Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor†: A zirci apátság előszállási uralma. II. rész: 1826 - 1896
í I Szentgotthárdi uradalom 1879-ben a szentgotthárdi apát az ingóságokat (a birtok felszerelését) és a regáléjogokat eladta. Az eladott felszerelés értéke 18 000 forint. A szentgotthárdi törzsvagyont (39 500 forintot) követelte Zirc, de ezt Heiligenkreuz megtagadta. Zirc felszólította az anyaapátságot, hogy a pénzt haladéktalanul küldje meg, halogatás esetén a király elé viszik az ügyet, mivel az anyaapátság a szentgotthárdi uradalomhoz tartozó földekből is adott el. Az anyaapátság 1885- ben fizetett Zircnek 39 516 forintot.41 Az adatok szerint a szentgotthárdi birtokok kizsarolva kerültek Zirchez.42 A szentgotthárdi apátság birtokai (6 511 kát. hold) Vas vármegyében feküdtek, a szentgotthárdi járásban, az Alpok keleti nyúlványait képező hegyi falvakban, 21 község határában (Balázsfalva, Csörötnek, Ercsenye, Farkasfa, Gyanafalva, Húszház, Istvánfalva, Kéthely, Kisfalud, Kondorfa, Magyarlak, Nagyfalu, Némedak, Orfalu, Rábagyarmat, Raks, Szakonyfalu, Szentgotthárd, Talapatka, Tótfalu, Zsida). Az apátsági szőlő Nagyfalu határában volt, a Várhegy keleti és déli oldalán. Az ültetvény régi telepítésű.43 A szentgotthárdi birtokok fejlesztését Zirc megkezdte. Az eredmény mintegy másfél évtized múltán jelentkezett. A művelési ágakban az alpi sajátosságok a meghatározók: hűvösebb klíma, a viszonylag sok csapadék, a köves talaj; szántóföld 868, erdő 4 840, rét 559, legelő 124, kert 31, szőlő 10 kát. hold. Út, mesgye, beltelkek 76 kát. hold.44 Az uradalmat a szentgotthárdi jószágkormányzó irányította, Csörötneken erdőgondnokság működött. Az urasági épületek öt majorban álltak, ahol a gazdasági eszközöket tárolták. Major volt Szentgotthárdon, Gyanafalván, Csörötneken, Huszházán, a Külső- és a Belsőmajorban. Az urasági épületek: tisztiház, 10 cselédház, 12 tehénistálló, 5 ököristálló, 3 magtár, 11 pajta, 1 présház a nagyfalvai Várhegyen. Az épülettőke 150 000 forint.45 A szentgotthárdi épületek értéke 300 000 forint. A művelést 10 kocsis, 19 igásbéres, 10 gulyás, a csikós, a vincellér, 2 csősz, 2 pusztagazda oldotta meg. Az aratást, a cséplést részesmukások; a kapásnövényeket szakmányosok; a szénamunkát főleg napszámosok végezték. 1890 után a munkásviszonyok kedvezőtlenné váltak; a falvakból a munkavállalók a stájerországi uradalmakba mentek dolgozni, az ottani munkabérek magasabbak, és a munkakörülmények kedvezőbbek voltak. Az uradalom a kovenciósoknak évente 180-250 forint közötti terményt és pénzt fizetett. A szakmánymunkások a szerződés szerinti terményt kapták, a napszámosok 45-60 krajcárt kerestek naponta.46 A szántóföldi termelést a gabonanövényekre alapozták; a réti széna gyenge minőségű. A gabonát főleg osztrák kereskedők vásárolták fel, és vasúti szállítással juttatták el Bécsbe, Grázba. Az uradalom területén 3 vasútállomás volt (Szentgotthárdon, Gyanafalván, Csörötneken), rakodókkal.47 Kimagasló helyet foglalt el a gazdálkodásban az erdészet. Erdők 16 község határában voltak; uralkodó fanem az erdei fenyő. Ez az erdők 70%-ában megtalálható, kevesebb a vörös- és a lucfenyő, a gyertyán és a tölgy. 1879-ig a fakitermelést rendszertelenül végezték; az ez évi 31. te. azonban szabályozta a fakitermelést, rendszeres erdőművelést: 60, 80,100 éves vágásforgó művelést vezetett be.48 Az állattartás az igaerő-utánpótlást szolgálta, a felesleges állományt eladták. 1895-ben 87 tehén, 30 csikó, 150 növendékmarha volt a tenyészetben. A szarvasmarha-fajtaváltás ez időben kezdődött; terjedőben volt a pirostarka és a szimentáli. A növendékeket a zirci apátsági uradalmak vásárolták fel: 1893—1894. gazdasági évben a zirci és a csákányi uradalomba 150 állat került.49 Az élőleltártőke 28 430, a holtleltáriák értéke 8 070 forint. A holtleltárban szerepelt: gőzcséplőgép, körfűrész, 2 járgány, 2 szecskavágó, 2 vetőgép, 3 rosta, 43 eke, 2 magtisztító, 37 borona, 4 henger, 37 ökrösszekér, 2 590 egyéb mezőgazdaság eszköz.50 A Rábán vízimalom működött, évi 6 000 mázsa őrlési kapacitással; a szentgotthárdi majorban régebbi típusú téglaégető volt. Termékeivel az uradalmi építkezéseket látták el. A nagyfalui apátsági szőlőültetvény a Várhegy oldalában régi művelésű; bora savanykás, melyet a konvenciósoknak mértek ki, és a kocsmáknak adták el. Az ültetvény felújítását 1900 körül végezték el; amikor nemes fajú oltványokat telepítettek.51 41 VeML Ap. It. Archivum vetus. C 33, 99, 113 A. 1885. 42 VeML Ap. It. Archivum vetus. F 8 A. 1877. « VAJDA szerk. 1896, 449. 44 VA|DA szerk. 1896, Birtokstatisztikák. 45 VAJDA szerk. 1896, 482. •»■VAJDA szerk. 1896, 482. 47 VAJDA szerk. 1896, 484. 4* VAJDA szerk. 1896, 498-499. 49 VAJDA szerk. 1896, 482-485. so GAZDACÍMTÁR 1897, 126. 5' VAJDA szerk. 1896, 482-483.; FARKAS 2008. 207 T
