Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Szabados György: Könyves Béla király? Egy székesfehérvári királysír azonosításáról
Szabados György’ Könyves Béla király? Egy székesfehérvári királysír azonosításáról Sietve bocsátom előre az olvasók megnyugtatása végett: „Könyves Béla” nevű magyar király sohasem létezett. A szándékoltan meghökkentő címmel egy székesfehérvári királysír azonosítására hívom fel a figyelmet, illetve a személyazonosítás újragondolásához kívánok hozzászólni. Ugyanis felmerült, hogy az a csontváz, amelyet 1848. évi megtalálása óta III. Béla király (1172—1196) földi maradványaiként szokás számon tartani, valójában Könyves Kálmán királyé (1095—1116) volt. Ezen újragondolást olvasva olyan kételyek merültek fel bennem, amelyeknek közrebocsátása talán nem lesz haszon nélkül való. Pauer János pap-tanár 1848 végének nem mindennapi felfedezéséről számolt be. „Még a’ nyári hónapokban, a’püspöki lak jobb szárnyának keletre eső részén, hol egykor a’ sg István által épített roppant basilica állott, ag artési kútjavíttatván, ásás közben a’ munkások töredék oszlopokra, és nagy kötáblákra akadtak. ” December 5-én egy márványkoporsóra leltek, és abban egy királynét találtak, fején koronával, ujján aranygyűrűvel. A folytatódó ásatás során újabb márványkoporsó került elő, amelyet december 12-én nyitottak fel, abban pedig ,,a’ magyar nemget egykori királyának csontvázát, a’ csontok, kögöttpedig a’ királyi éksgereket tétlenül heverni látók... ” 1 Noha a híradás elsősége egy másik pap-tudós, Szvorényi József érdeme, aki a Köglöny 1848. december 18-i számában „árpádi vagy vegyes korsgaki egyik uralkodónk porló tetemének ” felleléséről cikkezett,2 de az önálló könyvben kiadott elemzést, sőt a királyi pár személyazonosságának megállapítását elsőként Pauer )ános végezte el. Ezért illő és méltó, hogy a felséges férfi feltárt nyughelyét az ő szavai jelenítsék meg; függedenül attól, hogy egyes megállapításain túlhaladt a tudomány. , A’fejnek egykori ékessége a’ királyi korona, most is a’ koponyán vala, de a’ homlokról már a’ fogakig leeresgkedett. Ag össgedült mely csontok fölött csillag alakú valamelly rend vagy amulet vala, de ag egt tartó ujnyi vastagságú selyem-gsinor már egésgen elhamvadt. Jobb kegében volt ag orsgág almája, keresgttel s fesgülettel, bal kegyben pedig a királyipálcga; de a’ hatalomnak egen jelei már a’ koporsó fenekén a csontok kögött hevertek, minthogy minden idegek, a’ kégnek is minden résgei egymástól elsgakadogtak. Bal oldalán, majd nem egésgen a ’ váltaknál, feküdt a ’ hüvely nélküli egyenes rövid kard, melly hihetőleg a ’ testnek sirbabocsátása alkalmával csusgott a ’ vállakig fól. Egt a’ rogsda már egésgen ellepte. Eábain nagy sarkantyúk voltak, ’s minthogy a’ bakancs vagy csigma egésgen elporladott, a' két lábsgár csontjai a’ sarkantyúk kögtfónnmaradának. Egt is, valamint a’ többi éksgereket, mellyek egüstbőllévén, meg voltak aranyogva, fényétől ag idő megfosztotta. Különös vala, hogy midőn a’ sirfelnyittatott, a’ korona ’s egyéb ékességek, elvesgtvén sárgahalvány sginüket, minél tovább voltak a’ sgabad levegőn, annálfeketébb sgint öltöttek magukra, ’s végre egésgen megfeketültek. Továbbá jobb kegén karperecg vala, ag ujján pedig nagy arany ’s köves gyűrű, melly csak utóbb találtatott meg, minthogy a’ testnek jt ag egyel eltemetett ruhának hamvai agt egésgen befödték. ”3 A további ásatás során a királysír mellett újabb márványtáblákra akadtak, újabb sírra. Azt december 13-án nyitották fel, ám abban csupán egy melléklet nélküli csontvázat találtak. Pauer még egy leletről számol be. December 14-én egy fakoporsóban, gyermekével együtt eltemetett nő földi maradványait találták: a fakoporsóra a földben látható rétegek és a szegek, markolatok utaltak.4 Ezt követően fejtette ki régészeti és történeti meglátásait, amelyeket fontosságuk miatt legalább tartalmukban szükséges felidézni. A király (és a királyné) kilétének megállapításához, „kizárásos alapon” közelített, ami annyit tesz, hogy előbb sorra * A szerző az MTA—HIM—SZTE—MOL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa. 1 PAUER 1849, 2-3. 2 Idézi TÖRÖK 1893, 177-180. 3 PAUER 1849, 3-4. 4 PAUER 1849,4-5. 193
