Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor†: A zirci apátság előszállási uralma. II. rész: 1826 - 1896
Egerben tanár és a gimnázium igazgatója. 1853-tól 1858-ig zirci regens prior, ezután zirci apát.) 1878. november 4-én az ekkor visszacsatolt szentgotthárdi apátság élére került. Rezutsek apát két évtizedes működése alatt a rendi élet anyagi hátterét biztosította, a birtokokon a belterjesség megteremtéséhez tett lépéseket. Az előszállási uradalomban Antalmajort mintagazdasággá fejlesztette, a ménes országos viszonylatban ismert lett, és a Monarchiában is híre volt. Az apát kifizette a rend valamennyi adósságát. 1870- ben Rezutsek megkapta a Lipót-rend lovagkereszt kitüntetést. 1879. március 28-án hunyt el.34 A másik apátjelölt Simon Róbert, őt lelkészi és főleg gazdasági tevékenysége emelte az ismertebb szerzetesek közé. 1848 előtt segéd-jószágkormányzó Előszálláson, 1855-től 1859-ig első-jószágkormányzó. Bula Theophil a fehérvári gimnázium éléről került Zircre, ahová Rezutsek apát regens perjellé nevezte ki, s egyben a rendi birtokok főkormányzója lett. Együttműködött Simon Róbert előszállási kormányzóval. Az apátválasztás alkalmával előszállási jószágkormányzó, az apáti kormánytanács tagja.35 Ebben az időben panasz érkezett az apáthoz a fehérvári ciszterci szerzetesek politikai magatartásáról, melyet a városi hatóság küldött Zircre. A Fejér megyei királyi biztos szerint a tanárok nemcsak a diákok, hanem a lakosság körében is a nemzed szellemiséget terjesztették, s ez aggasztólag hatott a városban és a megyében az osztrákbarát egyénekre. A megyei biztos kérte a zirci apátot, hogy az agitációszámba menő megnyilvánulást szerelje le.36 Bula Theofilnak a nemzeti szellemű intranzigens magatartása Zircen népszerűséget hozott, és ennek köszönhette, hogy az első apátválasztó gyűlésen a többségi szavazat ráesett. (A dualizmus idején, 1886. július 30-án, megkapta a vallás- és közoktatásügyi minisztertől a III. osztályú vaskoronarend kitüntetést.) Supka Jeromos apát, 1879-1890 Rezutsek utóda az apáti tisztségben Supka Jeromos. Kinevezése 1879. július 27-én történt. Supka gazdasági tevékenységéhez tartozik a rendi (központi) számvevőség megszervezése (Zirc.) Gyakorlatilag ő vette át a szentgotthárdi apátságot az alsó-ausztriai Heiligenkreuztól.37 Még Rezutsek apáthoz érkezett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium levele, melyben értesítették, hogy Szentgotthárdot leválasztották Heiligenkreuzról, és a zirci, pilisi-pásztói apátsághoz kapcsolták (Szentgotthárd 1734 óta Heiligenkreuz filiális apátsága). Az anyaapátság több beruházást fordított Szentgotthárdra és birtokaira. 1748-tól 1750-ig felépítette a monostort; 1748 és 1764 között az apátsági templomot. (A barokk stílusú monostor dísztermét Stefan Dorffmaister történelmi tárgyú faliképéi ékesítik; az apátsági templom építője, Anton Pilgram mester; a kupola freskóit Dorffmaister és Gusner Mátyás festette. Tárgya az 1664. évi szentghotthárdi csata.) Bajai gimnázium Közölte a miniszter, hogy a szentgotthárdi apátságnak gimnáziumot kell működtetnie. A zirci apát megkérdezte a rend tantestületeit, mi a véleményük az újabb középiskoláról, és azt melyik városban működtessék. Az egriek Pozsonyt, a pécsiek Újvidéket, a fehérváriak a fővárost javasolták. A székesfehérváriak aggódtak Szentgotthárd átcsatolása miatt, mondván: „az nagy terheket fog róni a rendre.” Az egriek javasolták, hogy a minisztériumi tárgyaláson a rend ragaszkodjék a váltságdíj nélküli átvételhez.38 1878. június 25-én az osztrák és magyar hatóságok megállapodtak Szentgotthárd átcsatolásáról, és az átadásátvételről a szerződést megkötötték. Ekkor már köztudottá vált, hogy a bajai gimnáziumot fogja a rend átvenni.39 Baja lett a ciszterciek negyedik gimnáziuma. (A bajai középfokú intézet a XVIII. század közepe óta működött. Fellendítése 1815-ben a helyi ferences rendhez kötődik. A ferencesek 1851-ben lemondtak a gimnázumról, amely ezután állami fenntartású lett, költségeit a Tanulmányi Alap fizette.) A kultuszkormányzat a zirci apátságra bízta a bajai gimnázium épületének rendbetételét, amely dezolált állapotú. 1878-ban 6 szerzetes tanár érkezett Bajára, akik a tanítást megkezdték, de új épület létesítésébe is fogtak. Az apátság 20 000 forintot költött a bajai intézményre, a város 10 000 forintot adott a felszerelés beszerzésére.40 34 VAJDA szerk. 1896, 79. 35 VAJDA szerk. 1896, 84. 36 VeML Ap. It. Archivum vetus. C 3481 A. 1862/6. sz. 37 VeML Ap. It. Archivum vetus. E C 4059 A. 1879. 38 VeML Ap. It. Archivum vetus. C 18, 20. 39 VeML Ap. It. Archivum vetus. C 28 A. 1878. 40 VAJDA szerk. 1896, 449., 481., 482. 206
