Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Haraszty István köszöntése - Zákányi Péter: Haraszty István Székesfehérváron felállított szökőkút-mobilja mint rendszerváltás-reprezentáció
Zákányi Péter: Harasztÿ István Székesfehérváron felállított szpkőkút-mobilja mint rendszerváltás-reprezentáció féle interjúban pedig hat esetben használja Deák a játék szót vagy annak valamely variánsát. Hasonló a helyzet a gyermek(ek)re, gyermekkorra való hivatkozással is, azzal a különbséggel, hogy — ha lehet — ez még egyértelműbben a Haraszty-recepció sajátossága.* 74 Négyszer találkozunk ilyennel a Szobor-gondolatok ban és háromszor a Frank-féle szövegben, de például Balsay István is „gyermekkori álmait” említi a Harasztÿ vendégkönyvébe írt bejegyzésében (6. kép). Deák részéről is tetten érhető egyfajta nosztalgikus kapcsolódás a gyermekkorhoz a szobor kapcsán,75 s ez termékenynek is bizonyul (ld. Szobor-gondolatok). A koncepció összességében tehát a térrel, az emberrel közvedenebb kapcsolatot tartó, tiszta színekkel festett, komplexebb irányba módosult. A szökőkút helyének kiválasztása A sajtóban a szökőkút helyét illetően két lehetőség merült fel, a Bartók Béla és az Országzászló tér, utóbbi 1990- ig Gagarin nevét viselte. A szobor televíziós bejelentésekor is e két helyszínt említi Deák (1991. május).76 Az Országzászló tér nagy valószínűséggel Deák ötlete lehetett, legalábbis úgy tűnik, hogy a két lehetőség közül ezzel rokonszenvezett inkább. Ennek bizonyítéka a fentiekben 1991 júliusára datált Szobor-gondolatok című kézirat, hiszen a 8. és a 10. pontban Deák félreérthetetlen utalást tesz az Országzászló térre (7. kép). Harasztÿ videofelvételei is egy, az Országzászló téren tartott szemlével kezdődnek (1991 nyarának végén).77 A meghatározó szempontok tekintetében a két tér hasonló adottságú: egy szakaszon mindkettőt a Szent István Király Múzeum egy-egy épülete határolja,78 mindkettőn találhatóak árnyas fák, és egyiket sem tisztán műemléki épületek veszik körbe.79 Az egyik számottevő különbség a terek hozzáférhetőségében rejlik. A Bartók Béla tér mind a négy oldalán zárt, így a tér meglehetősen intim. A hosszúkás Országzászló tér ezzel szemben a Várkörút felé eső végén nyitott, a másik végével pedig a szellős Fő utcához kapcsolódik; Kovács Péter szerint „nem is igazi tér ez, inkább csak nyílás, rés a Fő utca házai között.”80 Egy további körülmény, hogy a Bartók Béla téren rendelkezésre állt egy felújítandó, betemetett medence, amelyről ekkor csupán eg}', a földből kiálló perem árulkodott {11. kép). E medence a megyei könyvtár és a Csók István Képtár közös épületének, az egykori Horthy Miklós Kultúrháznak architektonikus tartozéka, ebből kifolyólag méreteiben és elhelyezkedésében az épület szimmetrikus homlokzatához igazodik.81 82 83 A két helyszín közül végül a Bartók Béla térre esett a választás: Székesfehérvár Megyei Jogú Város 1992. május 7-i közgyűlésén Kovács Péter a Kulturális Bizottság elnökeként a következő, április 22-én kelt javaslatot terjesztette be: „A műalkotás ismeretének hiányában a bizottság a végleges elhelyezésről nem döntött. A mobil elkészültével határozza meg a végleges helyszínt. (Pénzügyi fedezet biztosított.)”82 83 Az ülésen felszólalt Pápayné Lórodi Csilla önkormányzati képviselő, aki javasolta, hogy kerüljön a szobor a körzetében található Technika Háza (Rákóczi út 25.) előtti térre {12. és 