Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Szücsi Frigyes: Avar kori balták, bárdok, szekercék és fokosok. Baltafélék a 6-8. századi Kárpát-medencében
L alakú bárdok altípusa: A bárd típus több mint kétharmada az L alakú bárdok altípusába tartozik. Az 53 db L alakú bárdból 26 db fok és nyéltámasz nélküli (A, B köpűformák, valamint az I köpűforma fok nélküli változata), 14 db fokkal rendelkezik, 8 db pedig nyéltámaszos (C, E, J köpű-formacsoportok).54 Csoportokra bontva folytatom az elemzést. A nyéltámasz és fok nélküli L alakú bárdok (25 db) egy példány (Hatvan-Vasútállomás) kivételével domborúan ívelt éllel rendelkeznek. Méretük 8,3 és 19,1 cm között, élhosszúságuk 5,5 és 12,5 cm között változik. Többségükben rombusz profilú kalapácsfejű köpűvel (B köpűforma: 11 db) rendelkeznek, a többinél azonos arányban figyelhető meg az ovális profilú köpűkialakítás (I köpűforma: 8 db), és a lapos, fektetett téglalap vagy állított téglalap profilú köpű (A köpűforma: 8 db). Tömegük 110-650 gramm között változik. A nyéltámasz és fok nélküli L alakú bárdok között lehettek fegyverként és szerszámként használt darabok is. A lukácshágai (8. sír) L alakú bárdot Kiss Gábor fegyvernek tartotta, amelyet szerinte talán az eltemetett férfi hátaslova életének kioltásakor használtak utoljára.55 Kis méretéből (H.: 10,2 cm; él.: 7,3 cm) és mindössze 110 grammos tömegéből valóban fegyverként való használatra következtethetünk. Az isgkasgentgyörgy-kincsesbánjiai L alakú bárd viszont nagy mérete (H.: 19,1 cm; él.: 11 cm, nyá.: 4 x 2,5 cm) és tömege (650 gramm) alapján inkább munkaeszköz lehetett. A nyélhosszúságra csak közvetett adatokat sikerült összegyűjteni. Nagy harsány 40. sír jobb térdcsont melletti L alakú bárdjának láb felé irányuló nyele nem lehetett hosszabb 65 cm-nél (csak így férhetett a síraknába). Az L alakú fokosbárdok (13 db) kivétel nélkül domborúan ívelt éllel lettek kialakítva. Többségüknek ovális profilú (I köpűforma: 5 db) vagy rombusz alakú köpűje van (H köpűforma: 5 db). Ritkának számít a lapos (G köpűforma: 2 db) és a hosszú rombusz alakú köpű (K köpűforma: 1 db). Hosszuk 11,2 cm és 16 cm között, élhosszúságuk 7 cm és 10,3 cm között változik. Viszonylag kis méretük miatt az L alakú fokosbárdok minden bizonnyal fegyverként funkcionáltak. Erre utalhat még, hogy az általam ismert esetekben viszonylag kicsi a tömegük (110 gramm, 255 gramm), és hogy 50%-uk mellett más fegyver is előkerült (lándzsahegy, nyílhegy, íj, szablya, kard). Az avar kori nyéltámaszos bárdok (8 db)56 L alakú bárd típusú pengével és viszonylag kisméretű nyéltámasszal rendelkeznek (C, E, J köpűformák). Hosszúságuk 16,5 és 22,8 cm közé, élhosszúságuk 11,5 és 17,7 cm közé tehető. Tömegükre vonatkozó adattal sajnos nem rendelkezünk. Kirpicnikov a 9-13. századi nyéltámaszos bárdokat paramétereik alapján osztotta munkaeszközökre és fegyverekre. A fegyverek közé sorolta a 9-15 cm hosszúságú, 5-12 cm élhosszúságú, 2-3 cm átmérőjű köpűvel és 100-430 gramm közötti tömeggel rendelkező darabokat.57 Amennyiben besorolása az avar korra vonatkoztatva is megállja a helyét, nyéltámaszos bárdjaink nagy7 méreteik miatt szinte kivétel nélkül munkaeszközként értelmezhetők. Seiest Frigyes: Avar kori balták, bárdok, szekereik és fokosok, Baltafélék a 6—8. sgágadi Kárpát-medencében - Awarengeitlicbe Streitäxte und Bak. Äxte im 6—8. Jahrhundert aus dem Karpatenbecken — Axes and hammer axes in the Avar period. Axes in the 6—8. century in the Carpathian Basin 9. ábra: Nyéltámaszos bárdok: 1. Baardorf szórvány (SZÁMÉIT—STADLER 1993, Abb. 12), 2. Csataj/Cataj 74. sír (HANULIAK-ZÁBOJNIK 1982, Tab. I./l.), 3. Csákberény-Orondpuszta 313. sír, 4. Veszprém-Jutas szórvány (FETTICH-RHÉ 1931, Abb. 16.). Nem méretarányosak. Érdemes a Peter Stadler által közölt, avar jellegű leletekkel előkerült baardorfi (Klagenfurti-medence) nyéltámaszos L alakú bárddal összehasonlítani az avar településterület hasonló bárdjait (E köpűforma). A baardorfi nyéltámaszos bárd formai párhuzamait Peter Stadler az avaroknál nem, csupán a meroving kori bárdok között találta 54 4 db a szükséges információk hiánya vagy töredékessége miatt nem sorolható csoportba: Andocs-Németsűrűpusgta; Pogsonybesgterce/Záhorská Bystrica 17. sír; Tatabánya-Alsógalla I. 143. sír; Zwölfaxing-I. 100. sír. 55 Ennek a csontokon is látszódnia kellene. (KISS Gábor 1996, 109.) 56 C köpűformával: Csákberény-Orondpusgta 262. sír, Zsebes/Sebastovce 232. sír. E köpűformával: Bécsi Wien XIII. Unter St. Veit, HieUfng, Csákberény- Orondpusgta 313. sír, Csata]/Cataj74. sír, Vesgprém-Jutasszórvány.) köpűformával: Bakonytamási-Hegytekk 10. sír, 11. sír. 57 KIRPICNIKOV 1966, II. 36. 124
