Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896 - 1938
Farkas Gábor (fj. A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896-1938 ban újabb két telepet hoztak létre, Antal- és Ménesmajorban. Ekkor 3 ezernél is több hízó volt a sertéságazatban. Az 1920. évben kevés volt a kukorica, így hizlalásra mindössze 400 süldőt állítottak be. Az ipari növények közül a kender termelésére fordítottak nagyobb figyelmet, annak uradalmi haszna jelentős volt az előző években is, és melléktermékét is hasznosították. Pozdorjáját a téglaégetésnél, a lacikonyhákban, a cselédek konyháiban használták fel. Ipari üzemnek számított a téglaégető, melyet szárítókkal, téglamesteri lakással bővítettek. Más gazdaságokban új és modern ekék voltak már használatban, ezért a gazdatisztek a MÁV Gépgyárban készített resicai ekék beszerzését javasolták, melyek könnyűek, s használatuk egyszerű volt. Ezek úgjmevezett kettősekék voltak. 1902-től szerezték be a resicai ekéket, Nagykarácsonyszállásra egyszerre 20 darabot küldtek; továbbá 4 vetőgépet, 5 szekeret és egy kocsit. A gazdasági épületek egyre újultak, számuk feltűnően gyarapodott. A régieket felújították, modernizálták. 1911-ben Nagyvenyimben ököristálló épült, Kokasdon tehénistálló, Mélykúton ökör- és lóistálló, Bernátkúton birkaakol, majd 50 tehén befogadására szolgáló istálló. A mélykúti istálló 120 ökör befogadására volt alkalmas. A tehénistállókat vízvezetékekkel látták el, ennek érdekében mély furatú kutakat építettek. Előszálláson 50 bonyhádi tehenet állítottak be 1913-ban. A kerületi tiszt szerint okvetlen szükségessé vált a tej elő tehenészet megvalósítása, amit a hollandi pirostarka fajták meghonosításával lehetne elérni, s ez a tehenészet a jövőben kifizetődő lesz. Egy naponta 18-20 litert adó pirostarka tehén vásári ára 900 korona volt. Ezt az összeget a tehén két esztendő alatt amortizálta. A tej ára 17 fillér volt literenként. Az uradalom az 1910-es évek előtt megkezdte Ménesmajor modernizálását. Ez a kerület volt, Bernátkútmajorral együtt, az uradalom északi részén a legértékesebb. Új szemléletet tükröz, hogy fiatal és energikus gazdatiszteket alkalmaztak a kerületekben. A béresek véleménye a gazdasági felszerelésről elmarasztaló volt. Egyrészt kevés volt az eke, a borona, a vetőgép, a szekér, a lovaskocsi. ,,Sfedett-védett ekéinkkel a talajművelés nehézkes. ” A gazdatisztek a MÁV Gépgyárban gyártott resicai kettősekék beszerzését javasolták, mert az ekék könnyűek, alkalmazásuk egyszerű volt. Nagykarácsonyszállásra 1902-ben 20 ekét küldtek 5 nehéz szekeret, 4 vetőgépet, és 1 kocsit. A cselédek lakásviszonyain új házak és azokban kialakítandó lakások építésével segítettek. Az 1905—1914 között létesített cselédházak korszerűbbek voltak már; téglából, kevesebb vályogból, cserépfedéssel és téglapadlózattal épültek. Új cselédházak létesültek Előszálláson, Herczegfalván, Bernátkúton, Kiskarácsonyban, Ménesmajorban, vincellérház épült Kokasdon, továbbá ellenőri, kovács-, bognárlakás és halászház. A pusztai tanítók szociális érzékenysége a lakosság életnívóját átérezte; több esetben tettek javaslatot a cselédség kirívóan nehéz szociális viszonyainak orvoslására. A tanítók hivatásuk gyakorlása során napi kapcsolatban voltak környezetükkel, a súlyos gondok feltárása rajtuk keresztül sikeresebb volt, mint a gazdasági szakemberek közbejöttével. Az 1910-es években azonnali cselekvést követelt a cselédlakások helyzetén való javítás. 1912-1913-ban az uradalomban egyszerre 60 cselédlakást építettek át. Rémig apát úr a gazdasági prosperitás elősegítésére nagyobb arányú építkezéseket kezdett a majorokban, különösen az állattenyésztéssel kapcsolatos infrastruktúrát fejlesztette.48 A trágyázás fontos szempontként merült fel 1913-1914-ben. Az előszállási kerületben végzett felmérés szerint az állatállomány (626 darab) évente 59 ezer 470 mázsa trágyát állított elő. Ez a kerületben 330 katasztrális holdnyi terület beterítésére volt elégséges. (1 számosállat évi trágya előállítása 95 mázsa volt.) Ezzel a mennyiséggel 6 évente lehetett a földeket trágyázni. Optimális az lett volna, ha erre 5 évenként sor került volna. Ha az uradalomban 140 számosállattal többet tartottak volna, akkor a trágya-előállítás 16 ezer 490 mázsa lett volna. Ezt az állatszámot 14 ezer 400 korona ellenében meg lehetett volna vásárolni. Az előző évtizedben a juhállományt leépítették, a juhok által előállított trágya hiányzott. Helyüket hízómarhákkal pótolták, de takarmányhiány miatt nem tudtak megfelelő számú tehenet, ökröt hízóba fogni. Egyelőre tehát a trágya hiányával kellett számolni, ezért műtrágyázásba fogtak, és így szép eredményt értek el. Az őszi vetéseket fejtrágyázással serkentették nagyobb termésre. Műtrágyaként a nátrium-nitrát hatóanyagú chilisalétromot alkalmazták. Az előszállási kerületi felmérés során halastavak lésítésére adott tanácsot a halászmester. A kerületben a terméketlen területek egy része víz alatt állt. Javasolta, hogy az Újréten gátelzárással létesítsenek tavat, alakítsanak ki pontytenyészetet, amelyet 3 év elmúltával halászni lehet. A gazdasági vasút építésének tervét 1912-ben újból felvetették. Olyan vasúti konstrukciót szereztek be, melyet bármely helyen lerakhattak, ha arra ott szükség volt. Ilyen gazdasági vasutat létesítettek a takarmányospajták és a tehenészetek között, a téglaégetésnél, továbbá a cukorrépaföldeknél. 1913-ban a cukorrépa területe meghaladta a 40 katasztrális holdat. A cukorrépaföldhöz 8 km hosszú gazdasági vasút tervezetét készítették el. A hírközlés érdekében kiépítették az uradalmi telefonhálózatot. Erre 1905-1906-ban került sor. A szerelés 6 463 koronába került. 48 FARKAS 1991,162-163. 222
