Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében
Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében Mára kevéssé látható, s a mai fehérváriak sem igen tudják, hogy ez a vízben szegény város évszázadokig a vízzel küzdött. A Vértesből (Császár-víz, Aszalvölgyi-árok) és a Bakonyból (Os-Sárvíz, Pusztafolyó, Gaja) leszaladó vizek, valamint a Sárrét medencéje az áradásokat, a vízfolyások megregulázását, majd a csatornák befedését, a süllyedékterület kiszárítását állandó és folyamatos városvédelmi, egészségügyi, utóbb városszépészeti, majd építészeti feladattá tette. S ha egyre keskenyebb és mélyebb csatornákban vezette le a vizeket, a XX. században már az árvizekkel is számolnia kellett. Ezen munkák miatt az infrastrukturális fejlesztés igen költségessé és elhúzódóvá vált. Sőt már a tatárjárás után megmutatkozott, hogy a mocsárvilág védelmet nyújt ugyan, de egyben korlátozza is a vár és a külvárosok terjeszkedését; hosszú távon a szűk határ, az állandó földszűke és a paraszti földéhség jellemezte a várost. Igen jellemző, hogy a XII. századi város még nagy határral rendelkezett: területe ekkor nagyobb volt, mint Kölné, vágj’ Párizsé.'7 Csakhogy azok szabadon terjeszkedhettek, míg Fehérvárt a mocsarak szorították. A szigetek, vizek, hidak, csatornák városából csak a XX. század közepére alakult ki a vízben, zöldterületben és termőföldben szegény város képe. A messze tűnt kornak emléke (lényegében az Os-Sárvíz maradványa) a Sóstó és a Sárrét védett területe: a sistagi ösvény, illetve a sárréti túzokos rét.17 18 Sóstó-Homokbánya Természetvédelmi Terület 1990 óta élvez védettséget, a tanösvény 2000-ben nyílt meg.19 A vízviszonyokkal és a nagy földéhséggel szorosan összefüggött az, hogy Fehérvár határa erdőben is szegény volt: a fahiány időről időre gondokat okozott, s nemcsak a lakosság fogyasztása, hanem az erődítések szempontjából is. A termőföld és az erdő szűkössége tehát a várost fokozottan fordította a környező települések, várbirtokok, majd uradalmak felé. Ez a nyitottság napjainkig jellemzője maradt. Székesfehérvár medenceperemi és a változatos domborzattípusok határvonalán való fekvése határozta meg azokat a középponti funkciókat, amelyeket a történelem folyamán betöltött. Ezekből következtek a legalapvetőbb tényezők - a stratégiai helyzet, a forgalomelosztás és a kereskedelmi funkció -, amelyek közül más és más nyert fontosságot az egyes történelmi korszakokban. Ezen középponti szerepkörök közül állandónak látszik a különböző tájegységek találkozása által befolyásolt, az árucserében, illetve a kereskedelemben betöltött szerepkör. Mindez Székesfehérvár történetében már Szent István azon intézkedésével is összekapcsolódott, amellyel székhelyét a Dunántúlt átszelő nagy kereskedelmi és zarándokútrendszer metszéspontjába helyezte, hiszen a szent király által megnyitott Jeruzsálemi út a szentföldi harcokkal felértékelődött, rajta keresztesek hada vonult.20 Ez a város hajdan híres vásáraiban, piacaiban, illetve manapság logisztikai szerepkörében jelenik meg. Állandó a forgalomelosztó funkció is, hiszen a Mezőföld pereme, a Sárrét-medence fekvése, illetve a Móri-árok völgykijárata csomópontjában települt, s ez a helyzet a nyugati, északnyugati és délnyugati irányú forgalomban minden korszakban központi elosztó szerepet biztosított a városnak, s mindezen irányok forgalmát az ország közepe, majd fővárosa felé továbbította. A vásárhelyi és a forgalomelosztó funkció évszázadokon keresztül fontosságot adott az itt áthaladó állathajtó útvonalnak, melyen a lábon piacra hajtott marha az ország keleti részeiből, a Bakonyba makkoltatásra hajtott sertés pedig a déli részekből tartott Nyugat-Európa piacaira. A XIX. század végi vasútépítés centrális koncepciója ugyanilyen szerepet játszott, s ugyanezt a forgalomélénkítő hatást várták tőle a kortársak is. Csakhogy éppen ekkor, a XIX. század második felében nőtt nagyvárossá Budapest. A főváros közelsége miatt a vasútépítés a foglalkozási struktúrát a forgalomban dolgozó kisegzisztenciák megjelenésével átalakította, de jó 30 évig a városban elsősorban elszívó hatása érvényesült. Ez a központi szerepkör tehát természetesen országos, Kárpát-medencei, illetve nemzetközi hatókörű volt addig, amíg a kora középkori királyság központjáról volt szó, és csupán dunántúli hatókörű, amikortól Pest-Buda a főváros, s talán ismét nagy nemzetközi régiós hatókörűvé válik az Európai Uniós piacok szempontjából. A XIX. század utolsó harmada a vasútépítéssel, s azzal, hogy a Déli Vasút az adriai kikötőket is bekapcsolta, illetve a XX. század 30-as, 40-es évei a modern nagyváros kiépítésével egy nyugati irányú nemzetközi szerepkört biztosítottak a városnak. 1945 után a keleti szovjet övbe tartozás Székesfehérvárt határozottan a peremre szorította, az 1950-es évek elején a nag)T sztálinvárosi (előbb Dunapentele, ma Dunaújváros) építkezésekkel szemben politikai okokból még Fejér megyén belül is háttérbe szorult. Egy ideig még a megyei igazgatási szerepkör is veszélybe került. Logisztikai szerepköre miatt és igazgatási funkciói révén kapott zöld utat nagyipari és nagyvárossá való fejlesztése, ez őrizte meg a szakképzett munkaerő és a kiépített infrastruktúra előnyeit. Ez teremt tehát ma is számára nemzetközi szerepkört. 17 SIKLÓSI 2001. 18 WARVASOVSZKY 1996, 9. 19 POSCH 2004, 138-140. 29 BICZÓ 1996a, 67. 55
