Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Szücsi Frigyes: Avar kori temetők Nagyvenyimről. A Munkácsy utca - Fűzfa utcai, a határvölgypusztai és a járműjavítói temetőrészletek
APPENDIX 1 TÖRÖK BÉLA - KOVÁCS ÁRPÁD NAGYVENYIM-MUNKÁCSY U. - FŰZFA U. LELŐHELYEN TALÁLT VAS ÉS BRONZ ÖVTARTOZÉKOK ELEKTRONMIKROSZKÓPOS ARCHEOMETRIAI ANYAGVIZSGÁLATA BEVEZETÉS A székesfehérvári Szent István Király Múzeum megbízásából a Miskolci Egyetem Archeometallurgiai Kutatócsoportjának (ARGUM) tagjai két bronz szíjvég (Nagyvenyim-Fűzfa u., SE 37, 8. és 14. melléklet), illetve egy vas övtartozék (Nagyvenyim-Munkácsy u. 39., SE 01, 1. melléklet) elektronmikroszkópos archeometriai anyagvizsgálatát végezték el. VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A tárgyakat szemrevételeztük és a megrendelő kitételeit és engedélyét figyelembe véve a bronztárgyakon (1. tábla 1.1 és 1.2) csak felszíni mikroszondás vizsgálatot végeztünk. Az előzetesen vas övtartozékként definiált darab esetében először szintén felszíni vizsgálatot végeztünk a szíjvég keskeny, oldalsó élén, ahol sárgás fémszínű részek látszódtak (1. tábla 1.3 — sárga nyíllal jelölve), majd pedig keresztmetszeti mintát (1. tábla 1.3 — sárga vonallal jelölve), illetve 2 “Zoos nithallal maratott keresztmetszeti csiszolatot készítettünk. A későbbiekben a lekerekített végű, levágott szíjvégdarab széles, a képen látható, tagolt felszínéből is csiszolatot készítettünk, így az előbb említett keresztmetszetre merőleges felületet is relatíve nagy’ területen tudtuk megvizsgálni. A vizsgálatokat a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karán működő, az ARGUM-nak állandó műszeres infrastruktúrát biztosító, Komplex Képelemző és Mikroszerkezet Vizsgáló Laboratóriumban hajtottuk végre. Az anyagvizsgálatok berendezése a laboratórium Zeiss EVŐ MA10 típusú, EDAX energiadiszperzív mikroszondával felszerelt pásztázó elektronmikroszkópja (SEM-EDS) volt. A SEM-képek egy része visszaszórt („backscatter”) elektronokkal készült, ez alapján a nagyobb rendszámú elemek területei világosabbak, a kisebb rendszámúaké sötétebbek. Ez fontos információt szolgáltathat abban a tekintetben, hogy az általában magas rendszámú fémeket világosabb terület jelzi, míg a sötétebb terület rendszerint oxidos zárványra, szennyeződésre utal. Az ún. szekunder elektronokkal készített képek az egyes szövetelemek azonosítására, azok arányának, formájának vizsgálatára ideálisak. Esetenként a SEM-képek területére, illetve számokkal jelölt helyek vonatkozásában ádagos valamint lokális elemspektrumokat is felvettünk, amely - bár nem egyenértékű a kémiai analitikával — az előforduló elemekről ad százalékos információt. A BRONZ ÖVTARTOZÉKOK VIZSGÁLATA Mivel a megrendelő kérésére a bronzleleteken kizárólag roncsolás- és vegyszermentes vizsgálatot végezhettünk, csak mikroszondás felszíni vizsgálat (EDS) történt. A mérések alapján a 8. melléklet övtartozéka aránylag magas ólom- és óntartalmú, mintegy 3-4%-os cinktartalmú bronz (4. tábla 1), a 14. melléklet lelete pedig magas óntartalmú ólombronz (4. tábla 2) (karbont és oxigént ezekben az esetekben nem mértünk). 65
