Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)

Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor†: A zirci apátság előszállási uralma. II. rész: 1826 - 1896

Alba Regia 43. (2015)

FARKAS GÁBOR (f)

A ZIRCI APÁTSÁG ELŐSZÁLLÁSI URADALMA

II. RÉSZ: 1826-1896

„Előszállás a ciszterci rend éléstára; az emberi ész, a jóakarat minden lehetőt elkövet anyagi létünk biztosítására; szerencsét, áldást a jó Isten ad.” (Vajda Ödön)

A TŐKÉS FEJLŐDÉS ÉVTIZEDEI Villax Ferdinánd apát kormányzata, 1826—1857

Dréta Antal apát halálát követően a rend zilált anyagi viszonyok közé került. Az adósságtörlesztést a rendi vezetés takarékossággal tudta pótolni. Az apáti tisztségben Drétát a korábbi ellenzék vezetője, Villax Ferdinánd követte. 1824. január 13-án a helytartótanács levélben utasította a zirci konventet, hogy a február 10-i apátválasztáson 3 főt jelöljön, akik közül kiválasztja az uralkodó az apátot. Erre azonban csak 1826. január 20-án kér ült sor. Az új apátnak, Villaxnak kinevezési illetéket kellett fizetnie, 4742 forintot.1

Villax ekkor 42 éves volt, energikus, gazdag tapasztalatú egyén. Korábbi szolgálatai: lelkész Polányban, Olaszfaluban, Tósokberéndben; hitszónok Egerben; jószágkormányzó Előszálláson; a fehérvári gimnázium igazgatója; zirci perjel. Jószágkormányzóként tapasztalta az uradalomban rejlő gazdasági energiákat, tudta, hogy a rend „éléskamrája Előszállás”. Megítélése szerint az előszállási gazdaság stagnált, korábbi vezetési struktúrája már nem volt elegendő a megoldandó feladatokhoz. Apáti tevékenysége során állandó törekvése a birtoktest gazdálkodásának fellendítése. Ennek érdekében új ügymenetet vezetett be, amely különbözött Dréta apát által alkalmazottaktól.

Zircen 1824 óta központi pénztár működött, ahol a zirci, sólyi, polányi, teveli, olaszfalui birtokok által befizetett jövedelmet kezelték: a pénzt a birtokok kezelőitől a perjel vette át (az erdő- és a regáléjövedelmekkel együtt). A perjel a központi pénztárból fizette a rendházak fenntartásához szükséges összegeket, innen kapta az alperjel a gazdaságok működéséhez szükséges pénzt, fizette a gazdasági hivatalnokokat, iparosokat, szolgákat. A kiadásokról az alperjel számadást vezetett. Lajstromba foglalta a bevételt, a kiadást a pince- és a konyhamester is. Az alperjel adott utasítást az uradalmi erdőkben a favágásra. A rendtagok ruházatáról a házgondnok gondoskodott, akit a perjel látott el pénzzel.

A perjel hétfői napokon szűkebb körű gazdasági tanácsot tartott; az alperjel, a házgondnok, a rendi ügyviselő részvételével, és havonta egy alkalommal megjelentek a tanácskozáson az uradalmi gazdatisztek és a kisebb gazdasági egységek birtokkezelői. Ekkor tárgyalták meg a tiszti jelentéseket, az apáthoz beadott kérelmeket, köztük az előszállási kormányzó jelentését. A gazdasági tanács határozott a következő hetek munkamenetéről, a konvenciósok járandóságáról, a cselédfogadásról, a kerületek munkaerő-szükségletéről, a beosztásokról, a büntetésekről, azok végrehajtásáról. A gazdasági tanács ülésén elhangzottakról, a határozatokról jegyzőköny készült. Az okmány feltünteti az ülés időpontjait, a jelenlevők neveit, a megtárgyalandó ügyek számát, az előterjesztést és a határozatot. A jelenlevők aláírásukkal hitelesítették a jegyzőkönyvet.2

1 VeML Ap. It. Archivum Vetus. C 20, 59, 21, 40 A. 1824, 1826.

2 VeML Ap. It. Archivum Vetus C 20, 59, 21, 40 A. 1824, 1825.

195