Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor†: A zirci apátság előszállási uralma. II. rész: 1826 - 1896
Ménesmajor A kerület két gazdaságból állt, a talaj nehéz művelésű: mély, melyet a talajvíz gyakran elöntött. A lófogatokat igásökrökkel fel kell váltani. A terület kialakításánál figyelembe vették, hogy az 1 445 kataszter holdat ne haladja meg (1 205 hold szántó és 440 hold rét). Erdősítésre 200 hold került, szőlőt 15 hold futóhomokon létesítettek. Juhászat eddig nem volt a kerületben, ezután került sor annak meghonosítására. A mélyfekvésű talaj miatt a kerület földjeit vízlevezető árkok szelték keresztül. Egyébként Ménesmajor és Nagykarácsonyszállás között természetes határ húzódik, és ez a Nagyvízlevezető-árok.103 A jószágkormányzó gazdasági beszámolói 1880—1881. gazdasági év Az őszi-tavaszi időjárás a mezőgazdasági munkákra nézve kedveződenül alakult. Az egész uradalomban 1880 őszén három nap kivételével állandó volt az esőzés. Ez ismétlődött meg a következő év március, április és május hónapjaiban. Az őszi vetések a sok csapadék következtében tavasszal burjánoztak, feltétíenül legeltetést kívántak volna, de ezt végbevinni a vizes talaj miatt nem lehetett, még a juhnyájakat sem tudták a vetésekre kihajtani. A gabonák ledőltek, sok szalmát hoztak, de kalászuk silány volt. így adódott, hogy a magtárak az uradalomban szinte üresek maradtak, de a szérűskertekben hatalmas szalmakazlak álltak. A viszontagságos időjárás megviselte az igásállományt. Az ökrösfogatok legyengültek, mert kétszeres erőt kellett kifejteniük a vontatás során, és őket erőbe hozni a télen nem sikerült. Ezzel a gyengébb igaerővel végezték az 1881. évi nyári takarodási munkákat. Az állományt csak az év második felében tudták megfelelő erőre hozni, ugyanis a rétek és az indusztriális takarmányok bő termést hoztak. 1881-ben az őszi vetés 7 689, a tavasziak területe 8 477 kataszter hold. A konvenciósok illetékföldje 702 kataszter hold tengeriföld, és 244 kataszter hold pénzesföld. (A szakmánymunkásoknak a szerződés szerint 1 087, ugyanazoknak pénzesföld 248 kataszter hold, amely összesen 2 251 hold.) Az uradalom ebben a gazdasági évben 19 916 kataszter hold szántóföldet hasznosított, melyen búzát, rozsot, árpát, zabot, kölest, repcét termelt. Az 1880—1881. gazdasági évben az épületek értéke 461 064 forint. Az épületek utáni tűzbiztosítás évi 5 000 forint (az épületértéknek több mint 1 %-a). Az uradalmi épületek renoválására, újak létesítésére 28 882 forintot fordított az uradalmi vezetés. Ekkor készült a nagyvenyimi iskolaépület (tanítólakással), a lóistálló Kiskarácsonyban, a birkaistálló Nagygyörgyszálláson, helyreállították a leégett nagyvenyimi lacikonyhát. Az igásökrök száma 114, a gulya 586 állatból állt (tinók, tehenek, üszők). A juhászaiban 26 187 db az állomány, melyek között 9 260 az anyajuh. A nyíratás eredménye 47 973 kg gyapjú, a cselédjuhot is az uradalom számára nyírták.104 A bognárműhely a kokasdi erdőből kitermelt fával dolgozott, és az innen nyert fa elegendő az uradalmi szükségletek kielégítésére. Tűzifát az utak, az árkok mentén, a szélfogó sávokban, a csenderesekben levő állományból vágtak. A vezetés érezte az erdőhiányt, de a fogatok erőltetése nélkül megoldotta helyileg a tűzifajárandóság kiadását, és nem kellett az apátság erdőuradalmaiból fát nagy távolságból Előszállásra szállítani. Az uradalmi vezetés egyébként szorgalmazta a faültetést, és azt évente végeztette a béresekkel. Az uradalom közterhei magasak: összes adója 1881. évben 66 770 forint. A jószágkormányzó szerint ez az összeg elviselhetelen teher. A jövedelemből 135 802 forintot a zirci apáti pénztárba utaltak át, az uradalmi pénztárban 39 142 forint maradt. 1882—1883. gazdasági év Az időjárás a takarmánytermelésnek nem kedvezett, egyenesen károsan hatott. A széna és az indusztriális takarmányok háromnegyede a kemény és száraz téli hónapokban kifagyott, a tavasszal csapadék alig esett. Az őszi vetés szépen fejlődött, a gabonát károsító rozsda, üszög csekély kárt okozott a növényekben. A természeti csapások azonban több kárt tettek: 1882. június 23-án délután félórás jégverés érte a kiskarácsonyi és az antalmajori vetéseket. Megsemmisült mintegy 150 kataszter holdon az érésben lévő búza, 100 hold árpa és 50 hold mák. A vetésekben keletkezett kár a 10 000 forintot meghaladta. A sertésvész (vérbaj) az állományban pusztítást végzett. A jószágkormányzó szerint a száraz időszak okozta a sertésvészt, melyet állategészségügyi intézkedésekkel számoltak fel. (Az állatok naponta friss vizet kaptak, a fürdetőhelyeket rendszeresen tisztították.) Az uradalom fő jövedelmező ága a szántóföldi termelés és az állattenyésztésből a juhászat. A többi ágazat, így az állattenyésztés több 103 VeML Ap. It. Archivum vetus. C 4525 b. A. 1888. 104 VeML Ap. It. Archivum vetus. C 4218 A. 1880-1881. Gazdasági jelentés. 240
