Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor†: A zirci apátság előszállási uralma. II. rész: 1826 - 1896
A gépgyár (gépműhely) eddig idegen vállalkozó kezében volt, melyet ebben az évben megvásároltak a felszereléssel és a hozzátartozó két gőzgéppel. Előzetes megállapítás szerint a gépgyár saját tulajdonba kerülésével az uradalom évente 5 000 forintot takarít meg. A felszerelést gyarapították. Vásároltak 6 Clayton-féle hármas ekét és 1 szecskavágó gépet. Az aratás 3 hét alatt lezajlott. A terméseredményt közepesnek minősítették. Az uradalmi épületek 1883—1884. gazdasági évben általános leromlás jeleit mutatták. Befogadóképességük kevés, renoválásukra sor került: Előszálláson a kántor- és a kanászépület egy szobával bővült. (A nádtetőt felújították.) A templomi orgonát pedálosra cserélték. Az előszállási kerületben ebben az évben felszámolták az utolsó uradalmi tulajdonú putrit, amelyben a kanász és családja élt. Róbertvölgyben az ököristálló feletti magtárt javították. Nagygyörgyszálláson több gazdasági épületet renováltak, és építettek lábaspajtát a gazdasági eszközök tárolására. Nagykarácsonyszálláson sertésól és juhakol készült, ezeket náddal fedték be. A kiskarácsonyszállási kovácsműhelyt modern szerszámokkal és felszereléssel látták el. Új pusztaközpont létesült Kokasdon, ennek neve Kiskokasd lett. Mivel Kiskokasdon juhászati központot létesítettek, ott cselédház és juhistálló épült. Az uradalom régi épületei Nagyvenyimben voltak, amelyek eléggé leromlott állapotúak. A tatarozási munkákat itt egész évben végezték. Határvölgyben sertésól készült. A kisvenyim-alsópusztai ököristállóhoz takarmányelőkészítő helyiség létesült, átfedésre került a „széles cselédház”, a magtár. A mélykúti cselédséget gyarapították, gazdasági épületeket emeltek, felszerelést vásároltak. Létesült egy II. osztályú cselédház, közös istálló, fészer, lóistálló, bognárműhely. A közeljövőben a bernátkúti „kiosztó” földeket „uradalmi eke alá” vették, és 4 bérest, 4 szántógyereket fogadtak, 16 igásökröt, 4 szekeret, 8 ekét, 1 vetőgépet, 1 réttisztító fogast szereztek be. Az új gazdaság néhány felszerelését a saját műhelyek készítették. Bernátkútnak ez a része bekapcsolódott a termelésbe, és 90 holddal több őszi vetés lett.110 A mezőgazdasági terményválság, amely előző évben már érezhető volt, ez évben mélyült. A gabonát áron alul sikerült értékesíteni. A pénzhiány az uradalomban általános, csak a működésre és a fenntartásra elégséges. Ennek az lett az eredménye, hogy a gazdálkodást alig elviselhető gondokkal lehetett végezni. Az apátság 1870 óta Előszálláson tőkét invesztált. A 15 év alatt az előszállási tőkeérték 300 000 forinttal gyarapodott. Eközben az uradalmi terhek is növekedtek, ennek következtében a jövedelemgyarapítás elkerülheteden lett, de még több pénzre lett volna szükség. A jószágkormányzó szerint „míg az uradalom tökéletesen felszerelve nem lesz, a jövő nem biztosított, nem elég csak a régit karbantartani, pótolni, de a felszerelést gyarapítani kell, hogy a jövedelem emelkedjék. Miután Herczegfalván valamennyi harmados földet saját kezelésbe vett, nagyobb munkaerőt kellett a kerületbe összpontosítani. Feltéden megoldandó, hogy a gulyamajori cselédház bővüljön, és az összezsúfolt cselédcsaládok normális lakrészekhez jussanak. („Két család éljen egy szobában.”) A jószágkormányzó a gazdasági év általános értékelése során megjegyzi, hogy az új (aequivalens, érték szerinti) adórendszer szinte elnyomorította az uradalmat. A bizonytalan üzlet világjelenség: Amerika, Ausztrália, India a gabonát olcsón termeli, s ezzel benyomultak az európai piacokra, amelyhez még hozzájárult az oroszországi és a romániai gabonakonkurencia, az odesszai búza. „A nyugati piacokra indított gabonát olcsó ára miatt többlettel lehetett kiegyenlíteni, mert a magas vám, az alcsony ár tönkretette a magyar gabonaexportot. Németország és Franciaország tiltó vámokkal védekezett a középeurópai gabonaexport ellen, így Magyarországból lehetetienné vált a gabonaexport Nyugat-Európába. A gazdászatot ma tudományos üzletként kell kezelni, de spekuláns kereskedőként is viselkedünk.” Általános következtetés: ha nem lesz pénzünk a jövőben, az uradalmi gazdaság elbukik. Az uradalom felszólalt az új adórendszer ellen, melyet országosan 1884. január 1-jén vezettek be.111 Az uradalom egzisztenciáját fő kiviteli árucikkének, a búzának a válsága fenyegette. 1884-ben megszüntették Kelemenhalomban a nődén béresek alkalmazását. Átcsoportosítással a majorgazda házát iskolának és tanítólakásnak alakították át.112 Felvetődött az uradalmi dsztek körében, hogy a belterjesebb gazdálkodás megvalósítása valamennyi uradalmi föld saját kezelésbe vételével kezdődjék. Ekkor 1884. évet írtak. A gazdatisztek a kerületek gazdasági viszonyait elemezve adtak információt a jószágkormányzónak. A kokasdi tiszt a kerületben eddig alkalmazott gazdálkodás teljes megváltoztatását javasolta, a gazdálkodást a modern agronómia rendszerére kell helyezni, a róbertvölgyi szerint a juhászatot csökkenteni kell, és helyette a hangsúlyt a szarvasmarhatartásra helyezni. Ezt egyébként az egész uradalomra nézve előnyösnek tartaná. „A szarvasmarha létszám emelése, az állattenyésztésből származó jövedelem emeli az uradalmi jövedelmezőséget.”113 110 VeML Ap. It. Archivum vetus. C 432 A. 1883-1884. Gazdasági jelentés. 111 VeML Ap. It. Archivum vetus. C 4324 A. 1883. Nr. 84. 1,2 VeML Ap. It. Archivum vetus C 4324 A. 1883-1884. Gazdasági jelentés. 113 VeML Ap. It. Archivum vetus C 4823 b. c. A. 1892.
