Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében
Demeter Zsófia: Régi és új szerep körök Székesfehérvár történetében Állandó középponti funkciót kölcsönzött a városnak a stratégiai, illetve a védelmi szempont. E szerint a korai középkorban maga a város, később pedig a főváros Dunára támaszkodó védelme volt az állam védelmének legfontosabb feladata. Ezért volt fontos a császári hadvezetés számára, hogy állandó erőfeszítéseket tegyen a török által 1543-ban elfoglalt vár visszavételére, ami csak 1601-ben sikerült egy rövid időre. Már akkor is úgy7 fogalmaztak a török források is: „mintha Buda fél karját vágták volna le”,21 s Székesfehérvár polgárai ma is jól tudják, hogy a város „Buda jobb karja”. Ez a magyarázata annak, hogy7 a város az államberendezkedést veszélyeztető háborúságok idején frontvonalba került, s annak is, hogy időről időre nagy károkat szenvedett. Elég, ha itt csupán a töröktől való visszafoglalásra, vagy a II. világháborúban elszenvedett nagy pusztításra gondolunk. Mindebből persze az is világos, hogy Fehérvár garnizonváros volt. A XIX. század elején, az I. és a II. világháború idején és ma is magas katonai parancsnokságok székhelye, ehhez kapcsolódóan jelentős katonai létesítmények, építkezések, fejlesztések jellemzik. Különösen kiemelkedő újkori légibázis szerepe. Az I. világháború alatt, 1916-tól fejlesztették a Sóstón a léghajók töltéséhez a hidrogéngázgyárat, a repülőteret és a léghajós-alakulatot. A II. világháború előtt 1936-tól ehhez csatlakozott a táci úti kisegítő repülőtér, illetve a jánosfutási, azaz börgöndi légibázis.22 Megyei igazgatási szerepköre természetesen állandó volt (még a török megszállás alatt is a megye nevében működtek tisztviselői,23 bár formálisan a megyét csak 1692-ben szervezték újjá24), sőt a város nem egészen centrális elhelyezkedése miatt, azon túl is mutatott. Kétségtelen azonban, hogy' az 1990-es évek utáni kistérségi és regionális fejlesztések jelentős szerepkörelvonással jártak, kialakuló mai régiós szerepköre viszont ismét túlmutat a megye határain. Változó intenzitással használta a város helyzeti energiáit a gazdasági, kulturális és iskolavárosi középponti szerepkör. A változó intenzitás mellett megfigyelhető határozott összefüggés is: amikor a város gazdasági szerepköre fejlődött, akkor kulturális funkciói általában gyengébbek voltak, de iskoláztatási központi helyzete erősödött. Érdekes ennek fény'ében megfigyelni azt a sajátos, leginkább talán a „fehérváriság” körébe sorolható jelenséget, hogy a gazdasági szerepkör gyengülése többször megerősítette azt a meggyőződést, hogy' a város dicső múltjára fokozottan támaszkodva szerezhető az vissza. Nem véletlenül jelentették a nyugati államok követei Székesfehérvár 1688. évi visszavívása után, hogy' Magyarország régi fővárosa szabadult fel.25 Erre a város többször hivatkozott: például az 1825. évi pozsonyi országgyűlésen Fejér megye rendjeivel közösen a dicső történelmi múltra hivatkozva fordult az uralkodóhoz azért, hogy a koronázásokat ismét Székesfehérváron tartsák.26 Igazi sikerrel akkor építettek Fehérváron a város nemzeti történetben betöltött múltjára, amikor valóban közel volt a gazdasági föllendülés. A legjobb példa erre az, hogy az egész 1930-as évtized várospolitikáját, tudatos városfejlesztését erre alapozták. Csitáry Emil polgármesteri korszaka a Szent István-év, 1938 előkészítése jegyében ért el sikert, de tudni kell róla, hogy' gazdasági sikereit már a II. világháborúra való hadiipari felkészülés alapozta meg, s persze majd maga a világháború tette is tönkre. Alapjai azonban a „szocialista nagyipar”, és a nagyvárossá való fejlesztés számára is fontosak lettek. Tanulság az is, hogy éppen ezek miatt nem volt mellőzhető még az 1950-es években sem Fehérvár központi szerepköre, amikor pedig a politikai akarat erre meglett volna. A város történelmi múltjának fontosságára az 1990-es években ismét felfigyeltek a várostervezéssel foglalkozó szakemberek. Ekkor azonban ezt azzal magyarázták, hogy így a történelmi emlékek bemutatásával becsalogatható a városba a nemzetközi idegenforgalom.27 Ekkor tehát ez már nem termelés-, hanem szolgáltatásfejlesztő elem volt. A dicső történelmi múlt egyik legfontosabb eleme a város szakrális középponti funkciója volt, mely a fejedelmi és királyi központhoz kapcsolódott, illetve Szent István és Szent Imre sírja kapcsán a középkori zarándokútvonalba kapcsolta be a várost. A vegyesházi király'ok idején ennek jelentősége növekedett, de már jórészt a királyi bazilikára korlátozódott (csak a koronázási szertartás megkövetelte helyszínekre lépett ki). Ekkorra szilárdult meg a koronázási formula, amely szerint a fehérvári koronázótemplomban az esztergomi érsek a székesfehérvári prépost jelenlétében és engedélyével a Szent Koronával koronázta meg a magyar királyt.28 A királyi temetkezések szempontjából döntő volt Szent István és Szent Imre 1083. évi szentté avatása, hiszen ezután, főként a XII. századtól a templom a királyi család sírtemplomává vált.29 Ugyanakkor megszűnt magánkápolna jellege: nemzetközi keresztény zarándokhellyé vált.30 A szakrális funkcióhoz, Szent István családi magánkápolnájához, és akaratából temetkezési hely'éhez kapcsolódik a 21 KÁLLAY 1988, 8. 22 FARKAS Gábor - LAJTAI 1997. 22 FARKAS Gábor 2001. 24JENEI 1977, 6. 25 KÁLLAY 1988, 9. 26 KÁLLAY 1988, 56.; FARKAS Gábor főszerk. 1997, 212. 27 Városfejlesztési terv felülvizsgálat anyaga, 1991. SzVLt. Sagittarius. 28 FARKAS Gábor főszerk. 1997,211.; ÉRSZEGI 1996,124-127. 29 CSERMÉNYI szerk. 2004,16. 20 PÜSPÖKI NAGY 1996, 43-45.
