Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor†: A zirci apátság előszállási uralma. II. rész: 1826 - 1896
ága nem jövedelmezett. A rideg gulya az igáserő-utánpótlást szolgálta, a ménesből (1882-ben 260 db) az igáslovakat pótolták. 1882. december 1-jén a földművelési miniszter az előszállási ménes bemutatásáért, a kiváló állományért elismerését fejezte ki.105 A jószágkormányzó szerint a jövedelem fokozására abban az esetben lehet törekedni, ha beruházásokat hajtanak végre az uradalomban. Ezek között a legszükségesebb az igásállomány növelése. Vajda Ödön jószágkormányzó még a régi agrotechnika gondolatrendszerében élt, így nem az uradalom gépesítését vagy a modern agrotechnika alkalmazását szorgalmazta, hanem a hagyományos eszközrendszer gyarapítását. Az uradalomban kevés a gőzgép, melyekkel a cséplést végezték, holott már gőzekékre, több gőzcséplőre, aratógépekre, elevátorokra lett volna szükség. 1883—1884. gazdasági év A gazdasági évben közepes a terméseredmény. Az időjárás, mint máskor, most is meghatározó a növénytermelésben, a kapásnövények ápolásában. Az 1883. július—augusztus csapadékos volt, amely az aratást nem, de a cséplést hátráltatta. A gabona nagy része nedvesen került a magtárakba, forgatással, szárítással tudták megmenteni. Az őszi vetés sikerült, a szeptember 7—8-i esőzés után november elejéig száraz idők jártak. Az őszi vetést október 15-ig a kerületek befejezték. A kapásnövények bőségesen teremtek, takarításuk napos időben történt. A gazdasági évben a mezőgazdasági terményárakat kereskedelmi embargó sújtotta. (A kisbirtokot ez tönkretette, de megingatta a nagybirtokot is. A kisbirtokok eladósodása ekkor kezdődött.) A halászatot az uradalom bérbe adta. A tavakban bőséges a halállomány. A sertésnyáj évtizedek óta ebben az évben a legszebb, bár a malacfalkában üszögös orbánc pusztított. 1884. augusztus 4-én vihar tombolt az uradalom felett. Beáztak a gabonaasztagok, a kepéket a szél felforgatta. Augusztus 29-én villámcsapás következtében egész kazal szalma égett el a nagyvenyimi kerületben. A rideg gulyát vásárlás útján gyarapították. Tavasszal tinókat vásároltak, azokat a gulyába hajtották. A jószágkormányzó szerint a tinóvásárlás az uradalomnak felesleges kiadás, mert az igásszükségletet saját nevelésű tinókkal meg lehetett volna oldani. Sőt az uradalmi nevelésű tinók izmosabbak, jobban megállták helyüket az igavonásban, mint a vásároltak.106 1883-ban a gulya 406 db-ból állt, s ebből tehén 100, üsző 80, a ménesben 260 darab lovat tartottak.107 A jószágkormányzó optimista hangvétellel, de a mezőgazdák mindenkori aggodalmával fejezte be az apátsághoz készített jelentését. „Az emberi ész, a jóakarat, minden lehetőt elkövet anyagi létünk biztosítására; szerencsét, áldást csak a jó Isten adhat”.108 Az igaerőt ebben a gazdasági évben sikerült állóképessé tenni. Az elmúlt 10 esztendő esős periódus volt, amelyben az igaerő és az emberek sínylődtek. A dűlőutak feláztak, az átázott talajt dupla erővel művelték. Az igásökrök legyengültek, és ennek tulajdonítható a szokadan ökörelhullás. 1883—1884 telén hó nem esett, eső sem volt. A hőmérséklet 0 °C körül állandósult. A vetések kitűnően teleltek, de a mezei kártevők elszaporodtak. A juhállományt sikerült erőre hozni. A felhalmozott takarmányt felélték. Megfelelő a súlyuk, a gyapjú kiváló. A júniusi hűvös, sőt hideg időjárás a juhállományt kedveződen helyzetbe hozta. Az úsztatás alatt megfáztak, sok elhullott. A nedves időjárás következtében gabonabetegség lépett fel. A rozsda megtámadta a búzát, sok az ocsú és a könnyű búza.109 Az 1883—1884. gazdasági évben az uradalom kénytelen állatokat vásárolni, közte igásökröket is, melyeket munkába fogtak. Vásároltak még 60 tinót. Ezeket a gulyához csapták, azzal a céllal, hogy egy vagy két esztendő alatt megerősödnek, és igázni lehet őket. Hajtottak a pusztákra idegen istállókból 58 tinóborjút, amelyeket 4 esztendő múltán lehet igázni. Vásároltak 10 igáslovat, és eladták a ménesbeli csikókat az államnak. Az igáslovak árát a csikókért kapott pénzből fedezték. A vásárolt szarvasmarhák árát a jószágkormányzó drágának tartotta, bár az országban mindenütt ilyen áron lehetett tinókat venni. A vásárlást meg kellett kockáztatni, mert az igaerő az egész uradalomban kimerült, állapotuk leromlott. A juhászatban csekély változás történt: 3 nagytestű kost vásároltak azzal a céllal, hogy a gyapjúhozam mellett a húsgyarapítás is szempont legyen a jövőben. Ebben a gazdasági évben az uradalom minden kerülete rendelkezett gőzcséplőgéppel, az aratás lezajlása után (júl. 21.) a cséplést elkezdték, és azt olyan dinamikusan végezték, hogy a gabonát el tudták adni. 1883-ban beszereztek 1 tengeri morzsolót, 1 triert, 8 vastengelyes szekeret, 8 darab hármasekét, 1 klosterneuburgi borprést. 105 VeML Ap. It. Archivum vetus C 4525 A. 1882. Gazdasági jelentés. i°6 VeML Ap. It. Archivum vetus C 4365 A. 1884—1885.Gazdasági jelentés. 107 VeML Ap. It. Archivum vetus C 9251 A. 1883. 108 A jelentés kelt Előszálláson, 1883. augusztus 8-án, Vajda Ödön jószágkormányzó. 109 VeML Ap. It. Archivum vetus C 4324 A. 1883-1884. Gazdasági jelentés. 241
