Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Sztana-Kovács Adrienne: 18. századi utazók Fejér megyében
Szjana-Kovács Adrienn: 18. századi utalók Fejér megyében katonáinál.44 Más szempontból is nagyra tartotta a magyarokat: „Hihetetlen szorgalommal látnak neki a dolgokhoz ^ változatlan türelemmel ragaszkodnak hozzá, míg csal el nem érik azt, amit kívántak. ”4S Azt is megállapította, hogy a fiatalok és a köznép körében túlzott az érzéki élvezetek hajhászása, de ennek okát nem tudta megfejteni. Megpróbálta feloldani azokat a negatív előítéleteket, amelyek elterjedtek a magyarok büszkeségéről és mogorvaságáról, mely a német nyelv nemértéséből fakadt. Vélemény'e szerint nincs gyűlölet a magyarokban a németek ellen, mivel tudják „hogy minden lépés, amelyet tudásban és jólétben tett meg a németekkel való kapcsolatból származik; érfik, mily elmaradottak lennének, ha önmagukra lennének hagyva. "*6 Ez a mondat a fölényes idegen megnyilvánulása, amellyel elmaradottnak és barbárnak bélyegzi az idegen kultúrát a németség hatása nélkül, ezzel is hangsúlyozva saját nemzetisége felsőbbrendűségét és fejlettségét. 1793-ban kiadott könyve47 második utazásának tükre, amely a Szepességbe, Erdélybe, valamint Szegeden, Kecskeméten és Pesten át Pozsonyba vezet. Behatóan foglalkozott az etnikai sokszínűséggel, valamint kiemelte a megosztottságot a magyarok és idegenek, nemesek és parasztok között.48 A szepességi német városok és települések lakóit, legyenek akár kézművesek, akár parasztok, erényesnek, szorgalmasnak jellemezte: ,^4% e&sK emberiség a Szçpességben a felvilágosultak közé tartozik. A gyermeknevelés, a hivatali munka és a polgári élet terén rend uralkodik., méghozzá olyan rend, amilyet Magyarországon másutt nem tapasztalni.”49 Érdekes, és korábbi, 1783-as munkájához képest ellentétes megállapítás, mely szerint a magyarok arrogánsak, és az együgyű szlovákok és a törvényeket megszegő cigányok mellett ők is mindig pórul járnak.50 Ez a megállapítás egyáltalán nem vág egybe az 1783-as útikönyv magyarokat megérteni és -értetni vágyó bemutatásával. 1793-ban két természettudós is meglátogatta az országot: gróf Johann C. von Hofmannsegg szász és Robert Towson angol nemes.51 Towson előszavában így írt: tyAz Angliában publikált számos útleírás közül egyetlen egy sem foglalkozik Magyarországgal. A mi országunkhoz viszonyítva Magyarország politikai jelentősége csekély, azonban az ország felépítése, a lakosság és annak erkölcse, földjének természeti kincsei meglehetősen egyedivé és figyelemre méltóvá teszik és felkeltik érdeklődésünket. ”52 Leírásaikban a természet kincsein túl a városok és a nemesség megfigyelése kapott nagy szerepet. A fent ismertetett leírásokba foglalt magyarságképek, mint láttuk, több tényezőtől függtek. Egyrészről az utazó származása, neveltetése, társadalmi környezete, előismeretei, ideológiai vagy' vallási meggyőződése, személyes érdeklődése, megfigyelő- és elemzőképessége voltak a meghatározóak. Másrészről, hogy információit mennyi idő alatt és milyen közegből szerezte. Végül pedig, hogy' miként kívánta azokat hasznosítani: ismereteket akart közölni az utazók számára, néha korábbi sztereotípiákkal is beérve; vagy összetettebb megfigyelésekre és elemzésekre vállalkozott, bírálatokat is megfogalmazva. Számos esetben egy-egy utazó arra használta adatait, hogy kiemelje saját országának és nemzetének magasabbrendűségét, fejlettebb kultúráját, gazdaságát, és ezáltal pozitív önképet rajzoljon saját olvasóinak önmagukról. A század eleji kép erősen negatív volt, amelyben a harciasság és az idegenellenesség dominált. Ekkor a „termékeny föld - elmaradott ország, lusta népesség” ellentétpár volt hivatott alátámasztani, hogy' a szöveget lejegyző utazó szülőföldje és nemzete szorgalma mennyivel megelőzi a magyarokét. A társadalmi státusztól függetlenül a lusta és élveteg magyar jelent meg 1742-ben, annyiban módosulva, hogy mellette kiemelkedett a hazaszeretet és a szabadság iránti vágy mint erős pozitív jellemvonás. Ez feltehetően a Rákóczi-szabadságharc francia megítéléseként került be a leírásokba, majd az 1740-es „vitam et sanguinem”-jelenet hatására kiegészült a becsületesség, hűség tulajdonságokkal. Ez a huszárok további katonai sikereivel az 1760-as évek végére a katonáskodásra termett nemzet képévé vált. Egyre erősebben szerepet kapott a felvilágosodás eszméinek hatására a leírásokban a társadalmi egyenlőtlenség bírálata, vagy' az általános elmaradottság okainak keresése, illetve a nemzetiségi sokszínűség és az ezen okokból fakadó ellentétek megfigyelése.53 Fejér megye az utazók szemével Ahogy' Kulcsár Krisztina is megállapította a német szerzők munkáit vizsgálva, nagyon kevesen merészkedtek nagyobb utak megtételére az ország belseje felé.54 Ez nem utolsósorban köszönhető az olyan útleírásoknak, mint 44 KULCSÁR 1996, 102. 45 KULCSÁR 1996, 103. •“Idézi KULCSÁR 1996, 107. 47 [Christoph Seipp] : Reisen von Preßburg durh Mähren, beyde Schlesien und Ungarn nach Siebenbürgen: und von da zurück nach Preßburg. Frankfurt-Leipzig, 1793. 48 SEIDLER 2009,147. 49 Csak a németekről beszél. Idézi SEIDLER 2009,150. 50 SEIDLER 2009, 151. 51 BERKESZI ford. 1887. 52 Robert Towson: Travels in Hungary. London, 1797. Idézi G. GYÖRFFY 1991, 31. 53 Raye, Feller, I^hmann. 54 KULCSÁR 1996, 91. 283
