Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)

Tanulmányok/közlemények - Régészet - Szücsi Frigyes: Avar kori temetők Nagyvenyimről. A Munkácsy utca - Fűzfa utcai, a határvölgypusztai és a járműjavítói temetőrészletek

Válltól felfelé viszont a kisállat túrása idején már beszakadhatott a koporsó, így maradhatott meg az állatjárat nyoma; vagy egész egyszerűen csak olyan nagy mennyiségű homokot túrt be az átvájt korhadó koporsón, hogy az még számunkra megfigyelhető volt. A temető nyugati és középső részében a sírok felénél dokumentáltunk a hosszanti oldalakon két-két cölöphelyet, ami valamilyen sírszerkezet, talán éppen a deszkabéléses sírkamra maradványa.10 Egy nyugat-mongóliai, Tahilt-völgyi hun halomsír ácsolt sírkamrájában szerencsésen megmaradt 3-3 cölöp a sír hosszanti szélein, amelyek a sírkamra oldalsó támaszaiként funkcionáltak.11 (Ebben az összefüggésben a hun kori sírkamrákra, sőt a keleti szkíta kori előzményekre már Tomka Péter felhívta a figyelmet.12) Talán hasonló szerkezetet kell elképzelnünk az avar kori sírokban is, csak ezeknél, a hun sír farönkökből készült kamrafalával ellentétben, a cölöpökhöz durván megmunkált deszkákból készült kamrafal társulhatott. A másik lehetőség, hogy a cölöpszerkezetes sírépítmény valójában csak „féltetőszerű”, azaz a cölöpökre keresztbe egy-egy gerendát rögzítettek, és azokra kerültek volna keresztben a vékonyabb gerendák.13 A cölöpszerkezetes temetkezések nem az avarokkal tűntek fel a Kárpátmedencében, hanem már a germán időszakban a gepida14 és langobard temetkezésekben megjelentek.15 Az avar kornak a középső és kései időszakában jellemzőek,16 majd később, a 10-11. században is ismertek rá példák.17

A sírok többsége a két végén 10-25 cm-ig lemélyített. A lemélyítést eredetileg minden bizonnyal a koporsó leeresztésére szolgáló kötelek kihúzásának könnyítésére alkalmazták,18 de ez idővel már koporsó nélküli sírokban is szokássá válhatott. Koporsó használatára ennél konkrétabb nyomokat is rögzítettünk. Egyik egyértelmű és látványos példájaként említhető a 28. lovassír, ahol az eltemetett férfi elkorhadt szűk deszkakoporsójának nyoma téglalap alakú sötétbarna elszíneződésként rajzolódott ki.19 A téglalap alakú koporsó elszíneződése a 13. lovassírban is látszódott, ahol a sírakna fej felőli végét csak az eltemetett embernél mélyítették le, a lónál nem.

A humuszolás szintjén a 22. sír lekerekített sarkú téglalap alakú síraknájának fekete humuszos betöltésében középtájt, megközelítőleg téglalap alakban világosabb, barna és sárga elszíneződést figyeltünk meg. Kb. 10 cm-rel lejjebb jórészt ezen elszíneződés alatt jelentkezett a váz, amiből arra következtetek, hogy az elszíneződés a koporsó nyoma lehetett.

1.4.2. Leletanyag

1.4.2.1 Övtartozékok és övviselet

A 11., 13., 20., 23. sírokban csak egy-egy medencén elhelyezkedő lekerekített sarkú téglalap vagy' trapéz alakú vascsat utal a férfiak és nők által egyaránt hordott egykori textil- vagy bőröv létezésére.

Az avar férfiak viseletének — a napjainkig fennmaradtak közül legalábbis — legjellegzetesebb darabja a fémveretekkel díszített, egyedi készítésű öv. Az 1. sír többrétegű vas-rézötvözet övgarnitúrájának szíjvégeit és a vereteit álló és fekvő nyolcast mintázó rekesztechnikával (Zellmrk) díszítették (XIV. t.). A vereteket kettő bronzszegeccsel rögzítették az övhöz. 1 db nagyszíjvégből, 8 db kisszíjvégből és 2 db övveretből állt az övkészlet. Az összes hasonló technikával készült övveret és szíjvég a Dunántúlon látott napvilágot: Bonyhádvarasd,20 Cikó,21

10 Egyre több adat mutatja, hogy az avar korban gyakran előfordulhatott az ácsolt, fabéléses sírkamra alkalmazása. Moravica (Délvidék) temetőjében a felnőtt sírokban faszerkezetes sírkamrát alakítottak ki. A faszerkezetek nyomai a sírok túlnyomó többségében megfigyelhetőek voltak (RICZ 1993, 173). Debrecen-Bellegelő-Bordás-tanya 8—9. századi temetőjének feltárói is elképzelhetőnek tartják, hogy „a sírgödröt ugyanolyan technikával bélelték ki, mint ahogy az ácsolt koporsó készült (KOLOZSI—SZABO 2012, 102.).

11 NAVAAN 1999, 95-109. Hivatkozza: ÉRDY 2001, 26. kép.

12 TOMKA 1978, 77.

13 TOMKA 1978, 80., 30. ábra.

14 Pl. Hódmezővásárhely-Kishomok 73. sírban a „hosszanti oldal mellett 3-3 beásás rajzolódott ki”, valamint a Tiszafüred-Nagykenderföldeken feltárt gepida temetőrészlet 14. ésl7. sírjánál a hosszanti oldalak mellett hasonló cölöplyukakat figyeltek meg (NAGY 2004,138.).

15 Pl. Kajdacs 6., 10., 16., 21., 22., 23., 25., 29., 35., 38. sírok (BÓNA - B. HORVÁTH 2009, 58-77.); Szentendre-Pannoniatelep 26., 31., 34., 56., 57., 60., 64., 65., 68., 83. sírok (BÓNA - B. HORVÁTH 2009, 93-136.).

16 A késő avar kori síroknál fordulnak elő pl. a tiszafüredi temetőben (GARAM 1995, 163.). A Rákóczifalva-Bagi-földek 8A temetőben a közép avar kor második felében jelennek meg (670-700 között), és a késő avar korban (8. század) válnak általánossá MÁCSAI 2012, 15.). Mezőföldön is előfordulnak az avar temetőkben a cölöpszerkezetes sírok. Az előszállás-öreghegyi temetőben csak egy gyűrűfüles, kiöntőcsöves sárga kerámiával a 8. századra keltezett 9. sírban figyeltünk meg hasonlót (közöletlen, Kondé Zsófia és Szűcsi Frigyes ásatása, 2014).

17 VARGA 2013,14.

18 TOMKA 1978, 53.

19 A 28. sír K-DK-i harmadát egy ott futó nagynyomású gázvezeték miatt nem bonthattuk ki, így arról sem szerezhettünk információt, hogy ott lemélyítették-e a sírakna végét. A sír másik kétharmadát pedig a feltárás végén éjszakába nyúlóan tártuk fel, mert a területet másnap vissza kellett adnunk a kivitelezőnek. A fáradtság és a sietség következtében, az utolsó bontási művelet - a váz felszedését követően a sírakna kitakarítása - után elmulasztottuk a fénykép és metszetrajz készítését és leírásba sem került információ azzal kapcsolatban, hogy lemélyített volt-e a sírakna Ny-DNy-i vége.

20 KISS-SOMOGY1 1984, 32., Taf. 2/1.

21 HAMPEL 1905, III. 207.

24