Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)

H. Csukás György: A komáromi (révkomáromi) asztalosok céhlevelei

Alba Regia 40. (2011)

is mindenki a maga vallása szerint vehetett részt. Az úrnapi processziókon való felvonulást is csak a katolikus mesterek és legények számára tette kötelezővé a komáromi céhlevél. A céhtagok és családtagjaik temetésén való részvétel az újszőnyi tervezetben úgy módosult, hogy „ha a nagy létszám miatt a temetésre járás már keresetükben korlátolná a céh tagjait", a helyi rend szerint váltva vegyenek részt rajta.

Összességükben a privilégiumok aprólékos rendelkezései arról tanúskodnak, hogy a céhek középkorias szervezete a megreformálásukra történt kísérletek ellenére sem volt már képes betölteni funkcióját. A működésbeli zavarokat, a pattanásig feszült viszonyokat, állandó konfliktusokat a céh tagjainak viselkedését, egymáshoz való viszonyát részletekbe menően szabályozó artikulusok sem voltak képesek érdemben befolyásolni, minthogy a gyakorlat az idejétmúlt kereteket szétfeszítette. Ez a céhlevél volt érvényben egészen a céhek megszűnéséig.

A céhlevelek jellegüknél fogva kevés információt szolgáltatnak a készített tárgyakra, a céhben működő magyar és német mesterek minden bizonnyal eltérő vevőkörére, eltérő igényekre készülő bútoraira vonatkozóan. így is fontos adalékokkal szolgálhatnak a legjelentősebb magyar bútorközpont asztalos céhének működéséhez, amelyek kiegészíthetik a tárgyi anyagra és levéltári forrásokra épülő eddigi ismereteinket.

IRODALOM

ALAPI 1911 BÉL 1989

K. CSILLÉRY 1972 K. CSILLÉRY 1980 K. CSILLÉRY 1987

K. CSILLÉRY 1991

DOMANOVSZKY 1981

EDELÉNYI-SZABÓ 1927

GYULAI 1890 GYULAI 1894 HORSA-SZÁMADÓ 2005

KASZÁS 1996

KECSKÉS 1978 KECSKÉS 1984 KOLOSVÁRI—ÓVÁRI 1900

KÚR 1993 KOSA 2001 LUKÁCS 1977 LUKÁCS 2006

LUKÁCS László 2007

MAGYARY 1882 AL3RKUSNÉ VÖRÖS é. n. (2000)

Alapi Gyula: Komáromvármegye nemes csatádat. (Komárom, 1911)

Bél Mátyás: Az újkori Magarorság földrajzi-történelmi ismertetése: Komárom vármegye. (Tatabánya, 1989)

K. Csilléry Klára: A magyar nép bútorai. Magyar népművészet, 4. (Budapest, 1972)

K. Csilléry Klára: Komáromi bútor. In Ortutay Gyula (főszerk.): Magyar Néprajzi Lexikon, III. (Budapest, 1980) 245—246.

K. Csilléry' Klára: A komáromi láda hatása a sárközi „bútorvirágozásra”.

In: Múzeumi Műtárgyvédelem, 17. sz. 47-74.

K. Csiliért' Klára: Bútorművesség. In Domonkos Ottó (főszerk.): Magyar néprajz III. Anyag kultúra. 2. (Budapest, 1991) 482-522.

Domanovszky György: A magyar nép díszítőművészete, I—II. (Budapest, 1981)

Edelényi-Szabó Dénes: Komárom megye felekezeti és nemzetiség} viszonyai a mohácsi vésztől napjainkig. (Budapest, 1927)

Gyulai Rudolf: Komárom vármegye és város történetéhez (Komárom, 1890) Gyulai Rudolf: TörökvilágKomárom megyében. (Komárom, 1894)

Horsa Istvánná - Számadó Emese: Komáromi pingáló asztalosok. Időszaki kiállítás vezetője. Tanulmányok a város múltjáról és jelenéről XI. 4. (Komárom, 2005) 1—6.

Kaszás Marianne: Céhek, ipartársulatok, ipartestületek iratai. Levéltári módszertani és oktatási füzetek, 2. Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

Kecskés László: Komáromi mesterségek. (Bratislava, 1978)

Kecskés László: Komárom az erődök városa. (Budapest, 1984)

Kolosvári Sándor — Óvári Kelemen: Corpus Juris Hungária 1000—1895. Magyar Törvénytár. 1657—1740. évi törvénycikkek. (Budapest, 1900)

Kúr Géza: A komáromi református egyházmegye. (Pozsony, 1993)

Kosa László: „Hét szilvafa árnyékában”. (Budapest, 2001)

Lukács László: Népi bútorok dejér megyében. (Székesfehérvár, 1977)

Lukács László: Juhászládák, kelengyeládák a Szent István Király Múzeum néprajzi gyűjteményében. Alba Regia, XXXV. (Székesfehérvár, 2006) 125-132.

Lukács László: A tisztes ipar emlékei. Céhek, céhemlékek, az iparosok hagyományaid ejér megyében és Székesfehérváron. (Székesfehérvár, 2007) Magyar)' Szulpicz: Rév-Komárom törekvései a szabad királyi városi jog elnyeréséért. (Komárom, 1882)

Márkusné Vörös Hajnalka: Tebenned bíztunk eleitől fogva. In Boross István - Márkusné Vörös Hajnalka: Dudar. Száz magyar falu könyvesháza. (Budapest, é. n.) 143—157.

29