Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. I. rész (1659 - 1825)
Farkas Gábor. A z}rá apátság előszállást uradalma. I. rés^: 1659—1826. már nem volt helye a földdel kapcsolatos kifogásnak. A földbírák feladata a parcellák mérésénél jóval több volt. Ök tartották a kapcsolatot az uradalmi központtal, képviselték az árendások érdekeit, de ők vetették ki a földek után járó munka- és terményszolgáltatást is. Az uradalom a természetbeni szolgáltatást és a munkajárandóságot rendszeresen követelte. Ha az érintett árendás lakosság vag}r a herczegfalvi jobbágyok a szolgáltatásokkal hátralékban maradtak, azokat az uradalmi tisztség kimutatta, és ispánjain keresztül behajtotta. 1813 végén a kisvenyimi árendás zsellérek nem szolgáltak le 30 napot, és még 241 csirkével és 208 db tojással tartoztak. A nagyvenyimiek munkanapjaikból 128-at nem szolgáltak le, és 1025 csirkével, 1016 tojással maradtak adósak. Az előszállásiak 71, a karácsonyszállásiak 24 szántónapszámmal voltak hátralékban. 1813-ban az ispánok a kenderszöszt a herczegfalvi jobbágyoknak fonásra kiadták. A munkaerő nyáron kevésnek bizonyult az uradalomban. Ezért a községből szántáshoz értő gyerekeket fogadtak fel az uradalmi igások mellé. 1814 őszén a kormányzóság kénytelen volt megállapítani, hogy a gyerekek „az ugarszántásban nem jeleskedtek, a föld több helyen füves maradt. ” A földbéres 3 hold után tartozott két és fél hold gabonát learatni, azt az uraságnak behordani, továbbá 2 és fél holdat lekaszálni, összegyűjteni, boglyázni, egy napot szántani az uradalomnak. A földbéres a földhasználat után az uradalomnak tizedet adott. 1815. március 12-én a kormányzóság a szántás ellenőrzésére olyan pallérokat küldött, akik a cselédeket és a robotosokat egyaránt minőségi munkára ösztönözték. Most is hangoztatták, hogy' a tavaszi szántásnak az őszihez hasonló mélyszántásnak kell lennie. 1815 őszén nem vetettek kétszeres gabonát, mert úgy' látták, hogy' az uradalom a majlandi rozzsal és a már évek óta termesztett tisztított búzával valamennyi földjét be tudja vetni. Az egyes ispánságoknak 60-70 hold allodiális rozsot kellett vetniük. Újításnak számított, hogy' az uradalom 1815 nyarán felszámolta az ugart. Valamennyi ugarföldet, amelyet allodiális erővel megművelni nem tudtak volna, a harmadosoknak adták ki. 1824-ből értesülünk arról, hogy az árendások minden 6 hold szántóföld használata fejében szolgáltak az uradalomnak. Fel kellett szántaniok fejenként 4 hold allodiális földet, azt uraságtól kapott vetőmaggal bevetni, learatni, a termést behordani a majorba, és 6 napot kaszálni, a simontornyai erdőből pedig egy negyed köbméter tűzifát Előszállásra szállítani.143 Robot Gyakori panasz volt a robotfelügyelők részéről, hogy robotra gyenge munkaerő jelenik meg, rossz, szinte hasznavehetetlen szerszámmal. Az uradalom erélyes pallérokat rendelt a robotosok mellé, s úgy intézkedett, hogy a robotra gyülekezőket és a szerszámokat munkába indulás előtt megszemléli az ispán, és eldönti, hogy a munkára megjelent személy és munkaeszköze alkalmas-e a kiszabott feladat elvégzésére? 1814 tavaszán az uradalomban trágyahordás alkalmával a robotosokat arra kényszerítették, hogy a szekérfordulókat duplázzák meg, mert a kiszabott szekérszámban keveset teljesítettek. Az uradalom minden alkalmat felhasznált arra, hogy' gyalogrobotnapokat szerezzen, ezek évi számát szaporítsa. 1814 májusában a jobbágyok gabonát kértek az uradalomtól. Az ispán a gabonát aratás után követelte tőlük. 1815 januárjában ismét gabonaigénylés történt. Az uradalomnak a pajtákban nagyobb mennyiségű nyomtatlan gabonája volt, így' a kölcsönkért gabona fejében nyomtatást kellett végezniük. Ugyancsak ez év telén az „urbarialisfönyás” helyett évi két nap robotszolgálatban állapodtak meg a gazdákkal, ami Herczegfalváról újabb 120 gyalognapszámot hozott az uradalomnak. Átváltották a tavaszi igásrobot-szolgáltatást gyalogrobotra, főleg kaszásmunkára, amelyet a szénamunkáknál használtak fel. A trágyahordást és a hosszúfuvart a jobbágyok megkérdezése nélkül megváltoztatták. Ez eredetileg hat szekérforduló fa Sólyból Előszállásra történő fuvarozása lett volna. Helyette négynapi kaszálást írtak elő. Néhányan az 1813. évi robottal voltak hátralékban. Ezt 1815-ben büntetésképpen kétszeresen számítva követelték. A negyedévre kivetett robotkontingens nem teljesítése esetén az uradalom megduplázhatta követelését. Ez történt 1815 őszén, amikor a nyári elmaradt robotnapokért zaklatták a jobbágyokat. November 6-án a herczegfalvi úrbéresek hátraléka és a bogárdi harmados földek után járó gyalognapszámok elmaradása miatt az ispánt felelősségre vonta az uradalmi kormányzó. Járadékosok Az uradalomban kibontakoztak a tőkés gazdálkodás elemei, azonban a megnövekedett munkák elvégzésére járadékszolgáltatást alkalmaztak. Az uradalomban nem volt elegendő pénz bérmunkások fogadására. A munkaerőhiányt a körny'ező falvak félfeudális munkaszolgáltatásaival, a ledolgozási módszerrel igyekeztek megoldani. Az uradalmat népes jobbágy- és zsellérközségek vették körül, melyekben a lakosság megélhetése szűkösen volt biztosított. Igával vagy' emberi erővel vállalkoztak uradalmi földek művelésére: Földvár, Madocsa, Pentele, Adony, 143 VeML Ap. It. Archivum Vetus. C 1936. A. 1820. 257
