Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)

Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896 - 1938

Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896—1938

község fizette, s ez 1 383 koronába került.35 1913-ban állami támogatással Előszállás-Öreghegyen, továbbá Daruhegyen egy-egy teremmel bővült az iskola, Ménesmajorban az apátság létesített új, egytermes iskolát és tanítólakást. A ménesmajori iskolát 1913 szeptemberében Rémig apát avatta fel.36 Az uradalmi iskolák igazgatói tisztségét a mindenkori plébános vagy a lelkész töltötte be. A pusztai iskolákra is figyelmet fordítottak. Az épületeket megújították, illetve újakat emeltek. Előszálláson 1902-ben leányiskolát építettek, 1903-1904-ben egy-egy teremmel bővült a kisvenyimi és a kokasdi iskola.

Zendülés az uradalom ellen Aratósztrájk, 1897

A dunántúli gabonatermelő nagybirtokokon 1897-ben aratósztrájkok zajlottak. A jelenség egész Európában jellemző volt az agrár országokra, ahol az iparosítás költségeit az állam a mezőgazdasági jövedelmekből fedezte. Az agrártermék ára alacsony volt, a földmunkások kevés bérért dolgoztak. Ezt kihasználta a szocialista mozgalom, amely a 19. század végén Magyarországon kibontakozott.

Az aratómunkások szervezését a közép-dunántúli régióban a szocialisták dunaföldvári egylete kapta feladatul. Az előszállási uradalomban a munkamegtagadásra szólító felhívást a baracsi aratók hozták Herczegfalvára és Daruhegyre. A baracsiakat előzőleg a dunaföldvári egylet szervezte meg, akik június 30-án nem jelentek meg a gabonaföldeken. A baracsi aratók küldöttsége előzőleg Előszálláson járt, és a dunaföldváriak ösztönzésére vállalták az egész uradalomban a sztrájk szervezését. A sztrájk szervezésének híre Dunaföldvárról már korábban eljutott Herczegfalvára, ahol a jószágkormányzóhoz benyújtandó memorandumot elkészítették. Ebben fogalmazták meg követeléseiket, hogy az aratórész a kilencedik rész legyen, járulékos tevékenységükért magasabb bért kapjanak, az aratási jog elnyeréséért teljesítendő szolgálat egy részét a kormányzó törölje el és a lójárásért ne kelljen munkát teljesíteniük. Július 1-jén a ménesmajori aratók felkeresték a karácsonyi pusztákat, a baracsiak Kokasdon jártak, ahol herczegfalviak voltak az aratómunkások. A karácsonyszállásiak a felszólításra nem hagyták abba az aratást, mire a ménesmajoriak nagy létszámmal, kaszával felszerelve kényszerítették őket a munka félbehagyására, azután Előszállásra, a kastély előtti térre kísérték őket. A kokasdi aratók, mivel értesültek a sztrájkról, önként vonultak Előszállásra.37 A ménesmajori aratók más része Antalmajorba ment, az előszállási alsó- és felsőhatárban takarmányt és zabosbükkönyt kaszálókat kényszerítették Előszállásra. A téren mintegy 500 fő gyűlt össze, és a herczegfalviak memorandumát szándékoztak a jószágkormányzónak átadni.

A jószágkormányzó a reggeli órákban Székesfehérvárra utazott, és az alispántól karhatalmi segítséget kért. Még e nap délelőttjén a herczegfalvi elöljáróság jelentette az alispánnak, hogy „a^ uradalom pusztáin leállt a munka, a munkások a kastély előtt gyülekeznek, és körükben radikális hangulat uralkodik. ” A járási főszolgabíró még azt is jelentette, hogy a kastély előtt a sztrájkolókhoz a herczegfalvi Vörös István beszélt, s mindaddig a sztrájk folytatására biztatta őket, míg követeléseiket nem teljesítik. (Az aratók között többen voltak, akiket a herczegfalviak és a daruhegyiek fenyegetéssel kényszerítettek a sztrájkra.) E napon megjelent a karhatalom (egy lovasszázad, 14 csendőr, továbbá csendőr- és katonatisztek és a vármegyei főtisztviselők) Előszálláson.

Az uradalom megkezdte a tárgyalást az aratók küldötteivel. A tárgyalások két helyen folytak, Előszálláson és Herczegfalván, azonban eredmény nélkül végződtek. Még e nap délutánján újabb lovasalakulat (két dzsidás század) érkezett. A karhatalom a pusztákban és a községben portyázott, igyekezett jelenlétével a sztrájkolókra lélektani hatást gyakorolni. Az aratók július 3-án sem mentek a gabonaföldekre. Mivel a gabona ekkor már érett volt, az uradalmi vezetésnek gyors intézkedést kellett foganatosítania.

A jószágkormányzó július 3-án reggel a fővárosba utazott, és Darányi Ignác földművelési minisztertől kihallgatást kért, és beszámolt az aratósztrájkról. A jószágkormányzó idegen aratókat és aratógépeket kért a minisztertől. Az aratógazdák értesültek a jószágkormányzó fővárosi utazásáról. E nap reggelén megtört a sztrájk. A herczegfalvi, az előszállási, a venyimi aratógazdák a vasútállomáson érték utol a kormányzót, és kérdezték tőle, hogy a történtek után folytathatják-e a munkát? Mivel a jószágkormányzó tudta, hogy az aratógazdák a sztrájkolóknak a töredékét képviselték, elutazott a fővárosba. Az aratógazdák a földekre vezették aratóikat, akik a munkát megkezdték. A gazdatisztek ugyanakkor arról értesültek, hogy Ménesmajorból az aratók eltávoztak. Attól lehetett tartani, hogy a sztrájk a béresekre is átterjed, s ennek katasztrofális következményei lehettek volna. A miniszter intézkedésére 14 aratógép érkezett kezelőszemélyzettel együtt Előszállásra. A gépek munkába álltak. A sztrájk szervezőit az uradalom elbocsátotta, mivel szerződésüket megszegték. A csendőrség a hegyek lakóit és a herczegfalvi földmunkásokat felügyelet alá helyezte. Kizárták őket az aratásból eredő

35 VeML Ap. lt. Az előszállási kormányzóság iratai. Iskolaügyek. A. 1909.

36 VeML Ap. lt. Békefi Rémig irathagyatéka az 1913. évi titkári jelentés között.

37 SZVL Historia Domus. Herczegfalva. A. 1897,1898.

218