Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Szücsi Frigyes: Avar kori balták, bárdok, szekercék és fokosok. Baltafélék a 6-8. századi Kárpát-medencében
a korcsoportok között. A vizsgálható esetek többségében (69%) a baltaféléket 23-60 év közötti felnőtt férfiak sírjába helyezték.224 Meglepő, hogy a iuvenis komák mellékleteként milyen kevés baltaféle került elő, mert akár munkaeszközként, akár fegyverként értelmezzük a baltaféléket, a 14-23 év közötti korosztály már használhatta. Ugyancsak kevés baltaféle látott napvilágot 60 évnél idősebb emberek mellől, de ez kevésbé meglepő, hiszen a korszakban kevesebben élhettek meg ilyen szép kort, mint adultus vagy maturus kort.225 14 esetben került elő baltaféle gyermek mellől: Bées XXIII./Wien XIII. — Uesing 8. sír; CsatajjCataj 133. sír, 170. sír; Kiskőrös-Vágóhídi-dűlő VIII/A sír; Leobersdotf 52. sír; Pókas^epetk 382. sír; Seregélyes-Réti-fóldek 30. sír; Tis^afiired- Majoroshalom 420. sír; Zamárdi-Réti-fóldek 330. sír, 563. sír; Zsebes/ Sebastovce 187. sír, 231. sír, 289. sír, 372. sír. Az antropológiailag meghatározott sírok 22%-a gyereksír. A hasonló vizsgálatok kis számából fakadó aránytalanság derül ki, amint számolunk azzal, hogy a váz és a sír mérete alapján legalább további 101 sírban 14 évnél idősebb ember (tehát nem gyerek) volt eltemetve. így már csak 8,5% a gyereksírok aránya, ami minden bizonnyal közelebb áll a valósághoz (reprezentatívabb adatnak tekinthető). A baltaféle-mellékletes gyereksírok mindenképp figyelmet érdemelnek. Avar kori korcsoportvizsgálatokkal eddig csak Simon László foglalkozott a nagykőrösi kard kapcsán, amit fejedelmi jelvényként tartott számon, és kis méretei miatt gyermekkardnak vélt. Az ismert fegyvermellékletes gyermeksírok összegyűjtésével azonban arra a következtetésre jutott, hogy a gyereksírokból származó fegyverek nem kisebb méretűek az átlagnál.226 Az elsősorban szablyákra vonatkozó megfigyeléseit a baltafélék kapcsán is alá tudom támasztani. A 12 gyereksírból előkerült baltaféle (típusok szerint: 3 db balta, 3 db fokosbalta, 5 db bárd, amiből 2 db T alakú, 3 db L alakú) méretei nem térnek el az adott típusokra jellemző átlagoktól: 10 cm és 16,5 cm közötti hosszúság, 3 cm és 8,8 cm közötti élhosszúság jellemzi őket. A baltaféle tehát nem játékként vagy gyakorlófegyverként került a temetkezésbe.227 A baltafélés gyermeksírok között a szegényes köznépi síroktól228 a középréteg, illetve közösségi vezetők lovas sírjain229 keresztül a leggazdagabb temetkezésekig (pl. Kiskőrös-Vágóhídi-dűlő VIII/A sír) mindenfélét találunk, ami azt bizonyítja, hogy a szokás a társadalom minden rétegében élt. Nem státuszszimbólumként tehát, de mindenképp valamilyen szimbolikus, hitvilággal kapcsolatos szereppel magyarázható csak a baltafélék gyermeksírokba helyezése.230 Baltafélés gyermeksírok a kora (1 db), a közép (4 db) és a késő avar (7 db) korból is kerültek elő. A szokás szívós továbbélését bizonyítja Sopronkőhida-Deicht-dűlő 9. századra keltezhető 52. sírja, ahol egy csecsemő volt eltemetve, egy — nyelével a jobb kezéhez irányuló — szekercével.231 Nincs összefüggés a baltaféle típusok és a korcsoportok között, mindegyik korosztálynál előfordul szinte mindegyik típus. Rangjelző szerepük sem volt, hiszen a szegényes síroktól a leggazdagabbakig mindenhol előfordulnak.232 Feltehető, hogy a gyermeksírokhoz hasonló, hitvilággal kapcsolatos szimbolikus (mágikus, bajelhárító) szerepe miatt mellékelték a közösség tagjai a felnőttek sírjaiba is, a korábban akár fegyverként, akár munkaeszközként, akár mindkét célra alkalmazott baltafélét. Ebből az is következhetne, hogy a sírba helyezett baltaféle nem az eltemetett tulajdona volt, mert nem a tulajdonjogon van a hangsúly. Mégis az esetek döntő többségében az eltemetetté lehetett a baltaféle, így magyarázható ugyanis, hogy ez a főleg férfiak által használt fegyver, illetve eszköz női sírokba csak kivételesen ritkán került (ld. 9.2. fejezet). El kell tehát különíteni a két kérdést: Miért helyezték a közösség tagjai a baltafélét a közösség elhunyt tagja mellé a sírba? Eredetileg mire használta a közösség valamelyik tagja (valószínűleg az eltemetett, kivétel pl. a kisgyermekek sírjai) az adott baltafélét? Szűcsi Frigyes: Avar kori balták, bárdok, szkénék és fokosok. Baltafélék a 6—8. sspgadi Kárpát-medencében - Awarengeitlicbe Streitäxte und Beik. Axte im 6—8. ]ahrlrundert aus dem Karpatenbecken - Axes and hammer axes in the Avarperiod. Axes in the 6—8. century in the Carpathian Basin 224 A kardoknál és a lándzsáknál még inkább dominál az adultus és a maturus korosztály. (CSIKY 2009, 259-260.) 225 Az avar kori férfiak becsült ádagéletkora 38-40 év. (S. PERÉMI 2005, 68.) 226 SIMON 1983,45-69. 227 A német kora középkort kutató Irmingard Ottínger a gyereksírokból előkerülő fegyvermellékletet részben státuszszimbólumként, részben játékvagy gyakorló fegyverekként magyarázta. (OTTÍNGER 1974, 405—407.) 228 Pl. Leobersdof 52. sír, Zsebes/Sebastovce 372. sír. 229 Pl. BéesXXIII./Wien XXIII. Uesingi. sír, Zsebes/Sebastovce 187. sír. 230 Talán az avar kori valósághoz is Hanni Schwab meroving temetkezésekre alkalmazott, apotropeikus (bajelhárító) okokkal való magyarázata áll közel. (SCHWAB 1982,260.) 231 TÖRÖK 1973b, 17. 232 Ezzel szemben például az angolszász temetkezésekkel ki lehetett mutatni, hogy a baltafélék, kardok és saxok általában több melléklettel párosultak, mint a többi fegyver. A baltákat és a kardokat nagyobb gonddal, díszesebbre és értékesebb fémekből készítették, mint a többi fegyvert, így' azok kétszer annyit is értek. A kardok, saxok és a baltafélék majdnem mindig ivóedényekkel vagy folyadéktároló edényekkel láttak napvilágot. Ezek a megfigyelések arra utalnak, hogy az angolszászoknál a kard, a sax és a baltafélék magasabb státuszt jelölő fegyverek voltak. (HÄRKE 1992, 157-158.) 139
