Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896 - 1938
Varkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896-1938 Az uradalmi jövedelmezőséget növelő intézkedések 1914. február 10-ig készült el a jószágkormányzó tervezete az uradalom jövedelmezőségét növelő intézkedésekről. A kerületi tisztek erre vonatkozó javaslatokat juttattak el a kormányzóhoz, melynek összegezését (saját tapasztalataival együtt) megküldte az apátnak. A tervezet tükrözte a kor ismert közgazdasági elveit, a jószágkormányzó és a gazdatisztek gazdasági tapasztalatait, melyet a kényszerpályán mozgó uradalmi helyzetre alkalmazhatónak véltek. A tervezet üzemágak szerint sorolta fel az uradalmi állapotot: Üzemág kát. hold négyszögöl Szántóföld 21 611 1 188 Kert 116 783 Rét 2 007 1 303 Szőlő 47 1 251 Legelő 5 039 964 Erdő 1 255 636 Nádas 175 1 047 6. tábládat A.% egyes ü^emágak összterülete Termék neve Terület (kát. hold) Búza 4 300 Rozs 1 700 Árpa 1 300 Zab 2 500 Dohány 125 Kender 300 Tengeri (urasági) 1 800 Tengeri (pénzes) 1 350 Takarmánymagvak 3 Konvenciósföld 1 000 Répa 350 Burgonya 750 Takarmány 5 675 Kiosztott föld 577 Ugarterület 310 7. táblázhat A. vetésszerkezet 1912-1913-ban Gabonatermelés Az uradalom fő terméke a szemes gabona volt. Ez a modern gazdálkodás korában már nem volt jövedelmező, és az üzemvitel egyoldalúságát jelzi. Cserháti Sándor a növénytermelésről irt könyvében írja,49 hogy az előszállási uradalom a szemes gabonával eladta földtőkéjét. A földeket kizsarolták, a tápanyag pótlására kevés lehetőségük volt, az istállótrágya nem volt elégséges, műtrágyára alig volt pénz, és még mindig arra kényszerültek, hogy ugart tartsanak. A kormányzó szerint az ugarföld Határvölgyben volt, ahol a talaj jól művelhető és istállótrágya hiányában zöldtrágyával termékennyé tehető volna. Az ugarolással „tőkéinket bevertetjük, az( adót fizetjük utána, és ezç(el a többi termőterület pénzÿozzçmât csökkentjük. ” Az ugar feltétlenül jövedelemcsökkentő tényező volt, bár ide sorolhatók a pénzes tengeri- és a kiosztott földek is. A 49 CSERHÁTI 1900, 343. 223
