Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében
Demeter Zsófia: Rigi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében hadsereg bombázott szovjet felségjelű, de amerikai gyártmányú gépekkel. A rombolás a vasúti pályát, teherpályaudvart, a Déli Vasút áruraktárait, az állomás épületét, a MÁV Műhelyt, a Széchenyi utcát, a Lovassági Laktanyát és a gyújtóbombákkal a Búrtelepet pusztította. Eltaláltak egy' német lőszerszállító vonatot, ami nagy tüzet okozott. Az amerikai légitámadás 1944. október 13-án több hullámban zajlott. A vasútállomás környékét támadták, de nagyon sok volt a polgári áldozat, mert éppen akkor futott be egy zsúfolt személyvonat. Rommá lett az egész vasútvidék. Ezen kívül többször érte támadás a sóstói és a börgöndi repülőtereket is.368 A II. világháború alatti bombázások kárait súlyosbította, hogy7 a város hadműveleti területté vált, sőt az 1944-45 fordulóján folyó harcok éppen a teherpályaudvar és a vasúti épületek környékén kezdődtek, a zámolyi tankcsata viszont elsősorban a Felsővárost pusztította. A város többször369 cserélt gazdát. Egykorú felmérés szerint a törvényhatósági és megyei városok sorában Székesfehérvár Debrecen és Hatvan után a legtöbb kárt szenvedte. Gáspár János polgármester szerint ez a pusztítás sokkal nagyobb arányú volt. Jellemzőek a polgármester számadatai: a 142 középületből és nagyobb gyárépületből 21 teljesen elpusztult. A községi iskolák 54 tanterméből 12 maradt.370 Az újjáépítés természetesen a vasútnál kezdődött: már 1945 áprilisában sikerült újraindítani a vasúti forgalmat. Az újjáépítést a lakosság közmunkában végezte.371 A város és lakossága a II. világháború alatt sokat szenvedett, népessége a háború után újra 40 ezer fő alá süllyedt.372 Az újjáépítés után nőni kezdett a népesség (1952-ben 52 ezer fő), majd újra stagnált a növekedés. 1960— 1966 között jelentős növekedés indult meg, elsősorban bevándorlásból (már sokan érkeztek Veszprém megyéből és Budapestről is). 1975-ben 93 ezer fővel számoltak. A csúcspontot az 1980-as évek elején érte el. 1996. január 1-jén meghaladta a 108 ezer főt, azóta enyhén csökkenő az állandó népesség,373 2004-ben már a 103 ezret sem érte el. A csökkenés az 1990-es évtized második felétől a városból való kiköltözéssel függött össze: a népességnövekmény súlypontja az elővárosokba tevődött át.374 Mindezzel párhuzamosan egy7 fordított irányú mozgás volt jellemző, a bejárás fordítottja, ezzel azonban kétségtelenül nőtt az agglomeráció és a város szoros kapcsolatrendszere. A II. világháborút követően a város megítélése, a neki szánt szerepek jelentősen megváltoztak. Mindez természetesen politikai döntés kérdése volt, amelynek középpontjában az állt, hogy7 a várost „reakciósnak” kiáltották ki, és az, hogy7 Sztálinvárost kívánták erőltetetten fejleszteni. A törvény7hatósági jogú városok között példátlanul 1950- ben, a tanácsrendszer bevezetésével a járási igazgatás alá rendelték a várost, s csak 1953-ban lett járási jogú. Ekkor még a megyeszékhely funkció is kérdésessé vált.375 A tudatosan kétközpontúvá fejlesztett megyén belül, de az országos erőforrások szempontjából is figyelembe kell venni azt, hogy7 Dunaújváros erőltetett fejlesztése pénzforrásokat vont el többek között Székesfehérvártól is. Az új gazdasági és nagyipari fejlesztési politika szempontjából is határkőnek tekinthető az 1956-os forradalom és szabadságharc. Ezután a hatalmi tömbben, de Fehérváron sem történhettek már ugyanúgy a dolgok, mint annak előtte. Az 1956-os eseményekben Székesfehérvár regionális és dunántúli kapcsolatrendszere jól megmutatkozott. A Székesfehérvári Nemzeti Bizottság javaslatára hozták létre a Dunántúli Nemzeti Tanács mellett működő Dunántúli Forradalmi Katonatanácsot, s ebben Fehérvárnak, mint a Hadtestparancsnokság központjának meghatározó szerepe volt. Elén Mikes József, majd Kemendi Béla állt.376 Másrészt azonban ugyanennek a szervnek kezdeményezésére jött létre a városi ipari üzemek ügyeinek összehangolására az Egyesült Munkástanács.377 Ez az önszerveződő jelenség hozzájárult ahhoz, hogy7 a város nem szenvedett nagyobb veszteségeket. Meg kell jegyezni, hogy ekkor országos szerepkör is kapcsolódott Székesfehérvárhoz: itt rendezkedett be ugyanis az osztrák államszerződés megkötése után az Ausztriából kivont szovjet Különleges Hadtest parancsnoksága.378 Székesfehérváron az 1950-es évben az infrastrukturális fejlesztés és a lakásépítés messze elmaradt nemcsak az igényektől, hanem Dunaújváros, a másik járási jogúvá emelt városétól is.379 Székesfehérvár háttérbe szorulását mutatja, hogy7 a területrendezési feladatokat az 1951. évi I. sz. tvr. határozta meg,380 Székesfehérvár települési adottságainak átfogó felmérésével és az új városrendezési tervvel azonban csak viszonylag későn, 1954-ben foglalkozott a VATI által kidolgozott rendezési terv. 568 FARKAS Gábor - SZAKAI 2006, 31-32. 369 CSURGAI HORVÁTH - TIHANYI - VERESS D. 2002, 187. 370 GÁSPÁR János: Polgármesteri jelentés 1946. éltről. Székesfehérvár, 1946. 371 FARKAS Gábor - SZAKAI 2006, 101. 372 FARKAS Gábor fószerk. 1997, 221. 373 FARKAS Gábor fószerk. 1997, 221. 374 POSCH szerk. 2004, 54. 375 CSURGAI HORVÁTH 2004, 21. 378 DEMETER 2006,10. 377 CSURGAI HORVÁTH 2002c, 47.; CSURGAI HORVÁTH szerk. 1996c. 378 DEMETER 2006, 3. 379 CSURGAI HORVÁTH 2002c, 46. isi pjntér Kajos: Doktori értekefis. 1982. SZJKM Adattára, AD/7315-2003. 34. 89
