Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896 - 1938
Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896—1938 németté kell tenni. A német nyelvű istentiszteletek tartását a későbbi években is hangoztatták. 1892. szeptember 1-jén Gebaur Izortól (plébános) több férfi és asszony kérte a német nyelvű istentisztelet gyakoribbá tételét, mivel „ők vannak többségben a közegben”. 1893 augusztusától 1894 júliusáig a plébános csakis német prédikációt, litániát tartott, míg káplánja magyar miséket mondott és magyar nyelven prédikált. A községi iskolaszékben a németek voltak többségben. Mivel a német tannyelvűség követelése egyre erősebben vetődött fel, az iskolaszék elnöke, Gebaur Izor az iskolaszék ülését nem hívta össze. Az 1905. évi tanítóválasztásnál újabb skandalum keletkezett. A németek jelöltjét kibuktatták a választás során. Az iskolaszék a hercegprímásnak írt gyalázkodó levelet a községben uralkodó magyarkodásról.23 (Még a későbbi évtizedekben is ügyelnie kellett a plébánosnak a német lakosság érzékenységére a nyelvi kérdésben. 1929-ben Orsovai Fülöp váltakozva tartott magyar és német misét vasárnaponként. Később kombinálta a miséken a német és a magyar nyelvet. Például: az evangélium olvasása, az éneklés, a misevégi ima, a délutáni vagy esti litánia német, de a prédikáció magyar nyelvű volt. 1930 augusztusában oltáregylet alakult a községben, külön német és külön magyar csoporttal.)24 Gebaur Izor a 19. század végén elősegítette a magyarosodási folyamatot. Az volt a véleménye, hogy az anyanyelvi nevelést az óvodában kell kezdeni. Ez az intézmény azonban hiányzott Herczegfalván. 1894-ben megbízást kapott az apáttól, hogy az egyházi óvoda létesítéséhez vásároljon telket a községben. A plébános a községben a legmegfelelőbb telek vásárlására ajánlatot tett Smikli kovácsnak. Amikor a tulajdonos megtudta, hogy óvoda építésére szükséges a telek, azt olyan magas áron akarta adni, ami elfogadhatatlan volt az egyházi hatóság számára. Végül, 1907-ben jött létre a tíztagú óvodafelügyelő bizottság, amely megkezdte az építkezést az uradalom által adományozott gépgyár melletti telken. Az építési költségekhez a zirci apát 1 000 koronával járult hozzá, a politikai község pedig 23 ezer koronát vett fel a dunaföldvári takarékpénztártól a költségek fedezésére. Az épület 1908-ban készült el.25 R. kát. Ágostai Ref. Izr. Tanköteles Anyaegyház 412 12 2-86 A csatolt részek (fíliák): Antalmajor 38 12 1-Gulyamajor 82--16 Györgyszállás 123--34 Kelemenmajor 112--22 Kiskarácsonyszállás 191-8-69 Ménesmajor 104--20 Nagvkarácsoiiyszállás 260 14 13-82 Róbertvölgv 56 1 8-6 Szőlőheg)’ (Előszálláson) 1229 5 37-276 Szőlőheg)’ (Nagyarácsonyszállásou)224 9 34-43 Kokasdi erdészlak 3-Összesem 2834 41 103-654 4. tábládat: Előszállás és a kapcsolt részek vallási, tanügyi viszonyai26 Iskolaügy A herczegfalvi apátsági iskolában (háromosztályos intézmény) 1858-ban 260 tanulót oktattak. A puszták közül Kokasdon, Mélykúton működött népiskola; Kokasdon 23, Mélykúton 45 tanulóval. 1870-ben apátsági iskola volt Nagyvenyimben. A herczegfalvi tanító jövedelmét 1848 előtt szabályozták. 1847-ben Barkóczi László megyéspüspök végzett egyházi látogatást, amikor az iskolamester javadalmát rögzítették a vizitációs protokollumba. 1860-ban soknak tartották az iskolai kiadásokat Herczegfalván. 1861. július 2-án a községi elöljáróság kérte a vármegyei kormányzatot, hogy a helytartótanács 23 SZVL Historia Domus. Herczegfalva. (Másolat.) A. 1885—1905. Passim. 24 SZVL Historia Domus. Herczegfalva. (Másolat.) A. 1929-1930. 25 SZVL Historia Domus. Herczegfalva. (Másolat.) A. 1894, 1905, 1907, 1908; FML Fejér vármegye alispánjának iratai. VII. t. A. 1906— 1907. 26 BÉKEFI 1896. 216
