet még gyarapítani kellett. Megoldatlan volt a segédtisztek helyzete, holott ellenőrként fontos feladatot hajtottak végre. Egy-egy ellenőr kétkét kerületet felügyelt. Székhelyük Előszállás, Róbertvölgy-Ménesmajor; Nagy- és Kiskarácsonyszállás; Herczegfalva-Gőzmalom; Kokasd-Nagyvenyim, Mélykút-Kisvenyim volt. A segédtisztnek nem volt beleszólása a kerület gazdasági ügyeibe, még akkor sem, ha nyilvánvalóan negatív tényeket fedeztek fel, amelyek a kerületi gazdaságot hátrányba sodorták. Ennek oka az volt, hogy a segédtiszt a kerületi tiszt felügyelete alatt állt; tőle függött esetleges előmenetele is. Étkezésük a tiszt lakásán történt, ismerte a ház családi gondjait. A kerületi tiszt nemegyszer hozta segédtisztje tudomására, hogy nem lehet utóda, mivel még hosszú évekig fog szolgálni. Az is megtörtént, hogy a segédtisztet féltékenységből főnöke negligálta, semmiféle feladatot nem adott neki. Mivel szemmel látható tevékenysége nem volt, rá lehetett fogni a nemtörődömséget. A kormányzó szerint szükség volt a segédtiszti státus végleges rendezésére, mégpedig azáltal, hogy 226
