Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)

Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Orosz György: "Ég és föld emúlik, de az én szavaim nem múlnak el soha." Jézus Krisztus üzenete a keresztényeknek "égi levelek" által

I 1

Az Epistola a vasárnapról szláv—orosz szövegváltozatainak első megjelenését A. N. Veselovskij a 15. századra teszi. Ezeknek az eredeti szövege minden valószínűség szerint görög volt.30

Az égi levél típusú szövegek a következő orosz elnevezésekkel szerepelnek a kéziratokban és a népi használatban:

— Ének (Stich),

— Égi levél (Pis’mo s neba),

— Episztola a vasárnapról (Epistolija o nedelje),

— Jeruzsáleméjegyzékek (Spiski jerusalimskije),

— Jeruzsálemi tekercs (Svitok jerusalimskij),

— Jeruzsálemé levél (List jerusalimskij),

— Jeruzsálemijeljegyzéke (Spisok jerusalimskogo znamenija),

— Elbeszélés a tekercsről (Skazanije o svitke),

— Jeruzsálemi jel tekercse (Svitok jerusalimskogo znamenija),

— Példabeszéd (Pritca).31

A. N. Veselovskij nyomán feltétlenül szólnom kell arról, hogy az égi levelek az orosz népi közegben sok esetben műfajt váltottak és átmentek a ráolvasó formulák és az amulettek használati körébe.32 Az oroszoknál vannak olyan összevont szövegek, amelyekben az Istenszülő álma (Son Bogorodicy) és az Égi levél együtt, egybeszerkesztve szerepelnek. Erre hozok is egy példát a tanulmányom Függelékében: ez a 8-as számú szöveg A legszentebb Istenszülő álma (Son Presvjatyja Bogorodicy) címmel. A. N. Veselovskij feltételezi, hogy az Alom és az Égj levél összevonásához az indítékot azok a babonás imákat tartalmazó gyűjtemények szolgáltatták, amelyekben ez a két szöveg egymás után vagy egymás mellett szerepelt. Nevezett kutató a legnagyobb határozottsággal állítja, hogy ezek az összevont szövegek nemcsak, hogy7 nyugatról származnak, hanem ott egyenesen a flagelláns gondolatkör hatására jöttek létre.33

Éber russische Zauberformeln (Az orosz varázsformulákról) című monográfiájában V. J. Mansikka ugyancsak foglalkozott az égi levelek témájával. Mint írja, az orosz néphagyomány megköveteli a munkától való teljes tartózkodást azokon a napokon, amelyeket az evangéliumi történésekre való emlékezésnek szentelnek. Különösen a péntek és a vasárnap tiszteletének a jelentősége emelkedik ki, amelyek Krisztus kínszenvedésének, kereszthalálának, illetve feltámadásának napjai. Hogy a keresztény hagyományban mennyire buzgón igyekeztek meghonosítani a vasárnap megszentelését, ezt az égi levelek jól mutatják. Ezek más címmel is forgalomban vannak: Episztola a vasárnapról és Jeruzsálemi tekercs. Az ilyen szövegekben Krisztus a saját személyében követeli a keresztényektől az ünnepnapok tiszteletét és megtartását, és az engedetleneket iszonyatos Iónokkal és büntetésekkel fenyegeti. Az episztolákban a pénteket gyakran a szerdai nappal együtt emlegetik: Szerdán a zsidók összegyűltek és tanácsot tartottak, hogy megöljék Jézus Krisztust, pénteken őt keresztre feszítették, és ugyanezen a napon teremtette Isten az első embert, Adámot. Ezért minden igazhitű kereszténynek üsztelnie kell szerdát és pénteket. A szombat tiszteletének oka a keresztények részéről abban rejlik, hogy ennek a napnak már régóta fontos szerepe volt a Mária-kultuszban. Egyes episztolákban ezt olvashatjuk. „Ha ti az esti mise után az én Anyám tiszteletére nem dolgoztok, akkor ő könyörögni fog értetek.”34

V. J. Mansikka is tudósít arról, hogy az orosz nép egyes szent szövegeket mágikus céllal használt. Az orosz parasztok körében forgalomban voltak áldóigéket tartalmazó orosz és egyéb szláv nyelvű füzetek, amelyekben a következő babonás szövegek is megtalálhatók voltak:

— Az Istenszülő álma,

— Episztola Jeruzsálemből,

— A tizenkét péntek jegyzéke,

— a szerencsétlen napok jegyzéke.

Az ilyen szövegek a hozzájuk fűzött Ígérvények miatt a szorgalmas elmondójukat állítólag mindenféle veszélytől megmentik, és emiatt nagy népszerűségnek örvendtek. Gyakran előfordult, hogy a nép nem tudott különbséget tenni az imák, egyházi versek és énekek, valamint a varázsformulák közt, mert mindegyikféle szövegben ugyanaz a keresztény szellemiség uralkodott.35 A Függelékben három orosz égi levél típusú szöveget közlök:

— Episztola a vasárnapról (Epistolija o nedelje),

— A legszentebb Istenszülő álma (Son Presvjatyja Bogorodicy),

— A jeruzsálemi tekercs (Jerusalimskij svitok).

A szombat és a vasárnap túlzott mértékű tisztelete a zsidók és a keresztények részéről alkalmanként olyan lehetetlen helyzeteket teremtett, amikor is egyenesen az a kérdés vetődött fel, hogy szabad-e szombaton és vasárnap a

30 VESELOVSKIJ 1876b, 108.

31 VESELOVSKIJ 1876b, 112.

32 VESELOVSKI1 1876b, 101.

33 VESELOVSKIJ 1876a, 355., 360.

34 MANSIKKA 1909, 278—279. Erdélyi Zsuzsanna is azt közli a szombatról, hogy az Mária-nap. (ERDÉLYI 2001, 76.)

35 MANSIKKA 1909,126-127.

359