Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. I. rész (1659 - 1825)
Farkas Gábor: A zjrci apátság előszállást uradalma. I. rés1659-1826. Földvárra ment lakni, és onnan figyelte az uradalmi életet, s ha hírekhez jutott azt ármánykodással hozta Tschöke tudomására. Tschöke és Reck együtt dolgoztak. Tschöke Recknek kedvezményeket adott. Reck nagy területet foglalt le magának az uradalomból. Amikor Tschöke jószágkormányzót visszahívták Előszállásról, Reck továbbra is maradt, de az új, világi inspektor utasításait nem fogadta el, sőt ahol lehetett azok megvalósítását gátolta. Ugyanakkor Zircre Tschökének Kovács inspektor munkájáról lekicsinylőén nyilatkozott, és álhíreket közölt. Villax Ferdinánd, a fehérvári gimnázium igazgatója és Morocz Kálmán tanár megnyugvással vették tudomásul, hogy a zirci apát fehérvári állásukból felfüggesztette és áthelyezte őket. Dréta Antal 1787-ben, a veszprémi elemi iskolában kezdte szerzetesi működését, majd Lókúton volt lelkész. Később Zircen hitoktató, Borzaváron misszionárius, Polányban lelkész, az 1797. évi nemesi felkelés idején tábori káplán, zirci perjel, majd apát lett. Kétségtelen, hogy Dréta abszolutisztikus hajlammal rendelkezett, amit urasági adminisztrátorként és apáti tisztségében gyakorolt. Ez az irányzat dívott 1815 után a közéletben, és ez ütközött össze a rendi szellemiséggel. Rezutsek apát elismeréssel írt Drétáról mint „éles ítéletű egyénről”, akinek elévülheteden érdemei voltak az apátságok egyesítésében, a fehérvári, a pécsi és az egri gimnáziumok átvételében, működésük megkezdésében és Zirc tanítórenddé fejlesztésében.177 A hármas apátság 1814-ben jött létre. Előzményéhez tartozott Dréta Antalnak zirci kormányzóperjellé való kinevezése. Az egri konvent Dréta Antalt választotta pilisi-pásztói apáttá. Az uralkodói oklevél, amely a választást megerősítette, és egyben kinevezte Drétát, 1812. szeptember 4-én kelt. A helytartótanács intézkedéseket tett a ciszterci apátságok egyesítésére, és ezt Dréta készítette elő. 1814. június 18-án meghalt Gloger Konstantin, így nem volt akadálya zirci apáti kinevezésének. Dréta az uralkodóhoz fordult, hogy őt nevezze ki zirci apáttá. Ez 1814. augusztus 19-én meg is történt. Dréta 1823. december 28-án 62 éves korában halt meg.178 A TANULMÁNYHOZ FELHASZNÁLT FORRÁSOK ÉS AZOK RÖVIDÍTÉSEI FML (Fejér Megyei Levéltár): Acta locorum. Nemesi közgyűlés jegyzőkönyve. Acta politica, Protestationes. VeML Ap. lt. (Veszprém Megyei Levéltár Zirci, Pilis-Pásztói és Szentgotthárdi Ciszterci Apátság Levéltára): Archivum vetus. Az előszállási uradalom gazdaságbéli rendelkezéseinek protokolluma, 1813-1818. A zirci apátság előszállási uradalma jószágkormányzójának iratai. Kéziratok gyűjteménye. Horváth Konstantin birtoktörténeti jegyzetei. Közte: Az előszállási uradalom története a 19. század elejéig. (Füzetek.) Rendi káptalan jegyzőkönyv. Gazdasági jelentések. IRODALOM BODROG György 1966a A tőkés gazdálkodás kialakulása az előszállási uradalomban. In Agrártörténeti Szemle, 8. évf. 4. sz. 502-546. 1966b A tőkés gazdálkodás fejlődése az előszállási uradalomban. 1848-1880. In Fejér Megyei Szemle, 3. évf. 1-2. sz. 29-38. ERDŐS Ferenc et al. 1989 Mezőfalva története. Mezőfalva. (Felhasznált adatok Farkas Gábor tanulmányából: 25-112. p.) FARKAS Gábor 1965 Az előszállási uradalom munkaerő-ellátottsága a tőkés gazdaságra való áttérés idején. In Fitz Jenő szerk.: Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis, IV-V. (1963—1964) Székesfehérvár. Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága. 147—153. 1968 Nagykarácsonyszállás története. In Fejér Megyei Szemle. Honismereti tanulmányok. Székesfehérvár. 163—172. 1969 Az intenzív állattenyésztés kezdetei az elsőszállási uradalomban. 1810-1815. In Fitz Jenő szerk.: Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis, X. (1969) Székesfehérvár. Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága. 188-191. 2006 Lakóházak és gazdasági épületek a zirci apátság előszállási uradalmában. In Márkusné Vörös Hajnalka — Mészáros Veronika szerk.: Háztörténetek. A dunántúli németek kulturális jellemzői. Konferenáa Veszprémben, 2004. október 14-15. Veszprém. Nemzed Kulturális Örökség Minisztériuma. 49—55. 2007 Ciszterciek Pápán. 1660-1726. In Acta Papensia, VII. (2007) 3-4. sz. 223-242. 177 VeML Ap. lt. Kéziratok gyűjteménye. Horváth Konstantin birtoktörténeti jegyzetei. 178 VAJDA szerk. 1896, 41. 276
