Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Szabados György: Könyves Béla király? Egy székesfehérvári királysír azonosításáról
Szabados György: Könyves Béla király? Egy székesfehérvári királysír azonosításáról Kettejük vérrokonságát így bízvást feltehetőnek vélte Török.17 Az 1848-as csontleleteknek hányatott sors jutott: összekeveredtek illetve eltűntek.18 Ekképp ma már nem áll rendelkezésünkre az öt sír csontanyaga, csupán a királyi páré: ők jelenleg Budán a Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templomban nyugszanak.19 Ezekről a csontvázakról tartja úgy az újabb régészeti és történeti szakirodalom, hogy III. Béla és Antiochiai (Chátillon) Anna (Ágnes) földi maradványai.20 És ezt az azonosítást érte kritika a közelmúltban. Tóth Endre főleg régészeti alapon fejtette ki különvéleményét, azzal a megfontolással, hogy a halott személyének meghatározásához a viseleti tárgyakból és a mellékletekből kell kiindulni, s nem a régi azonosításból;21 emellett történeti érveket is felvonultatott. Régészként nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy az Érdy János által zarándokkeresztnek minősített tárgyat Kovács Éva körmeneti keresztként határozta meg (és anyagát aranyozott bronznak írta le).22 Tóth a király sírjában talált mellékleteket all. századra keltezte, és ez alapján kérdőjelezte meg, hogy a temetés valóban jóval később történt-e, mint a tárgyak elkészítése. A körmeneti kereszt köré történeti okfejtést is szőtt. Ennek lényege, hogy a körmeneti kereszt szokatlan Árpád-házi sírokban, mert az a korai Árpád-korban az egyházi kincstárak állandó tartozéka kellett, hogy legyen. A körmeneti kereszt, mint előviteli kereszt, a püspöki hivatal jelvénye volt, Könyves Kálmán viszont országlása előtt püspöki hivatalt viselt, ily módon megillette őt ez a jelvény. A régész szerző végkövetkeztetése szerint a körmeneti kereszt mint sírmelléklet csak Kálmán esetében érthető.23 A királyi pár meghatározása tehát olyanképp módosul, hogy Könyves Kálmánt és első feleségét, a szicíliai normann Hauteville-házból való hitvest takarja, akinek Eleutheria/Felicia lehetett a neve.24 25 Mi alapján lehet egy Árpád-kori királysírban megtalált csontváz személyazonosságát megállapítani? Vitathatatlan, hogy a sír feltárása, a tárgyi mellékletek leírása, s mindezeknek elemzése a régészet illetékességi körébe tartozik. Csakhogy a történelem egy néven nevezhető alakja ennél összetettebb, tudományközi szemléletmódot kíván. Földi maradványai a csontok, amelyekről az antropológia és a genetika hivatott nyilatkozni. Családi, rokonsági kapcsolatait a genealógia, viselt dolgait a politikai történet kell, hogy tárgyalja. Végzettségemből eredően ez utóbbi téren nyilváníthatok önálló kutatói véleményt, ám a kérdés összetett mivolta miatt nem kerülhetem meg a többi tudományban született publikációk szemlézését; emellett azért is hasznos azokat sorra venni, hogy világossá váljék, milyen érvelésre, milyen módszertani megfontolásra épül egy újszerűség igényével fellépő elmélet. Tóth Endre okfejtése némi hiányérzetet kelt bennem. Úgy látom, túlontúl a keresztre terheli a bizonyítás súlyát, holott a régész és nem régész olvasó meggyőzése végett célszerű lett volna a sírmelléklet többi tárgyát is hasonlóan fokozott figyelemmel illetni. De maradva csak a keresztnél Érdy János annak idején állást foglalt a keletkezés felől: „e mű a XII. szpzpd készítménye; mert egészen hasonló azon ezüst oltárhomlokzatba jogialt feszülethez) melyet II. Coelestin (1143-1144) pápa Citta di Castello egyházának ajándékozott annak emlékéül, hogy e városban született. ”25 Elvárható lett volna, hogy az új nézet képviselője érveljen kutató elődjével szemben. Nem látom annak indoklását sem, hogy az a feszület, amit először Érdy János és Henszlmann Imre zarándokkeresztként írt le,26 majd Czobor Béla apostoli királyi jelvénynek ítélt,27 miért nem lehet más, mint körmeneti kereszt. Mind Kovács, mind Tóth hallgatással mellőzte, így cáfolatban sem részeltette Érdy és Henszlmann véleményét.28 Egyébiránt Kovács és Tóth keltezése eltér: Kovács Éva a feszület készítését a 12. század közepére helyezi; ezzel - ha a kereszt funkció-megjelölésében nem is, de - a datálásban Érdy Jánoshoz csatlakozik.29 A körmeneti keresztet, amint láttuk, történeti szálakkal is Könyves Kálmánhoz kívánja kötni Tóth. Tény, hogy ennek van is forrásalapja a XII/. századi krónikaszerkesztményhe.n. „Ez a Kálmán, mint egyesek mondják, váradipüspök volt, ám minthogy a bátyjai előbb haltak meg, a pápa engedélyével uralkodni kényszerült. magyarok Könyves (Cunues) Kálmánnak nevezték őt, 17 TÖRÖK 1900, 200-201 (idézet 201) 18 FORSTER 1900,195-199; TÖRÖK 1990,200; HANKÓ 2008, 51-66; ÉRY 2008,16-20. 19 FORSTER 1900,195; ÉRY 2008,19-20. 20 HÓMAN 1935, 417; KOVÁCS 1972; ENGEL 1987, 621 (kissé szkeptikusan); KRISTÓ - MAKK 1981, 32; ÉRY - MARCSIK - NEMESKÉRI - SZALAI 2008, 37-67. 21 TÓTH 2005-2006, 146. 22 KOVÁCS 1972, 5. Vö. ÉRDY 1853, 46. 23 TÓTH 2005-2006,149-154. 24 Könyves Kálmán első feleségének nevéről ld. ÍF 200. 25 ÉRDY 1853, 46. 26 ÉRDY 1853, 46. Vö. Henszlmann Imre véleményével: „Pauer helytelenül ország-almájának néz} azErdy által helyesen zarándok pálcza fejének meghatározott tárgyat. ” (HENSZLMANN 1864, 209) 27 CZOBOR 1900, 210-211. 28 KOVÁCS 1972, 5; TÓTH 2005-2006,149-154. 29 KOVÁCS 1972, 5. Kovács nem utal arra a tárgyleírásra, amit Érdy adott a feszület Krisztus-ábrázolásának jegyeiről: „e mű a XII. század készítménye; mert egészen hasonló azon ezüst oltárhomlokzatba foglalt feszülethez, melyet II. Coelestin (1143-1144) pápa Citta di Castello egyházának ajándékozott annak emlékéül, hogy e városban született. ” (ÉRDY 1853, 45^16 [idézet 46]). 196
