Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. I. rész (1659 - 1825)
'Parkas Gábor A rá apátság előszállást uradalma. I. réssç 1659-1826. Uradalmi településszerkezet, 1846 Az uradalmi központban, Előszálláspusztában volt több, jobb minőségű épület. A templom és a kétemeletes kastély mellett álltak a gazdasági épületek: az istállók, a szárazmalom, a szekérfészer, a magtár; továbbá az alkalmazottak és a béresek lakásai önálló házakban, sorlakásokban, putrikban. Itt volt háza a kasznárnak, a számtartónak, a kertésznek, a kocsisoknak, a lovásznak, a juhászszámadónak, a kovácsnak (a műhellyel együtt), a kádárnak (a kádárműhely is itt volt), a faültetőnek, az ácsnak, a hajdúnak, a csősznek; itt állt a vendégfogadó és a mészárszék, a bor- és pálinkaház, a vincellérlak és a sertésakol. Ezután sorakoztak a putrik: a béresek, a téglavető és - égető, a bába, a gulyás, a lópásztor, a nyúzó, a nádazó, a kőmíves, a kötélgyártó, a borjús, a kertészinas, a tanító kocsisa és a kanász számára. A pusztán iskola volt, amelyet 1836-ban építettek, a tanítólakás régebbi, de jó állapotú volt. Kisvenyimben urasági tulajdonú épületekben helyezték el a számadó juhászt, a béreseket, és állt még a pusztán 2 birkaistálló. A juhászszámadó lakása 1768-ban, a béresház és a birkaistállók 1796-ban épültek. Létezett a pusztán kocsmaépület 1818-ból, továbbá 2 putri a béresek és a pásztorok részére. Kisvenyimben is éltek olyan béresek, akiknek saját tulajdonú putrijaik voltak: Majer István és Vaskó György putrijai 1768-ban épültek. Saját tulajdonú ingadannal rendelkezett Kaszás Péter, Márkus Ferenc, Virányi Ferenc, Dudás András. A kisvenyimi pusztán lakók száma 1846- ban 221 volt. A pusztán a juhászat kiemelkedő volt, az állomány 3191 darabból állt. A juhokkal 8 személy foglalkozott, a számadó juhász vezetése alatt. Az igásökrök száma 64 volt, melyeket 8 fogatban alkalmaztak, így egy fogat 8 ökörből állt. A béresek száma 23 volt, akiket 4 felügyelőcseléd irányított. A szállítási munkákra egy lófogatot (3 ló) alkalmaztak. Mélykúton 21 épület állt, melyeket 1820 óta létesítettek. A lakók száma 204 fő volt. A pusztai állatállomány 53 igásökörből, 3 lóból, 4191 birkából állt. Bernátkúton gazdaház, ököristálló, két birkaakol, faragófészer alkotta az épületegyüttest. Az állatállomány 38 igásökörből állt. Herczegfalván a templom, a lelkészlak, az iskolaépület, a tanítólakás és a tisztilak állt a majorban. A cselédház 1822-ben (sárból) épült, de volt még vendégfogadó, csőszház, 3 birkaistálló, a szérűskert mellett putri és szélmalom. A herczegfalvi majorsági lakosság 118 főből állt. A juhok száma 2551, továbbá volt még 16 igásökör és 6 ló (két fogatba szervezve). Ménesmajorban a kocsis 1841-ben, a ménesmester és a gazda 1842-ben kapott korszerű épületet. 1841-ben készültek el az istállók (igáslovak, mének, hasas kancák, csikók számára); a cselédház 1843-ban épült. Az igaerőt kizárólag lovak alkották. 24 igáslovat 8 fogatba szerveztek, fogatonként 3 lóval. Nagykarácsony szálláson 20 béres 10 fogattal művelte a földeket. Az igásökrök száma 80, és volt még bivalyfogat is. A 22 pusztai lakóépületben 203 fő lakott. A juhászat 4576 juhból állt, melyet 8 juhász gondozott. A szállítási munkákra két, hármas lófogat állt rendelkezésre. Kiskarácsonyszállás 1831-től fokozatosan épült. Az épületek száma 6, a cselédlakásokban 63 fő élt. Az épületek közül kiemelkedett az ököristálló és a birkaakol. A cselédputri 1831-ben létesült. A pusztán 62 igásökör volt. A majort kerítés vette körül. (A kerítésfal valamennyi major körül ki volt építve.) A fizikai személyzet, 14 igásbéres, 8 kisbéres, 1 bivalyos gyerek, 1 remondás, 1 szolgáló, 1 felügyelő cseléd, elegendő volt a munkák elvégzéséhez. Györgyszálláson 13 épület állt. Ezek között a gazdasági épületek: az „árendás ház”, a magtár, a szárazmalom; a juhász-, a csősz-, a kovácsház; az ökör-, a ló-, a tehénistálló és a cselédház korszerűek voltak. Előszálláspusztában 699-en laktak. 100 igásökör, 24 ló és 4028 birka volt. 29 béres 4 felügyelő cseléddel végezte a földek művelését, az állatok gondozását. A juhokra 9 juhász felügyelt. Kelemenhalomban 15 béres 40 igásökörrel dolgozott, Nagyvenyimben 85 igásökör alkotta a fogatokat. A szállítási munkákra hármas lófogat állt rendelkezésre. A művelést 21 béres, 5 mindenes, 1 bivalyos, 1 nyúzó, 1 tehenes, 1 faragó, 1 nádazó, 3 lovascsősz, 1 gyalogcsősz, 1 gazda, 1 kertész, 1 kocsis végezte. A 3771 darabos juhállományt 8 juhász látta el. A venyimi kastély 1787-ben, a tisztilak 1837-ben bővült; két istálló 1834-ben létesült. A pusztán iskolaépület és tanítólakás, vendégfogadó, a fizikai munkások számára 10 putri volt. Utóbbiban nem konvenciósok laktak. Kokasdon 6 igásfogat volt 52 ökörrel, melyekkel 13 béres dolgozott. A juhászatban 3118 juhot 8 juhász gondozott. Az épületeket minőségük szerint osztályokba sorolták. Első osztályúak közé számították a tégla- és kőépületeket, melyek vakolata szilárd anyagú volt, fedélszéke fából készült, és cseréppel, bádoglemezzel, fazsindellyel volt fedve. Ilyen volt a kastély, a tisztiházak, a magtárak, az ökör- és lóistállók, több pajta. A másodosztályba tartoztak azok az épületek, melyeknél a tégla vág}7 a kőanyag mellett vályogot alkalmaztak, sárral vakolták, fedésük nád vág}7 zsúp volt. Ebben a minőségben készültek a cselédházak, a gulyaistállók, fészerek, lábaspajták, ólak. A harmadosztályú épületek tömés földből, sárból, vályogból készültek, fedelük zsúpból vagy nádból. A XIX. század második harmadától négyzetalakú majorok épültek, a körbezárt udvarról kapukon lehetett ki- és bejárni. E négyzetalakban minden épületet meg lehetett találni, ami a gazdasági üzemvitelhez és a kezeléshez szükséges 262
