Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)

Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896 - 1938

Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896-1938

A JÓSZÁGKORMÁNYZÓ JELENTÉSE AZ URADALOMRÓL

Az igavonókról megjegyezte, hogy az uradalom igényeinek a muraközi (hidegvérű) lovak felelnek meg. Ezeket az uradalomnak meg kellett vásárolnia, mert ménesében félvérekből állt a lóanyag. Az első csikókat 1907-1908-ban kapta az uradalom, és minden remény megvolt arra, hogy az igásló-állományt néhány éven belül lecseréljék. 1908 tavaszán 15 muraközi igáslovat vásároltak.

Az igásökrök (jármosok) egészségi állapota a gazdasági évben (1907-1908.) kielégítő volt. Az év végén 152 darab igásállatot adtak el, amelyek mustrára kerültek. Az igásokat az uradalom 8 tinógulyából pótolta, de szükséges volt még 330 tinó és ökör felvásárlása. A vásárolt állatok egy része tarka, másik része pedig szilaj volt. A göbölyöket, 122 állatot, a kereskedőnek 85 ezer 852 koronáért adták el.

Három gazdaságban tartottak magyar tehéngulyát: Kelemenhalomban 32, Gulyamajorban 58, Kisvenyimen 32 állatot. Az uradalom az 1906-1907. gazdasági évben Kokasdon, 1907-1908-ban Kisvenyimben tehenészeket állított fel. A teheneket bonyhádi és szimentáli fajtákból szerezték be. Utóbbi esztendőben a tejből 14 ezer koronánál is több jövedelem származott.

A ménes 103 állatból állt. A juhászat szépen gyarapodott, az állomány egy fajtából állt. A juhok erősek és nagyfejlődésűek voltak. Az év folyamán 5 605 bárány született. A tavaszi gyapjú 62 ezer kg, a nyári pedig alig több mint 7 ezer kg lett. Hat gazdaságban tartottak sertést, összesen 400 anyasertés volt az uradalomban. A gazdasági gépek jó karban voltak. A javításokat a herczegfalvi gépgyárban végezték. Az uradalmi gőzmalom Herczegfalván működött. A jószágkormányzó abbeli reményét fejezte ki, hogy a gőzmalom a herczegfalvi parasztmalmot hamarosan ki fogja szorítani. Az uradalom 3 gazdaságában foglalkozott szőlővel. Az előszállási szőlők túlnyomó része rizlingből állt. 1908 tavaszán 40 ezer 345 liter bort adtak el, összesen 14 ezer 524 koronáért. A bor literje 68 krajcárért kelt el.

A külső gazdasági munkákat szerződéses alkalmazottak végezték zökkenőmentesen, elégededenség nem volt. A jószágkormányzó a gazdasági cselédség helyzetéről kedvező képet festett. Szerinte a cseléd és gazda viszonyát rendező 1907. évi 45. te. segített a cselédek magatartásának formálásában. A konvencióból a család meg tudott élni; az orvost, a patikát, az egyházi díjakat az uradalom fizette. 1907. október 1-től 1908. június végéig az uradalom orvosi díjakra 2 242 koronát, temetkezési költségekre, egyházi díjakra 811 koronát, gyógyszerekre 1 500 koronát fizetett. Végül így foglalja össze elégedettségét a jószágkormányzó: „Nem is volt eset sehol a^ uradalomban arra, hogy a cselédség ne végezte volna dolgát a legnagyobb rendben és kedvvel. Adja a£ Isten, hogy esyn kedvelő munkás- és cselédvis^onyok, ha mindjárt drágábban fizetjük is meg őket, mint hajdan, a jövőben is fennmaradjanak. ” 17

Cselédváltozás kevés esetben fordult elő. Az eltávozottak helyére mindig több jelentkező akadt, mint amennyit alkalmazni tudtak. Ennek az a magyarázata, hogy az előszállási uradalom volt a környék egyik legjobban fizető mezőgazdasági nagyüzeme. A cselédek termény-, és földjárandóságot kaptak. Állattartásuk lehetett, a kiöregedett cselédek kegydíjban részesültek. Javultak a lakásviszonyok. 1912-ben több uradalmi pusztán külön lakása volt a cselédeknek. (E téren még sok tennivaló akadt a későbbi években.)

A gabonának 1912-ben jó ára volt. A búza mázsáját 22, a rozsét 18, az árpáét 16, a zabét 19, a szemes tengeriét 18 koronáért vásárolták. 1912-ben 729 katasztrális hold burgonya feles művelésben volt, melyből 13 ezer 168 mázsát kapott az uradalom. Takarmányrépát 335 kataszteri holdon negyedes művelésben termeltek, melyből 44 ezer 124 mázsa lett az uradalomé. Szálastakarmányt 1 911 hold rétről és 5 306 hold vetett területről takarítottak be. A kétfajta takarmány 60 ezer mázsányi lett. 238 holdon vetettek kendert, kóróját (7 428 mázsát) a dunaföldvári gyárnak szállították el. Kendert 1910-től termeltek az uradalomban. 1913-ban Gulyamajorban konyhakertészetet alakítottak ki. A termékeket, a paradicsomot, káposztát, zöldséget a rendházak számára termelték.

Az 1880-as évek első felében az aratók a gabona tizenketted részét kapták, a napi élelmezés mellett. Az aratók kötelességei közé tartozott a gőzcséplőgépek melletti szolgálat, amiért az elcsépelt gabona 4%-át kapták. Az előszállási kerületben 121 pár aratót és 22 cséplőmunkást alkalmaztak, de voltak szakmányosok is. A munkások a kedvezményekért 1 381 gyalognapszámot adtak és 1 024 hold takarmányt kaszáltak. Az uradalmi vezetés évente vándormunkásokat alkalmazott az előszállási kerületben takarmánykaszálásra, gyűjtésre, kazalozásra. Az uradalomban az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején változás következett be. A nagybérleteket az apátság megszüntette, az elmúlt évtizedben felgyülemlett jövedelem egy részét a nagybirtok fejlesztésébe invesztálta. A házi kezelésbe került nagybirtok jövedelmezőségét a külső körülmények segítették. Az 1860-as évek elején jó ára volt a gabonának, a szarvasmarhának, s ez a konjunktúra a hetvenes években is tartott. A nagybirtoknak egyre több cselédre volt szüksége. 1847-ben Előszálláspusztán és Kelemenhalomban 99, 1857-ben 78, 1874-ben 134, 1885-ben 138 gazdasági cselédet tartottak.

17 VeML Ap. It. Archivum vetus. Az előszállási kormányzóság iratai. A. 1907-1908. Gazdasági jelentések.

213