Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896 - 1938
Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896-1938 további munkavégzésből (gabonahordás, cséplés, ősziek takarítása, napszámmunkák). A zirci apátnak a főispánhoz írt leveléből tudjuk, hogy további szankciók alkalmazására is készült az uradalom. Eszerint a későbbi években sem szándékozik az uradalom munkát adni a herczegfalviaknak és a hegyek lakóinak. Az apát megírta a főispánnak, hogy a sztrájkkal az apátság 60 ezer forint kárt szenvedett. Neheztelt az államhatalomra, mert nem tudta megvédeni az apátsági érdekeket, holott a közterhek viseléséből az uradalom kivette részét. A herczegfalviakról írta: „nehogy 1898-ban is megismétlődjék idei •gavar, r ki legyünk téve a nép hűtlen árulásának, elhatároltam, hogy a% ő munkájukat nem vessem igénybe, keressenek munkát másutt, hol a kenyér édesebb, a bánásmód nemesebb lésben. ” A herczegfalvi Vörös Istvánt és Daruhegyről 56 személyt szerződésszegés miatt kártérítés fizetésére kötelezték. A földvári szocialista egyletben azt tanácsolták a fizetésre kötelezetteknek, hogy azt ne fizessék meg; fellebbezzenek a sárbogárdi járásbíróságnál és az alispánnál. Ebből is látszott, hogy a szocialista mozgalom nem lanyhult. A daruhegyiek éjszaka a majorokat járták, a mozgalom legújabb fejleményeiről értesültek az előszállási földmunkások és a cselédek. 1898. január 9-én szocialista gyűlést tartottak Herczegfalván, ahol nagy tömeg előtt Schweitzer fővárosi szocialista agitátor beszélt. A gyűlésen jelen volt a sárbogárdi szolgabíró, és 10 csendőr biztosította a gyűlés rendjét. Az elöljáróság szerint a közhangulat nyugtalan volt a községben, úgy hírlett, merénylet készült a gazdasági vezetők ellen.38 A szocialista agitátor az uradalom felosztására hívott fel, majd létrehozták a szocialista kört. Az uradalom feltűnőnek tartotta, hogy a szocialistákhoz a gazdák közül többen csatlakoztak. Magánbeszélgetésekben a szocialisták Rudolf trónörökösre hivatkoztak, aki az urak ellen védte a magyarországi szegénységet. Az államhatalom egyelőre teheteden volt a szocialistákkal szemben. Herczegfalván megerősítették a csendőrőrsöt, az eddigi 4 főhöz további 10 csendőrt helyeztek. A Népszava 1898. május 2-i számában írta, hogy Herczegfalván újabb munkamegtagadás várható, sőt a községben néplázadás lehetséges. Erről írt az elöljáróság a főispánnak.39 1898 nyarán több száz földmunkás aratási munka nélkül maradt. 1898-ban 40 aratógépet vásároltak, melyek nyáron munkába álltak. Megérkezett még 450 arató Mezőkövesdről, akik május 1-től szeptember 29-ig az uradalom valamennyi gyalogmunkáját elvégezték. Azt írták róluk, hogy szorgalmas és dolgos emberek, akikre a későbbiekben is számíthatnak. A Népszava ismét cikket közölt a herczegfalvi állapotokról, de most nem a lázadásról írt, hanem a lakosság körében uralkodó letargiáról „ ... remegve gondolunk a télre, a hatóság üldötj bennünket, a tavasszal reánk mért 10forint büntetést nem tudjuk kifizetni ... honnan vegyük, mikor hónapok óta egy krajcárt sem keresünk. ”40 Kivándorlás 1897-től tömegek döntöttek úgy, hogy elhagyják Herczegfalvát és a pusztákat. Az agrármunkások munkát kerestek más uradalmakban, városokban, Európában vagy az amerikai kontinensen. 1897 őszén indult a kivándorlási mozgalom. A herczegfalvi elöljáróság szerint 1 000 főre lehetett tenni a községet és a pusztákat elhagyni szándékozók számát. Az előszállási uradalomból mintegy 600, a környék kisebb gazdaságaiban alkalmazottak közül 100, a környékbeli nagybirtokokon foglalkoztatott agrármunkások közül 300 fő kérelmezte a kivándorlást. Ágensek járták a pusztákat, a falvakat és szervezték a munkahelyeiket elhagyni szándékozókat. A szervezés zöme az amerikai kontinensre irányult. Az alispán kérte a zirci apátot, hogy gondolja át a herczegfalviakkal kapcsolatos állásfoglalását, lehetőleg juttassa őket munkához, tegyen intézkedéseket az apátság a herczegfalvi tömeges kivándorlás megállítására. Javaslata az volt, hogy juttassanak földet (akár bérlet formájában is) a falusi és a pusztai szegénységnek, továbbá teremtsenek tömeges munkaalkalmat, amivel csökkenteni lehet az Amerikába irányuló kivándorlást.41 Annak a patriarchális viszonynak, ami az uradalom és a kormányzóság között két évszázadig fennállt, a sztrájkkal vége szakadt. Az apát, Vajda Ödön, érzékelte a munkaerővel kapcsolatos negatív változást. Ö több mint két évtizeden át volt előszállási jószágkormányzó. 1903 januárjában egyszerre 50 család hagyta el Herczegfalvát, de hírek érkeztek a megyei székhelyre, hogy sokkal többen készülődnek a végleges elköltözésre vagy kivándorlásra. 1903-ban Herczegfalváról és Adonyból tömegek vándoroltak ki. A két községből ebben az évben 423 fő távozott külföldre, főleg Amerikába. A vármegj^e jelentése szerint a kivándorlás oka a földéhség volt. Gyakorivá vált az údevél nélküli kivándorlás.42 1905. június 13-án a Magyar Királyi Államvasutak szombathelyi üzletvezetősége a Fejér vármegyei alispán figyelmét arra hívta fel, hogy a herczegfalvi vasútállomáson ünnepeken, vasárnapokon, vagy nagyobb számú kivándorló csoport búcsúztatása alkalmából nagy tömeg gyűlik egybe, a falusiak benyomulnak a várótermekbe, ott lármáznak, kimennek 38 FML Fejér vármegye és Székesfehérvár sz. kir. város főispánjának iratai. A. 1898. Nr. 109. rés. sz. 39 ÉLŐ 1978, 30-36. 40 Népszava, 1898. szeptember 16. 41 FML Fejér vármegye alispánjának iratai. VII. t. 1902. január 13. 42 FML Fejér vármegye alispánjának iratai. Eves jelentés az 1904. évről. 219
