Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. I. rész (1659 - 1825)
Farkas Gábor A sjrä apátság előszállást uradalma. I. rész: 1659—1826. prímás 1822. február 8-án a feleket békés egyezségre, a szerzeteseket engedelmességre intette. Ennek ellenére ez év tavaszán az egri rendházban felütötte fejét az engededenség. Április 3-án a prímás arról tájékoztatta a zirci apátot, hogy az egri elégededenek élén Villax Ferdinánd áll, akinek a magatartására külön is felhívta az apát figyelmét. A prímási levél nem teremtett fegyelmet Zircen. Újabb feljelentés érkezett Esztergomba. Erre a prímás megrovásban részesítette a szerzeteseket, mert rebelláltak apátjuk ellen. A prímás börtönnel fenyegette meg azokat, akik az apáti rendelkezéseket nem tartották be. Mivel az ellenzék anyagi természetű támadást indított Dréta ellen, az éves számadások felülvizsgálatára Esztergomból Jordánszky kanonokot küldték Zircre.172 A kanonok 1822. február 23-án érkezett Zircre, és részt vett a káptalani ülésen. A kanonok a prímás nevében intette a szerzeteseket, hogy a fegyelmet meg kell tartaniok, és nincs helye rebelliónak a rendházban.173 A kanonok tájékozódott Zircen a rend gazdasági ügyeiről, és erről jelentést készített a prímásnak.174 A zirci rendi állapotokról értesült az uralkodó, Ferenc császár is. Bár utasítása későn érkezett Esztergomba, mégis érdekesnek tartjuk azt a részt, melyben felszólította a prímást, hogy a zirci viszályt rendezze.175 A helytartótanács Dréta gazdasági ellenőrzésével Zsolnay Dávid veszprémi püspököt bízta meg. A porosz szellemiséget képviselő szerzetesek összefonódást állapítottak meg a veszprémi püspök és a zirci apát között, s erre példákat hoztak fel. A pozsonyi diétára utazó Dréta apát és Zsolnay püspök számára élelmet, lovaiknak takarmányt és abrakot Előszálláson raktak fel a kocsikra. E tényt felhánytorgatni a denunciánsnak volt az érdeke, a takarmány és az abrak jelentéktelen mennyiség volt. Egy' másik vád úgy' szólt, hogy 1808-ban Rozsos püspöknek somlói és badacsonyi bort küldött a zirci pincéből az akkor még adminisztrátor Dréta. Azt azonban nem írták meg a feljelentésben, hogy a somlói és a badacsonyi bor helyett asztali bort hoztak a veszprémi püspöki pincéből. Keller Paula, aki korábban a zirci rendházban állt szolgálatban, egy földvári nemes ember, Petráss neje lett, aki a mezővárosban házat épített. Ehhez az építőanyagot uradalmi szekerek szállították Földvárra, s mindez Reck Pál, a denunciáns szeme előtt történt, aki azt már nem tudhatta, hogy az uradalmi szekérfuvarokat, az uradalmi tulajdonú téglát nyugta ellenében adta át a vezetőség.176 Az esztergomi kanonok és a veszprémi püspök vizsgálódásai az anyagi természetű ügyekben tisztázták Dréta Antal szerepét. Megállapítást nyert, hogy’ a veszprémi ház eladását az tette szükségessé, hogy az a földrengés során megrongálódott, helyreállítása nagyobb költséget igényelt volna. A ház helyett másikat vásároltak. Csákány bérbeadására azért került sor, mert ez a birtok igen távol esett Zirctől. A bérlet 12 évre szólt. Már Schumann Konstantin is bérletképpen hasznosította Csákányt, a pannonhalmi apátság bérelte. Ennek lejárta után a rend a birtokot házi kezelésbe vette, ez azonban sikertelen volt. A birtokkezelő visszahívása után történt a birtok bérbeadása, évi 6 ezer forintért. Azt is sérelmezte a zirci ellenzék, hogy' az előszállási uradalom egyik pusztája, Mély'kút bérletbe került. Dréta ezt az akciót szakszerűen meg tudta magyarázni. A pusztát korábban, mivel az még nem került urasági kezelésbe, a szomszédos falvak parasztjai árendálták harmados és hatodos földekként. Az árendások szolgálata azonban jóval kevesebbet ért, mint a bérlő által évente fizetett 12 ezer forint. A fehérvári és a pécsi rendházak korábban évente 30 ezer forintot költöttek el, ezért Dréta visszahívta a házfőnököket, az újakat pedig takarékos gazdálkodásra intette. Ezzel elérte, hogy’ a kiadások csökkentek. Az is vád volt Dréta ellen, hogy' tudatosan nem alkalmazott levéltárost. Erre frappáns választ adott: „ezek közül (ti. a zirciek közül) nem is kell1” Az elszámolás hiányosságára is megfelelt: minden egyes mozzanatról aláírásokkal ellátott okmányok vannak, „nekik (ti. a zircieknek) azonban nem számolok el”, de a püspöknek igen. A zirciek vádaskodása miatt nem nyújtotta be a számadásokat. Nem kívánta, hogy' a gazdasági kérdésekben teljesen járatlan emberek (pl. a bölcselet tanára, a perjel és az alperjel) mondjanak véleményt. Dréta Antal takarékos ember volt. A pazarlást, a pénzzel bánni nem tudókat ridegen elutasította. 1821. szeptember 9-i jelentésében olvasható, hogy a zirci házgondnok az apáttól a kurrens kiadásokra 30 ezer forintot kapott, de azzal nem tudott elszámolni. A pécsi és a fehérvári gimnáziumok igazgatói sem tudtak a pénzzel bánni. A két igazgató négy év alatt 337 ezer forintot költött el, ami Dréta szerint mérhetetlenül nagy’ pénz volt. Meg is jegyezte: „ezek kezébe pénz nem va^- ” Dréta Antal az uradalom jövedelmezőségét növelni kívánta. Szigorú és kemény ember - írta róla Horváth Konstantin. Gazdasági elgondolásait keresztülvitte, még ha azok konfliktust eredményeztek is. Az uradalom Dréta adminisztrátorságáig jórészt kihasználadan volt. Nem voltak majorok, sem lakosság, a termelési feltételek hiányosak voltak. Az uraság müveit egy' kisebb területrészt, de a birtok nagyobb hányada bérletben volt. Hanyag volt a vezetés is. A gazdatisztet, Reck Pált leváltotta, aki ezért bosszút forralt. 172 VeML Ap. It. Archivum Vetus. C 1996. A. 1822. 173 VeML Ap. It. Archivum Vetus. C 1998 A. 1822. 174 VeML Ap. It. Archivum Vetus. C 2003 A. 1822. 175 VeML Ap. It. Archivum Vetus. E I. k. A. 1822. 176 VeML Ap. It. Kéziratok gyűjteménye. Horváth Konstantin birtoktörténeti jegyzetei. 5. f. Dréta Antal. 275
