Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)

Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Szabados György: Könyves Béla király? Egy székesfehérvári királysír azonosításáról

Szabados György: Könyves Béla király? Egy székesfehérvári királysír azonosításáról

ezek a csontjelenségek izoláltan és nem diffúz módon mutatkoznak. A teljesen zárt koporsó valószínűtlenné teszi annak lehetőségét, hogy az elmésztelenedés a talajviszonyokkal lenne kapcsolatban. Az orvosprofesszor szerző tapasztalatai szerint a korhadásos csontlebomlás és a postmortalis mészveszteség mindig diffúz és sosem szigetszem, de a királyné esete mást mutat. A csontritkulás egyenetlenségéből Regöly-Mérei arra következtet, hogy a mészszegénység terhesség utáni oseoporosis révén lépett fel.38 Ugyanrre az eredményre jutottak újabban az antropológusok is: „a szeméremcsont szétválása (symphyseolysis) a 12 évi házasság alatt kihordott hét (?) terhesség következménye lehet, ami a karcsú csontogatú királyné szervezetét erősen igénybe vehette. A gyakori szülések következtében meglazulhattak vagy elszakadhattak a szeméremcsontokat összekötő szalagok, miáltal a medence egyensúlya megbomlott, s a testsúly hol az egyik, hol a másik csípőfélre tevődött át. Mindettől a királyné járóképessége megmaradt, de heves fájdalommal járt. ” Becslésük értelmében az asszony naptári életkora halálakor 28—31 év, míg a csontokból adódó biológiai életkora ennél 10 évvel magasabb lehetett. A jelenség oka talán a nő szervezetének megbomlott egyensúlya volt.39 Ezek a jellemzők pedig egyértelműen III. Béla, s nem Kálmán első feleségére illenek rá.

Visszatérve most már a koronás fő személyére, a különböző tudományágakból előálló tanulságok rendre az eredeti azonosítás mellett szólnak. A férficsontváz egy 190 cm-nyi, igen magas és erőteljes testalkatú emberé volt,40 41 ami szépen egybevág a III. Béláról adott hiteles kortársi leírással. Richárd londoni kanonok, aki I. (Barbarossa) Frigyes császár vendégszerető magyarországi fogadtatásáról (1189) számolt be, ekként jellemezte az uralkodót: „egt a férfiút a természet sokféle adománnyal halmozta el, termete magas (statura productior), arca nemes (vultu insignis); r ha más egyébbel nem is rendelkezne, pusztán uralkodói tekintetének előkelősége alapján a legméltóbbnak lehetne tartani a királyságra. ” 41 Mármost ha e felséges portréval Könyves Kálmán krónikás torzképét állítanánk szembe, a személyazonosságot akár eldöntöttnek is vélhetnénk. Csakhogy ez esetben felületesen járnánk el, mert a Kálmán hibáit ecsetelő szavakból oly nagy gyűlölség árad, ami kérdésessé teszi a krónikahely hitelét;42 még az sem biztos, hogy a könyves király szenvedett-e valamilyen fizikai fogyatékosságtól. Annál biztosabb, hogy az írástudó klerikus tollát urai utólagos bosszúja vezette, mivel a dinasztián belüli ágváltás 1131-től a Kálmán által megvakított II. Béla és utódai uralmát hozta. A II. Géza- és/vagy III. István-kori geszta, amelyet a Képes Krónika felhasznált,43 fontosnak tartotta „átértékelni” Kálmán emlékét.44 45 Megállapítható: amíg nem tudjuk, hogyan is nézett ki Könyves Kálmán (pedig de könnyű dolgunk lenne, ha hitelesnek fogadhatnánk el a krónika ebbéli közlését!), addig Londoni Richárdnak a délceg III. Béláról készített leírása tökéletes összhangban áll a délceg csontváz antropológiai ismérveivel.

A férficsontváz e nem szokványos magasságát megint csak III. Béla, s nem Kálmán családi története magyarázhatja kielégítően. Az embertani típus meghatározását Ery Kinga, Marcsik Antónia, Nemeskéri János és Szalai Ferenc jegyezte. király koponyájának sajátos jellemzőit gyaníthatóan az apai ág, igen magas termetét alighanem az anyai ág északi eredetű ősei örökíthették át. ” 45 Összegző mondatukat a genealógiai tények támasztják alá. Tudni való, hogy az Árpád-ház vérvonalát éppen Kálmán után és III. Béla előtt érte erőteljes Rurik-hatás. A Kijevi Rusz uralkodóházából előbb Álmos herceg házasodott: ő Predszlávát, II. Szvjatopolk nagyfejedelem lányát vette nőül. A következő dinasztikus kapcsolatot Almos herceg unokája, II. Géza király létesítette, akinek felesége Eufrozina, I. Msztyiszláv nagyfejedelem lánya lett: III. Bélának ilyenformán édesanyja és egyik apai dédanyja származott a Rurik-házból. Lévén a Rurikok, a Kijevi Rusz urai, skandináv eredetűek,46 47 ezért III. Béla kimagasló termetén nincs is mit csodálkozni.

Az antropológia a művészettörténettel karöltve szintén ebbe az identifikációs irányba mutat. Török Aurél észrevételezte a Szent László-herma arcának és III. Béla koponyájának feltűnő antropológiai egyezéseit (nagy szemgödrök, sasorr, alacsony homlok). Ezeket Török nagy műgonddal ecsetelte, ám a hasonlóságban vissza-visszatérő ősi örökséget vélt felfedezni. Szerinte hogyha Szent László ezeknek a testi jellegeknek híján lett volna, azokat a hermát készítő művész nem merte volna odakölteni.4' Talán e megállapításánál fogva fel sem merült benne, hogy a hermát esetleg Béláról min-38 REGÖLY-MÉREI 1968, 426-427.

39 ÉRY - MARCSIK - NEMESKÉRI - SZALAI 2008, 86.

40 TÖRÖK 1900, 201. Tanulságos Regöly-Mérei Gyula természettudósi értékelése. ,yl szépen formált, boltozatos koponya, a magas termet, az erőteljes izpmzatra utaló izomtapadást barázdák valóban imponáló, daliás küllemet bizonyítanak. ” (REGÖLY-MÉREI 1968, 424) Éry Kinga 186 centiméternyi magassággal, ám 101 kilogrammnál is nagyobb testsúllyal számolt (ERY 2008, 51).

41 CFHH III, 2046. Fordítását ld. KRISTÓ - MAKK 1981, 76.

42 A Képes Krónika festette torzkép hitelességét — részben vagy egészben - az újabb kutatásban is többen joggal kérdőjelezik meg. Ld. pl. HENSZLMANN 1864,211; KRISTÓ - MAKK 2000,138; TÓTH 2005-2006,148.

43 A krónikakutatás irodalmából ld. HÓMAN 1925, 69-75; HORVÁTH 1954,270-288; KRISTÓ 2002, 36-40.

44 Ez az átértékelés nem sikerült tökéletesen. Györffy Györggyel szólva „az angyalból ördögöt csináltak, de úgy, hogy a szárny csonkjai megmaradtak, és a glóriához erősítették a szarvakat. ” (GYÖRFFY 1984, 941).

45 ÉRY - MARCSIK - NEMESKÉRI - SZALAI 2008, 67.

46 SHEPARD 2006, 49. Általánosságban a kijevi állam viking eredetét elemzi DUCZKO 2004.

47 TÖRÖK 1900, 205-206.

198