Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. I. rész (1659 - 1825)
Farkas Gábor: A sjrrí apátság előszállást uradalma. I. rés% 1659-1826. Zsellérek: Rohsner Mihály, Rudner Károly, Raitner Ádám, Major Ferenc, Takáts Márton, Missik Antal, Holyi János, Tóth Ferenc, Cedrus György, Gábris Gy7örgy, Krossek József, Kaska János, Förhetz János, Király József, Kováts Ádám, Rohsner Jakob, Kováts István, Juhász István, Gábris Ferenc. A nevek alapján megállapíthatjuk, hogy telkes jobbágy volt a lakosság 33 %-a; 50% magyar, a többi német. Magyarnak vallották magukat a Perkátáról érkezettek, németnek mondták magukat a móriak, a polányiak, az újbarokiak. Vallásuk katolikus volt. Településkor az uradalom kikötötte, hogy7 a Herczegfalvára költöző lakosság csak katolikus lehet.142 Árendások A herczegfalvi jobbágyság mellett az uradalmi pusztákon élő zsellérek árendás földeket vállalhattak fel művelésre. 1814 nyarán a harmados földek használata fejében kaszálást követelt az uradalom, de fubér fejében is szolgálniok kellett. A cselédek és a zsellér lakosság marháit az uradalmi legelőkön tartották. Az előszállási bérlők a fűbért igásmunkával szolgálták meg, ez összesen 32 szekér szalma behordása volt, és 24 napot szántottak. A karácsonyszállásiak fűbére 24 forint 42 krajcár volt, melyet 54 napos szántással kompenzáltak az uradalomnak; a kisvenyimiek 140 forinttal tartoztak, s ennek ellenében ugyancsak munkát követelt tőlük a jószágkormányzó. Az uradalom a későbbi években azzal enyhített munkaerőgondjain, hogy harmados földeket adott át művelésre a helyi és a környező falvak gazdáinak. 1818-ban 10 ezer 600 hold ugarföldet, az uradalom területének több mint egynegyedét bocsátották árendába. Ez azonban különbözött a XVIII. századi bérbeadási szokásoktól, amikor az uradalmat két-három bérlő vette zálogba, vagy egy-egy pusztán rendeztek be állattartótelepet. Most a kiadott földek nagysága 2-5 holdig terjedt. A kisbérlők a föld terményének egyharmadát kapták, kétharmada az uradalomé lett. Azután még különböző természetbeni adományokat is juttattak az uradalmi központnak, akárcsak az úrbéresek. 1814. január végén az előszállási árendások 209 csirkével tartoztak a harmados földekért adandó szolgáltatások között. Az 1814. évi március 27-i tisztiszéki ülésen az uradalmi vezetőség elhatározta, hogy7 az előszállási lakosok (ideértve a pásztorokat, számadókat, csőszöket) harmados földek után adandó szolgáltatásait a korábbi szokásoktól (Zircre szállítottak gabonát és onnan épületfát vagy tűzifát az előszállási kastélyhoz) eltérőleg szőlőművelésre használják fel. Ugyancsak az uradalmi szőlőhöz irányították át azokat a munkásokat, akiknek 1814 tavaszán a karácsonyszállási kukoricaföldeket kellett volna művelniük. Az 1815. február 11-i tisztiszéken utasították a kerületi ispánokat, hogy a tavaszi földek után járó tojásmennyiség gyűjtésére hívják fel a földbírák figyelmét. Ezúttal a begyűjtött tojást nem az előszállási kastéfyba, hanem Zircre, az apátságba szállították. A harmados földekről történő terménybetakarítás során a földbíró mindig jelen volt, és a csőszöknek is ellenőrizniük kellett, hogy a termést a valóságos harmadnak megfelelően különítették-e el, hogy7 a harmadik részbe, amelyet a harmados magának kívánt, nem raktak-e több termést? (Ilyen esetekben „a barmads^ámlálóknak a% elröjtött kévéket vág)/ a% álltokul rakott harmadcsomókatfel kellett fedezni. ” csalárd ga^da termésének egy részével ésföldjének teljes elveszésével, akaratét pedigpálcaiitéssel bűnhődjék. ") A harmados földek után kivetett szolgáltatás a bérlőknek nehéz teher volt. Ennek ellenére a lakók szinte versengtek, hogy az uradalomtól tavasszal ugarföldet kapjanak. 1820 januárjában az uradalom direktorának, Modrovich Ignácnak 15 hercegfalvi kishágas (zsellér) kérvényt nyújtott be, hogy7 egyenként 50 lépés nagyságú szántóföldet kapjanak. A kisházasok vállalták, hogy a földek után kiszabott dézsmát, a napszámokat az uradalom kívánsága szerint teljesíteni fogják, és felajánlották azt is, hogy az uradalomban gabonanyomtatást végeznek. Az uradalom egyre nehezebben tudott nyomtató munkásokat szerződtetni, a telkes gazdák ekkor végezték a munka dandárját saját portáikon. Földbírák, pallérok 1813-ban az uradalom a herczegfalvi határban termelt kukoricát. A földeket, melyeket 1813 óta tavasszal osztottak, harmadrészért művelték meg. Ebben az évben (a tavaszi vetés számára) március 27-én megkezdték a földek kiosztását, amely a kukoricaföldek kimérésével április végén fejeződött be. A földek kimérésénél előnyt élveztek azok a vállalkozók, akik az uradalomnak a kötelező szolgáltatásokon túl is dolgoztak. 1813 őszén a nagyvenyimi juhakol tisztítására kirendelt venyimi és herczegfalvi lakosok mellé pentelei és perkátai árendásokat küldtek. A jószágkormány7zó megjegyezte, hogy akik megjelentek a juhakolnál, azokat a jövő tavaszi földkimérés során előny7ben részesítsék. A földek kimérését mindig megelőzte a helyszíni szemle, ahol az uradalom dirigens hivatalát az ispán képviselte. A földszemlén ott voltak a földbírák, az árendás földeket felvállaló személyek megbízottai, minden oly7an helységből, ahol uradalmi árendások éltek. A földbírák a földszemle során felosztották a parcellákat, és a kimérés során 142 FMI. Acta locorum. Hcrczegfalva, 1811.; ERDŐS et al. 1989, 34-40. 256
