Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Szücsi Frigyes: Avar kori balták, bárdok, szekercék és fokosok. Baltafélék a 6-8. századi Kárpát-medencében
meg.58 A Bées/ Wien—XIII. Hietzing Spohrstraße lelőhelyről származó bárd, a csataji/cataj-i 74. sír bárdja, a csákberényorondpusytai temető 313. sírjának bárdja és a Veszprém-]utason előkerült szórvány lelet az éllap kialakítása, valamint a hosszú, hangsúlyos nyéltámasz alapján hasonlít ugyan formailag a baardorfira, de a kárpát-medencei példányok nyaka minden esetben vastagabb, és pengéjük felső része nem annyira ívelt, mint a baardorfié. A baardorfi bárd így karcsúbb összhatást kelt, mint a kárpát-medencei nyéltámaszos bárdok. A hosszú nyéltámaszos köpű a Dunántúlon az avar kort közvedenül megelőző langobard időszakban megfigyelhető a Hegykő-Mező utcai 34. sír baltájánál.59 A nyéltámaszt az erős igénybevétel miatt alakíthatták ki. A csákberényv (262. sír) bárd (C köpűforma) nagy' - a bárdok közül a legnagyobb — méretű, és kopott az éle (hossz.: 22,8 cm, élhossz.: 17 cm), ezért elsősorban munkaeszköz lehetett. A bárdoknál a nyéltámasz kialakításában technikailag két megoldást figyelhetünk meg: az egyik szerint a köpűt a kovács már a bárd készítésekor nyéltámaszosra készítette (C és E köpűformák: Becs/Wien-XIII. Hierijng Spohrstrasse; Csákberény-Orondpusfa 262. és 313. sír; Csataj/ Cataj 74. sír; Veszprém-]utas szórvány), a másik szerint viszont a nyéltámaszt utólag illesztették a kész bárd köpűjéhez 0 köpűformák: Bakonytamási-Hegytelek 10. és 11. sír). T alakú bárdok altípusa: 22 darab T alakú bárdot ismerek az avar korból. A 8. vagy' a 9. pengeformával rendelkeznek. Elük többnyire domborúan ívelt, de akadnak egyenes éllel kialakítottak is. Az A, B, G, H és I köpűformákkal látták el őket, leggyakrabban az utóbbi kettővel. A T alakú bárdok altípusából 7 db a fok nélküliek csoportjába, 12 db a T alakú fokosbárdok csoportjába sorolható.60 A fok nélküli T alakú bárdok (7 db) tömege 80 és 330 gramm közé tehető. Hosszúságuk 8,9 cm-től 14,4 cm-ig, élhosszúságuk 8,8 cm-től 14,5 cm-ig terjed. 4 darabnak domborúan ívelt, 2 darabnak egyenes az éle. A T alakú fokosbárdok (12 db) hossza 11,2 cm és 14, 1 cm közé tehető, élhosszúságuk 10 cm-től 17,2 cm-ig terjed. Tömegükre az egyetlen adat Halimba 111. sír fokosbárdjának méréséből származik: 150 gramm. Egy Kerepes- Sóderbányából és egy Keszthely-V'árost sírni égőről előkerült példány kivételével domborúan ívelt éllel rendelkeznek. Az avar kori baltafélék közül csak a T alakú bárdok altípusára jellemző a nyak vagy a köpű díszítése. Az egyik legszebb darab a Gyód-Máriahegy 38. sírjából származó T alakú bárd. Nyakrészén az avar kori baltafélék között unikálisnak mondható, germán eredetű tausírozás látható.61 Ritka, de több darabnál megfigyelhető a köpű nyak és/vagy fok felőli végén elhelyezkedő bordadísz (.Lesencetomaj-Piroskeresgt 1. sír: a köpű mindkét végén, Nagypall—I. Határi-dűlő 133. sír: a köpű nyak felőli végén, Kerepes-Sóderbánya G. sír: a köpű mindkét végén). Bordadísz Zsebes/Sebastovce 231. sír bárdjának nyakán is megfigyelhető. A T alakú bárdok nyelének hosszúságára csak közvetett adatokkal rendelkezünk. A bolygatadan sírokban való elhelyezkedésük (kézfej felé irányuló nyél esetén az attól mért távolság hozzávetőleges, a sírfal felé irányuló nyél esetén pedig az attól mért távolság egy' maximum adatot eredményez) alapján 40-60 cm-es nyélhosszúságra következtetek.62 Szűcsi Frigyes: Avar kori balták, bárdok, szekereik és fokosok, Baltafélék a 6—8. s%á%adi Kárpát-medencében - AivarengeitUche Streitäxte und Bálé. Äxte im 6—8. Jahrhundert aus dem Karpatenbecken—Axes and hammer axes in the Avarperiod. Axes in the 6—8. century in the Carpathian Basin 6.4. Szekerce típus Az avar kori és 9. századi szekercék jellegzetes, alul megnyúlt és szakállszerűen kiszélesedő pengével (10-es formacsoport) és rendszerint rombusz alakú köpűvel (B, H, K köpűformák) rendelkeznek. Megkülönböztetjük fokos és fok nélküli csoportjaikat. Fokkal az összegyűjtött darabok kevesebb, mint fele rendelkezik (5 db), és csak ezeknél fordul elő ovális köpűkialakítás 0 köpűforma). 8 lelőhelyről összesen 12 avar kori szekerce került elő. Tömegükre csak egy' adattal rendelkezem: Sgtrák-Dagenjeld birtok 16. sírjának szekercéje 290 grammot nyom 01/2. tábla). Méretük 11,2 cm és 18 cm között változik, élhosszúságuk 4,5 cm és 10 cm közötti. Formájuk alapján átmenetet képeznek a bárdok és a balták, illetve fokosbalták között, valószínűleg e kettő, illetve három típus előnyös tulajdonságainak ötvözéséből jött létre a szekerce típus.63 A pengeforma alapján tűnt célszerűnek elkülöníteni 3 altípust: A 10a pengeformával rendelkező, hosszú és magas éllapú szekercék altípusa; a 10b pengeformával rendelkező, hosszú és alacsony éllapú szekercék altípusa; a 10c pengeformával rendelkező, rövid és magas éllapú szekercék altípusa. 58 STADLER 1994,223-224. 59 BÓNA-HORVÁTH 2009, Taf. 10. 60 3 darabot nem sikerült csoportba sorolni: Bö/cske-Köm/ődi út 1890/2. sír; Mosonstrentpéter-Kavicsbánya 3. sír; Tisradenrs 19. sír. « GARAM 1987, 87. 62 Kerepes-Sóderbánya G sírjának T alakú fokosbárdja a 162 cm-es csontváz bal lábfeje mellett került elő, és elkorhadt nyelének nyoma a bal lábszár mellett húzódott. (TÖRÖK 1973a, 114.) Amennyiben az elhunyt férfi kézfejéhez helyezték a végét, úgy a nyél hosszúsága hozzávetőlegesen 40 és 50 cm között lehetett. Budapest XXII. Vöröskereszt ». 13. sír szélessége 60 cm volt, így a jobb lábszáron kívül, keresztben elhelyezett T alakú fokosbárd nyele nem lehetett több 60-65 cm-nél. (NAGY Margit 1998, 193., Abb. 90.) « SZŐKE 1992, 98. 125
