Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Szabados György: Könyves Béla király? Egy székesfehérvári királysír azonosításáról
Szabados György: Könyves Béla király? Egy székesfehérvári királysír azonosításáról fázhatták: ezt az elméletet László Gyula fogalmazta meg. Ismeretes, hogy I. Lászlót III. Béla idején, méghozzá egyenesen III. Béla kezdeményezésére avatták szentté 1192-ben.48 A felemeltetéskor nyitotta fel László sírját Dénes kézműves, aki ezért örökös szabadságot nyert Bélától.49 Ennek során emelték ki a fejereklyét, és készítették el a díszes fejereklyetartót. A mai herma ugy^an 15. századi, mert az eredeti megolvadt egy nagy tűzben, de a képmás a régi időktől fogva országszerte azonos volt, így az arc ábrázolása sem lehetett más, mint Dénes síremléke és ereklyetartója.50 51 László Gyula rekonstrukciójának lényege, hogy az eredeti herma készítője a III. Béla-kori Dénes mester volt, aki „kőben gondolkodva” alkotta meg a síremléket s ennek nyomán a hermát. Mindkettőnél - úgy látszik - agÁrpádok családi vonásait uralkodójáról és megrendelőjéről III. Béláról mintázta. Ne feledjük el, hogy ekkoriban közvetlen köztudat még nem volt Szent László arcáról és alakjáról, mert eleddig hiányzott képzőművészeti megfogalmazása. ”31 Minthogy a fejereklyetartó őrzi Szent László — igaz, állkapocs nélküli — koponyáját,52 az antropológusok számára nem lenne érdektelen annak megvitatása, hogy a herma I. László vagy III. Béla arcvonásait tükrözi-e inkább. Annyit azért — az embertanban nem illetékesként — magam is meg merek kockáztatni, hogy III. Béla arcrekonstrukciója erősen emlékeztet a herma királyképmására.53 54 55 László Gyula pedig teljes joggal hívta fel a figyelmet arra, hogy László szentté avatása jóval megelőzi a róla kialakult kép elterjedését. Mindez persze nem zárja ki azt, hogy Szent László is magas férfi lehetett, de az őt felemeltető III. Béla mindenképpen magas volt. Csak a rend kedvéért teszem hozzá, hogy László és Kálmán között ilyesfajta összefüggés nem állt fenn. A testi jegyek sorra vételekor akad még egy fontos szempont, amelynek elbírálásához újra az orvostudományt kell segítségül hívni: a Képes Krónika Könyves Kálmán kóresetét ecseteli részletesen, ami nem sokkal előzte meg az uralkodó halálát.34 „Ezután a király súlyos beteg lett; volt egy Draco nevű latin orvosa, akiben nagyon megbízott. Ezflastromot [tapaszt] tett a király fülére, mertfejfájás gyötörte; és a plastrom ereje afülkagylón keresztül kiszívta agy velejének nem kis részét. Amikor a király már nem bírta tovább, levette a flastromot, és megmutatta Othmar ispánnak. Othmar ispán megnézte a flastromot, látta rajta a kiszívott agyvelőt, és eyt mondta a királynak: »Szükséges immár uram, hogy az útravaló vételére fölkészülj.« A király megjjedt és félj aj dúlt ennek hallatára. Ezután pedig a legelvetemültebb emberekkel tanácskozott a király... ” 55 Már az orvos-történész Wertner Mór észrevételezte, hogy a krónikás történet az orvoslásban való járatlanságot tükröz: nem agyvelő, hanem genny távozott a király füléből;56 57 ez logikus, hiszen az agyvelő kifolyását aligha élhette volna túl Kálmán. Hanem az 1848-ban feltárt királycsontváz koponyáján hagyott-e nyomot egy ilyen súlyos betegség? Kérdésemmel Kásler Miklóshoz, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosához fordultam, aki rendelkezik komputertomográf (CT) felvétellel a koponyáról — ez a felvétel az Országos Onkológiai Intézet Onkológiai Képalkotó és Invazív Diagnosztikai Központjában készült — és jelen tanulmányhoz kitüntető szívességből orvosi szakvéleményt adott. tünetegyüttes és a kórlefolyás arra utal, hogy legnagyobb valószínűséggel a király akut gennyes közép- vagy belsőfül gyulladásban szenvedett. Az akkor rendelkezésre álló beavatkozási lehetőségek közül Drákó orvos helyes megoldást választott, mert gyulladt infiltráció esetén manapság is alkalmaztuk a tapaszt, vagyis a párakötésttermészetesen egyéb gyógymódok kiegészítésképpen — abból a célból, hogy a gyulladt szövetek beolvadása megtörténjen, ezáltal elhatárolódjon a környezetétől, és akár spontán kiürüljön. KA Imán esetében a kiürülés azután következett be, hogy a tályog előzőleg feltehetően áttörte a koponyalapot és agyhártya és/ vagy agyvelőgyulladást ill. koponydcsont elhalást okozott. Ennek viszont látszania kellene az RTG vagy CT felvételeken. Ilyen destrukció a CT felvételen nem látszott. Előfordulhatott az is, hogy a kiürülő genny megtévesztette a szemlélődőket, és agy velő benyomását keltette. Ez utóbbit erősíti a Krónika leírása, miszerint Könyves Kálmán a tapasz eltávolítása után még rövid ideig élt. ” 57 Az 1893-ban és a 2016-ban felállított diagnózis tehát tartalmilag megegyezik; ám ehhez a 21. századi orvostudomány azt is képes még hozzátenni, hogy a férfikoponya néhai tulajdonosa szemmel láthatólag nem szenvedett Kálmán király betegségében (2—3. ábra). 48 SS Rer Hung II, 525; ÍF 358. 49 KRISTÓ - MAKK 1981, 100. 50 LASZLO 1965, 162—166. László Gyula meggyőző erővel cáfolja azt a véleményt, miszerint Zsigmond király (1387—1437) a maga képmására készíttette volna az új fejereklyetartó arcát. Mivel ismeretes Zsigmond korabeli ábrázolása, a gyakorlott szakember hamar észreveheti, hogy a herma és Zsigmond arcformája szemmel láthatóan különbözik egymástól (LASZLO 1965, 175). 51 LÁSZLÓ 1965, 204. 52 http://www.u-szeged.hu/sztehirek/hirarchivum/2011-november/szegedi-antropologusok (Utolsó belépés: 2016. szeptember 25.) 53 LÁSZLÓ 1965,188-195. Vö.: SKULTÉTY 2008,179. 54 Takács Miklósnak tartozom köszönettel, hogy erre a szempontra felhívta a figyelmemet. 55 KK 188 (Bellus Ibolya fordítása.). Vö. SS Rer Hung I, 431. 56 WERTNER 1893b, 600. 57 A CT-felvételeket Kásler Miklós főigazgató főorvos, valamint Gödény Mária osztályvezető főorvos (Országos Onkológiai Intézet Radiológiai Diagnosztikai Osztály) bocsátotta rendelkezésemre publikáció végett. Értékes és önzetlen segítségüket ez alkalommal is köszönöm. 199
