Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 41. (Székesfehérvár, 2012)
Tanulmányok - Petkes Zsolt: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros és templom körüli temetők sírleleteinek katasztere Fejér megyében
Alba Regia 41. (2012) 'Leletanyag leltári s%áma: A leletanyag leltározatlan. Antropológiai anyag leltári szarna: Az antropológiai anyag leltározatlan. Irodalom: JUNGBERT 1981a, 63-64.; JUNGBERT 1981b, 273.; FÜLÖP-JUNGBERT 1983, 233-234. Adattár: SzIKM Adattár 1465.; MNM Adattár X. 138/1981. Néwariárió: Pusztaegres-Orspuszta 43. SÁRBOGÁRD-TEMPLOM-DŰLŐ: Az 1940-es években homokbányát nyitottak a sárbogárdi Templomdűlőben. Az elkövetkező évtizedekben a homokbányászat következtében egy 11—12. századi temető több mint 100 sírját pusztították el. 1961-ben értesítették Kralovánszky Alánt, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum régészét a folyamatosan pusztuló temetkezésekről, aki a bejelentést követően a homokbánya szélén nyolc sírt mentett meg. A feltárt sírok közül kettőt (2., 8. sír) csaknem teljes mértékben kibányásztak, a leleteket és a sírok antropológiai anyagát a kitermelt földből lehetett összegyűjteni. További két sírt (5., 6. sír) a bányászat jelentős mértékben megbolygatott. A megmentett sírok közül kiemelkedett a 2. sír, melyben egy fegyverekkel és lószerszámokkal eltemetett harcos feküdt, azonban a sír leletei csak erősen töredékes állapotban maradtak meg. A temetőtöredék a 8. sírban talált II. István (1116—1131)-denár és a csont függesztőfül keleti analógiái alapján a 12. század első felére keltezhető. Leletek: I. a. balta (?) c. íjkarvégborító csontlemez töredéke (?) d. íjtegez vagy nyíltegez csont függesztőfüle g. köpüs nyílcsúcs j. szablya (?) n. kerek kengyel, kengyelpártöredék s. csikózabla t. patkó (?) II. n. vaskés III. n. ruhakapocs (?) IV. i. henger alakú gyöngy VII. II. István (1116-1131) [H 45]-érme VIII. d. enyhén zsugorított fektetés, jobb oldalra felhúzott térdekkel g—h. részleges vagy jelképes lovastemetkezés Leletanyag leltári szarna: SzIKM ltsz 61.137.1 .-138.2. Antropológiai anyag leltári ssfma: SzIKM Ant. ltsz 70.51.1—7. Irodalom: KRALOVÁNSZKY 1962a, 57.; KRALOVÁNSZKY 1962b, 266.; PETKES 2006, 93-116. Adattár: SzIKM Adattár 479, 4367/87.; MNM Adattár XIX. 548/1961. 44. SÁRBOGÁRD-TINÓD, szórvány: 1877-ben és 1878-ban ajándékozta Győry Gábor sárbogárdi földbirtokos a Nemzeti Múzeumnak a sárbogárd-tinódi szőlőhegyen előkerült leleteket. A leletegyüttesben szereplő tárgyak összetétele, és ebből adódóan a leletek összetartozása és keltezése napjainkban is eldöntetlen. A leleteket először Nagy Géza említette, aki a következő tárgyakat sorolta fel: 1. „egy efist fonállal és szögekkel kirakott díszes vas^abla”, 2. „egy egészen kerek, fül nélküli, a fül helyett hosszúkás sfjlyukkal ellátott kengyel vasbóL, 3. „két, majdnem egy méter hosszú görbe kardból, vége felé keskenyedő, egyenes keresfvassal.” A tárgyakról ekkor még rajzot nem közölt, de 1900-ban megjelent viselettörténeti munkájának 23. tábláján megtalálható volt a tinódi zabla egyik oldalpálcájának, valamint a két szablya és feltételezhetően a kengyel rajza is. Nagy Géza Jósa Andráshoz írt levelében is megemlítette a tinódi leleteket, melyhez továbbra is csak a kengyelt, a zablát és a két szablyát sorolta. A leveléhez mellékletként csatolta több kengyel rajzát, közöttük a tinódiét is. Hampel József 1897-ben egy táblán közzétette az egész leletegyüttest, a táblán felsorolt leletek mellett feltűnt egy kígyófejben végződő karperec is. A leletanyaggal kapcsolatban további problémát jelentett, hogy a Hampel József és Nagy Géza által közölt kengyelek nem egyeztek meg, közöttük több apró különbség volt. 85
