Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Szücsi Frigyes: Avar kori temetők Nagyvenyimről. A Munkácsy utca - Fűzfa utcai, a határvölgypusztai és a járműjavítói temetőrészletek
-I__k. 1.3. Egyéb objektumok és szórványleletek SE 23-24 (III. t.) A humuszrétegben jelentkező kettő darab égett folt. Alakjuk szabálytalan. Az egyik mérete 42 x 51 cm, a másiké 50 x 33 cm. A humuszolás szintjétől mért mélységük 23, illetve 20 cm. Leletanyag nem köthető a két objektumhoz, így keltezésük sem lehetséges. Tőlük közvedenül keletre tártuk fel az SE 25 objektumot, amellyel egykorűak lehetnek. SE 25 (III. t.) Félbe vágott (másik fele a metszetfal alatt, az ásatás területén kívül) ovális alakú fekete foltként jelentkezett, amely elvált a körülötte elterülő sötétbarna humuszrétegtől. Nyugati szélén, eg}' kerekded részen meglehetősen kemény és kormos volt. Ettől a résztől közvetlenül nyugatra helyezkedett el az SE 23-24 objektum, amelyekkel egykorú lehet. Leletanyagot nem tartalmazott, így abszolút kormeghatározása nem lehetséges. SE 26 (XXV. t. 6) Kutatóárok ásása közben került elő a humuszrétegben egy egész, ép avar kori fazék. Objektumhoz nem tudtuk kötni. Apró kavicsokkal soványított, korongolatlan, enyhén kihajló peremű, redukált égetésű, sötétbarna színű. Szórványleletek Vaskés nyélnyúlványának töredéke (h: 6,5 cm), avar kori kerámiatöredékek, szarvasmarha- és juhcsontok. 1.4. Értékelés 1.4.1. Temetkezési szokások Korlátozza a temetőelemzés lehetőségeit, hogy csak részletet tárhattunk fel a temetőből, nem a teljes temetőt. A szennyvízcsatornázás és a csapadékelvezető csatorna kivitelezése földmunkáinak köszönhetően nagyjából lehetőségünk van a temető területének lehatárolására, amely mintegy 100-200 közötti sírszámú lehetett. 3 sír (8., 9., 11. sír) a temető keleti szélén Ny-K, egy zsugorított temetkezés (18. sír) DNy-EK, az összes többi Ny-ÉNy - K-DK tájolású. 28 sír egymástól 1-2 méter távolságra elhelyezkedő aknasír, 5 közülük lovassír (7., 13., 19., 27., 28. sír), valamint egy zsugorított temetkezés beásása nem látszódott. A sírmélységek a jelenkori járószinttől mérve 115 és 250 cm között változtak. A legsekélyebben és a legmélyebben egyaránt nők nyugodtak. A legsekélyebben, a tájolása és az elhelyezkedése alapján minden bizonnyal késő avar kori 25. sírban, egy melléklet nélküli, 37-46 év közötti korában elhunyt nő nyugodott. A legmélyebbre egy 23-40 év közötti korában meghalt nő sírját, a 8. sírt ásták. A benne rejlő szürke kerámia és a Ny—K tájolás alapján a 7. századra keltezhető. Ebben a sírban mindössze három melléklet rejlett (szürke kerámia, orsógomb, vastöredékek), de egykori gazdagságára bolygatottsága miatt nem tudunk következtetéseket levonni. Általánosságban elmondható, hogy a sírmélység a nemtől, életkortól független, továbbá a korai és a késői avar korszakra tehető sírok között is találunk mélyeket és kevésbé mélyeket. A halottakat rendszerint háton fekve, nyújtott pozícióban helyezték el. A temető keleti szélén egy DNy—ÉK tájolású melléklet nélküli zsugorított vázat tártunk fel (18. sír). Az elhunytat a jobb oldalára fektették, bal keze az arcánál volt, jobb karja pedig lényegében a test alatt. Foltja nem volt a sírnak, mert a szubhumuszban rejlett. Az embertani vizsgálat alapján a 23 évesnél idősebb korában elhunyt férfi csontjain semmilyen rendellenesség sem figyelhető meg. Zsugorított temetkezések az avar temetők nagy részében előfordulnak, leggyakrabban a temető szélén,8 sekély mélységben és szegényes mellékletekkel. A kutatás rendszerint a társadalom szélére szorultak vagy a szolgaréteg temetkezéseit sejti bennük.9 Koporsóhasználatra és sírépítményekre számos jel utal. A 21. sír lekerekített sarkú téglalap alakú foltjának szélein 5-8 cm széles sötétebb sávot figyeltünk meg, ami keretezte a sírt. Mivel a sötétebb sáv jelentkezési mélysége ismeretlen, a foltdokumentáció szintjétől pedig kb. 40 cm-rel mélyebben már a váz feküdt, így nem dönthető el egyértelműen, hogy koporsónyomként vagy a sír deszkabéléseként értelmezhetjük. A 23. sír ugyancsak lekerekített sarkú téglalap alakú foltján, a sír betöltésénél szintén sötétebb „keret” 2-4 cm vastag volt. Ebben az esetben is a „keret” jelentkezési szintjét kellene ismernünk ahhoz, hogy eldönthessük, ez a koporsó nyoma, vagy a sír deszkabélése. A humuszolás és a foltdokumentáció szintjétől 20-30 cm-rel mélyebben ugyanis már megtaláltuk a vázat. A 23. sírban egy közvetett bizonyíték is a koporsó egykori létét valószínűsíti: a koponya a bal könyökön került elő, és jól látszódott az eredeti helyét keresztező állatjárat sárga homokos betöltése. A koponya ilyen mértékű elmozdulását úgy tartom lehetségesnek, hogy a válltól legalább a könyökig terjedő részen még üreg volt, ami a koporsó létének közvetett bizonyítéka lehet. 8 SZALONTAI 1992, 320. 9 KISS 2013, 6. 1 23
