Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)

Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896 - 1938

Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896—1938 által „rájuk erőszakolt” harmadik tanítói állást szüntessék meg. A község terhesnek érezte, hogy egy harmadik tanítót is el kell tartania. Az iskolai felügyelő és a szolgabíró szerint viszont a községben nagyszámú volt a gyermeksereg, a tanítói létszámot nem leépíteni, hanem növelni szükséges.27 1872. január 26-án a herczegfalvi plébános az apátnak írt levelében két segédtam'tó beállítását szorgalmazta. Az egyik státus azonban csekély díjazású volt, így az 1871. szeptemberben meg­hirdetett tanítói állásra nem volt jelentkező. A községi elöljáróság kész volt kiegészítő javadalmat adni a tanítói fizetéshez. A végleges összeg megállapítását az apát véleményének ismeretében akarták rendezni. Az iskola fenntartási költségeihez az apátság háromnegyed részben hozzájárult.28 Az 1880. október 28-i felmérés alkalmával Herczegfalván 370 tanulót írtak össze, de az ismédőiskola két osztályába további 140 tanuló járt. 1881-ben a 4 tanterem összesen 200 négyzetméter alapterületű volt.29 Az előszállási iskola 1868-ban kifogástalan állapotban volt. Fenntartója az uradalom. A korabeli feljegyzés szerint az épület egy tanteremből és egy tanítólakásból állt. A tanítást télen rendszeresen látogatták a tanulók, de tavasztól őszig kevesebben. 1868 őszén 46 fiú és 47 lány volt iskolaköteles. A vármegyei iskolatanács 1874. február 3-án az előszállási pusztákon élt tanköteles gyermekek iskoláztatási kérdéseiről tárgyalt. Megállapították, hogy a gyermekek nagyobb része nem látogatta az iskolákat. Ennek oka a szülők alacsony szociális helyzetében keresendő, megfelelő ruházat híján a gyer­mekek nem tudtak iskolába járni. Rendszertelen volt az oktatás. A tanító látta el a jegyzői teendőket is, és ezért elhanya­golta az iskolai munkát. A megyei szervek szorgalmazták, hogy Előszálláson e két státuszt betöltő tisztséget válasszák szét. Az 1875-1876. tanévben keletkezett jelentés szerint Előszálláson a kegyúr által fenntartott iskolaépület jó állapotú volt. Téglából épült, fazsindely fedte, a padlóval, részben téglával burkolt tanterem világos volt, 20 padot helyeztek el benne. Egy-egy padban 3-4 tanuló ült. Az iskolakötelesek száma 78 volt. Idejártak az előszállásmajori, gulyamajori, ke­lemenhalmi, öreghegyi iskolaköteles gyermekek. Utóbbiak 20 tanulót járattak ide iskolába. Gulyamajor egynegyed óra, Róbertvölgy félóra, Kelemenhalom szintén félóra járásra volt az iskolától. Ménesmajorban 1872-ben épült iskola. A tankötelesek száma itt 16 volt. A négyablakos terem világos volt. Nagykarácsonyszálláson az iskola egy régi épületben volt, amelyen egy ablak adta a világosságot. A tanteremben 12 padban 41 tanköteles ült. Ez az épület még pusztai vi­szonyok között is rendkívül primitívnek hatott. Gazdasági épületből, kevés munkaráfordítással alakították ki az egyetlen helyiséget, melyben a tanító is lakott.3" A kiskarácsonyszállási iskolaépület korszerűtlen, egyablakos volt. Hozzátartozott Antalmajor, amely félórai járásnyira feküdt Kiskarácsonyszállástól. A györgyszállási iskola is korszerűden, talaja földdel döngölt volt. Itt 18 fő volt iskolaköteles. Kisgyörgyszállás tartozott ide, amely félórai járásnyira esett az iskolától. Az iskolai felszerelésről a kegyúr gondoskodott, a tankönyveket az apát szerezte be. A karácsonypusztai iskolákban vándor­tanítót alkalmaztak.31 Az uradalom csak a cselédek fiainak engedte meg az előszállási iskola látogatását.32 1907-ben jelentette a tanfelügyelő Fejér vármegye alispánjának, hogy a herczegfalvi iskolaépület leromlott állapotú, az 5 tanító kevés az oktatási feladatok ellátásához. A tanügyi hatóság szerint a község képtelen volt fizetni a nyolc tanerő­re tervezett intézményt. A hatóság véleménye az volt, hogy az uradalomnak kell támogatást adnia az iskola számára. Az uradalom nem zárkózott el a segélyezés elől, de leszögezte, hogy a pusztákon tíz tantermet tart fenn, hét tanítót fizet, és a herczegfalvi községi kultuszkiadásokhoz évente 430 koronával járul, továbbá pótadójából az iskolaalaphoz nagyobb mennyiségben pénzt szolgáltat.33 Vajda Ödön zirci apát szerint az uradalom meg fogja találni a módját annak, hogy az építéshez anyagilag hozzájáruljon. Az előszállási uradalom kormányzója azon a címen, hogy a herczegfalvi iskolába a cselédek gyermekei is jártak, évi 800 koronát ajánlott fel az iskola működéséhez, az építéshez pedig 4 ezer koronát adott. A községi új iskola 1909. szeptember első napjaiban készült el, és szeptember 19-én Vajda Ödön apát avatta fel.34 1909-ben a község elöljárósága intézkedett, hogy a szőlőhegyekben, Öreghegyen, Daruhegyen az állam által építen­dő iskolák működése zavartalan legyen. Az iskolák építéséhez a község ingyen telkeket szerzett, és még évekkel ezelőtt ráíratta a kincstár nevére. Az iskolák fenntartása érdekében az érdekelt szőlőhegyi lakosságot 5%-os pótadóval terhelte meg a herczegfalvi elöljáróság. A régi épületben két termet 1909-ben lakássá alakítottak át, de 1910 novemberében a községi közgyűlés arról határozott, hogy a harmadik teremből lakás és iskolai szertár legyen. Az átalakítási munkákat a 27 ERDŐS et al. 1989,100-101. 28 VeML Ap. It. Archivum vetus. C 3856 A. 1872. 29 SZVL Historia Domus. Herczegfalva. (Másolat.) A. 1880, 1881. 30 VeML Ap. It. Az előszállási kormányzóság iratai. 3. d. A. 1866. Konvenciós tabella; FARKAS 1991,168. 31 VeML Ap. It. Archivum vetus. C 3949 A. 1876. 32 FML Gergelyi Béla: Előszállási iskolák. (Kézirat.) 33 Fejérmegyei Napló 1896. július 15. 34 VeML Ap. lt. Az előszállási kormányzóság iratai. Iskolaügyek. A. 1908; Fejérmegyei Napló 1909. szeptember 23.; SzVL História Domus. Herczegfalva. (Másolat.) A. 1909. 217

Next

/
Thumbnails
Contents