Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)

Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Szabados György: Könyves Béla király? Egy székesfehérvári királysír azonosításáról

Szabados György: Könyves Béla király? Egy székesfehérvári királysír azonosításáról

III" Bél* kiralv és nrjének Snékcs-Pehénároll talált sírt'minkéi (Csontvázak koporsókban*

y

1. ábra

VarsányiJános rajza az 1848 decemberében feltárt sírokról.

Közölve „III-ik Béla király és nejének Szjkes-Fehérvárott talált síremlékei. (Csontvázak koporsóban)” címmel KUBINYl Ferenc — VAHOT Imre (s%erk.): Magyarország és Erdély képekben I. kötet. Fest, 1853. Tábla a 44. és 45. oldal köpött. Jelen másolat a%

Országos Széchényi Könyvtár Törzsgyűjteményéből származik.

más véleményre jutott Török Aurél. mi az áldott állapotban elhalt fiatal nő csontvázát illeti, tekintve ayt, hogy a fiatal csontváz

III. Béla király családi sírhelye területén ásatott ki, nincs kizárva az az eset, hogy az IIL Béla királynak ama leányától eredhet, a kinek nevét a történelemből ugyan nem ismerjük, de a kiről fóljegyezpe találjuk, hogy idehaza Magyarországban mentférjhez ”16 Török 1883- ban vette át embertani vizsgálat céljából az 1848 decemberében megtalált csontokat. A király jobbján fellelt (akkor már fej nélküli) fiatal férfi testalkatában Bélára emlékeztette. „Mindenekelőttfeltűnt, hogy valamint III. Béla király csontváza az erőteljességnek és a daliásságnak a bélyegét viseli magán, agonképen eme fiatal férfi csontváza is eyt árulja el. De még inkább az egyes csontok bizonyos alakvonásai, így különösen a gericzpszjop egyes csigolyáin, valamint a végtagokon, amelyek mindkét csontvázon hasonló specialis módon vannak kifejlődve, azj a benyomást teszik ránk, mintha egyazon testalakot a fiatalabb és öregebb életkorban hasonlítanák össze. ”

16 TÖRÖK 1900, 201. Vö. PAULER 1900, 33—34. Pauler Gyula Hont-Pázmány-nembeli férjet említ. Nem egészen világos számomra, hogy ezt a várandós fiatalasszonyt miért nem az új családja körében helyezték végső nyugalomra. Legfeljebb azzal tudnám indokolni, hogy az első magyar uralkodó dinasztia tagjai csak kivételes esetekben házasodtak belföldre, és ily módon ezt a fiatal nőt az őt kibocsátó Árpád-ház nagy tekintélye holtában is visszavonzotta a királyi család temetkezési helyére.

195