13. kéf)P Az ülésen a Bartók Béla tér is szóba jött, vélhetően Kovács Péter említette meg. A közgyűlés további egyeztetésről határozott a művésszel és a mecénással. Lórodi az ülést követően egy kétoldalas levelet írt Deáknak, amelyben a tér megtekintésére és egy célhoz, melyet elérve befejeződne. [...] A mozgásnak, mely játék, nincs célja, ahol befejeződne, hanem állandó ismédődésben újul meg.” Míg a játék a mozgással, s így a mobilszobrászattal is összefügg, igazán nagy szerephez nem Hetey, hanem Harasztÿ művészetének recepciójában jut. 74 Vö. pl. FRANK 1984, 34. - Frank Harasztÿ 1980-as évekbeli fő művéről (Agyágyú) írt elemzésében hangsúlyos a gyermekek szerepe: „Kitüntetett vendég volt ott a gyermek. Primer módon, áttételek nélkül appercipiálták Harasztÿ művészetét. Szavakban sem kaptak óvóbácsis gügyögést, a művész úgy is mint kétgyermekes apa, komolyan, egyenrangú partnerként bánt velük.” Valamivel később: „A gyermekek megtisztelő feladata, hogy a földre esett golyókat fölszedjék.” Frank az Agyágyúról egyébként az 1981-es, Iparművészeti Múzeumban rendezett Harasztÿkiállítás (itt volt először kiállítva az Agyàgyû) kontextusában ír, amelyet Deák is látott (FRANK 1993a, 49.). 75 Vö. FRANK 1993a. 76 Vö. ANGSTER 1991, 20. - Itt csak a Bartók Béla térről olvashatunk. 77 KÉZIKAMERA 1991-1993, 00:00:00-00:01:25. 78 Vö. ANGSTER 1991, 20. — „Esti kivilágításban [a szobor] amolyan örömpont Pehetne] a komoly múzeumépületek szomszédságában”. 79 Kialakulása szerint mindkét tér ún. tömbtér. Az Országzászló tér az 1930-as és az 1940-es években két ütemben alakult ki. A Várkörút felől 1936-ban Ors%ág%ásjót avattak. 1949-ben — további bontások által — nyerte el mai méretét. A teret 1949-ben Ságvári Endréről, 1961-ben Gagarinról nevezték el (ENTZ szerk. 2009, 236.). A Bartók Béla tér (egykor Ince pápa tér) „1936-ban keletkezett az Oskola utca és a Jókai utca közötti háztömb lebontásával. A térrendezést a ciszterci gimnázium új szárnya, valamint a Városi Kultúrház megépítése iránti igény hívta életre.” (ENTZ szerk. 2009,201.) 80 ENTZ szerk. 2009,108. 81 Az épület hiányosan fennmaradt terveit ld. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára (SzVL) IV—B—1406 Székesfehérvár város Polgármesteri Hivatalának iratai, 200. doboz. A „vízmedence részletrajza” nem maradt fenn, ugyanakkor Farkas Sándor polgármester 1944. január 7-én kelt leveléből tudjuk, hogy „az eredetileg dísz-medencének tervezett laposvízű tartály helyett a légo. követelmények miatt nagy űrtartalmú víztároló medencét kellett létesíteni, ezért az újabb igénylés [ti. szigetelőanyag] légoltalmi víztároló medence céljára kérendő. A medence betonozási munkái folyamatban vannak, így a pótlás sürgős.” (Uo.) Az 1960-as években a használaton kívüli medence fölé színpadot ácsoltak, a nézőteret pedig a téren helyezték el. 82 SzVL XXXVII-1 Székesfehérvár M. J. V. Önkormányzata Közgyűlésének iratai, 17. doboz. A Levéltárban az ülésről nem áll rendelkezésre jegyzőkönyv, ugyanakkor a Kulturális Bizottság említett javaslatán a következő kézírásos jegyzet található: „Bartók B. téren! v. Technika Háza elé. —> További egyeztetés Deák Dénessel és a zsűri tagjaival: 23 igen”. 83 Az épülethez ld. ENTZ szerk. 2009, 297. — 1975—1977 között készült, „szabadon álló, modern közösségi épület.” Az épület előtti tér nagy és nyitott, a látványt leginkább panelházak határozzák meg. 313
