Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. I. rész (1659 - 1825)
Farkas Gábor A %jm apátság előszállást uradalma. I. rés1659-1826. gereblye, 2 liszteshordó, 1 káposztáshordó, 1 moslékos dézsa, 1 köpülő, 1 puska, 1 fejsze, 1 vindel, 1 sütőlapát, 1 vizessajtár, 1 vas fazék, 2 serpenyő, 1 tökgyalu, 11 cseréptányér, 2 fazék, 3 fatányér, 1 famozsár, 3 sarló, 2 asztal, 1 karospad, 1 almárium, 1 fogas, 5 iccés üveg, 8 papiroskés, 2 ágy, 1 fából készült véka, 10 vánkos, 1 csinvat dunyha, 2 festett dunyha, 1 pamutcsipkés lepedő, 3 szalmalepedő, 2 szalmaszék, 1 üveglámpás, 1 húzó font, 1 iccéskorsó, 1 vonyogó, 1 szapuló, 1 üllő, 1 harapófogó, 1 verő, 1 kalapács, 2 rokka, 1 talicska. Az összeírt terménymennyiség 1 kocsi széna, ugyanannyi zab-, árpa- és búzaszalma, 10 pozsonyi mérő kétszeres gabona, 7 pozsonyi mérő árpa, 12 mérő zab, 1 mérő köles, 1 mérő kendermag, 15 zsák csutás kukorica, 36 marok kender volt. 1829 őszén - 1830 tavaszán a család az egyik urbariális földben 3 pozsonyi mérő kétszeres gabonát, a másik urbariális földben pedig 4 pozsonyi mérő rozsot vetett el. A karácsonyi puszták határában harmados földben 4 és fél mérő kétszeres gabonát vetettek. Müllner Antal herczegfalvi lakosnak 4 pozsonyi mérő rozsot kölcsönzött Endresz György. A családnak a nagyvenyimi Antalhegyen 2 szőlője volt. Mindkét szőlőnél az együk szomszéd Stadler Márton, a másik Tolonits József volt. Az egyik szőlőnél volt a présház. Ennek felszerelése között található 1 hétakós, 1 hatakós, 2 négyakós, 1 háromakós, 2 egyakós hordó, továbbá 2 fertályos sajtár, 1 hatakós kád, 1 tizenegy akós kád, 1 puttony és 1 prés. Az elöljáróság a felvett vagyon értékét 2088 forintra becsülte.166 Mozer György fél helyes jobbágygazda belső és külső birtokai a következők voltak: rendelkezett két negyed nagyságú (összesen 600 négyszögöl) házhellyel. A házhelyek 60 méter hosszúak és 20 méter szélesek voltak. Rétje volt három dűlőben: Felsőréten 1617, Alsóréten 1600, a Kenderföldben 300 négyszögöl területű. A szántók 14 ezer 400 négyszögölet (12 holdat) tettek ki. A földek két tavaszi, két őszi, két ugarrészben voltak, de ehhez járult még 2400 négyszögöl területű pótlás.167 Fényes Elek szerint Herczegfalva utcái szélesek, a falu rendezett volt. A tüzek miatt a házak jókora távolságra álltak egymástól. A házak előtt kiskert volt. A herczegfalvi lakosokkal együtt az uradalom népessége 1851-ben 2990 főből állt.168 DRÉTA ANTAL APÁT ÉS A KÁPTALAN KÖZÖTTI KONFLIKTUS Az 1820. évben az apát és a rendi tagság közötti súrlódás nyílt konfliktusba torkollott. A viszály generálásához néhány rendtag a kolostorban évek óta tapasztalt szegényes ellátást használta fel. Végeredményben az ellentét anyagi természetű volt. A zirci elégededenek a káptalant használták fel érdekeik érvényesítésére, és ezzel azt juttatták kifejezésre, hogy a „rend egészét képviselik". A hercegprímás 1820. október 28-i levelében az apát szemére vetette, hogy a ciszterci rendet önhatalmúlag vezeti, s intette, hogy ezen változtasson; ugyanakkor a szerzeteseket is megrótta, amiért a rendi engedelmességet megtagadták: „nem negligálhatják a% apáti rendelkezéseket. ”'69 A viszály nem csitult el. 1821. március 27-én a veszprémi püspök lépett közbe a konfliktus elsimítása érdekében. A püspök szerint az apát ellen a káptalanban olyan egyének léptek fel, akiknek hatalmi ambícióik voltak, és a káptalan határozatával akarták törekvéseiket érvényesíteni. Az ellenzék azt javasolta, hogy álljon fel egy testület, amely ellenőrzi az apáti tevékenységet. A választást a káptalani ülésen akarták megtartani. Az apát azonban az ülés napirendjébe az „ellenőrző testület” megválasztását nem engedte felvenni. Az apát két rebellist, Villax Ferdinánd perjelt és Morocz Kálmán házgondnokot, akik a tevékenységét különösen bírálták, felfüggesztett tisztségükből. A veszprémi püspök a két szerzetest május 2-án funkciójukba visszahelyezte. Ezután mindketten nyilatkoztak, hogy' hivatalukban maradnak. Az ellenzék e tényen felbátorodva, az apáti távollétet kihasználva arról határozott, hogy Dréta a rendi vagyont nem kezelheti, az általa kötött szerződéseket semmisnek tekintik. E konventi határozat aláírása a következő volt: Prior et Conventus Zirciensis. A káptalan támadása az előszállási uradalmi gazdálkodást, az üzemvitelt veszélyeztette.170 Az apát kitért a zirci szerzetesek kérdéseinek megválaszolása elől; az ellenzék 1821. január 17-én a konventben úgy' határozott, hogy' a viszály't megoldás végett a püspök elé viszik. A veszprémi püspök, Kurbély Gy'örgy azonban kijelentette, hogy' a viszály szítói a konventben vannak,171 mert a konvent apáti jogokat ragadott magához, ami ellenkezik a szerzetesi regulával. A püspök a zirci konventet feloszlatta, helyette idősebb szerzetesekből tanácskozó testületet alakított ki 1821. március 27-én. A zirci konvent ezután panasszal a hercegprímáshoz fordult. Rudnai Sándor 166 FML Acta locorum. Öregbírói számadások, 1830. okt. 20. 167 FML Acta locorum. Herczegfalva. Kivonat a nemesi közgyűlés jegyzőkönyvéből. 1814. jan. 13.; ERDŐS et al. 1989, 25-112. 168 FÉNYES 1851. 169 VeML Ap. It. Archivum Vetus. E I. k. 1991. A. 1821. 170 VeML Ap. It. Archivum Vetus. Status personalis... Herczegfalva. A. 1822-1842; VeML Ap. It. Archivum Vetus. E C 1963.; VeML Ap. It. Konvent ir. A. 1820—1821. •7> VAJDA szerk. 1896, 49. 274 — !
