Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
H. Csukás György: A komáromi (révkomáromi) asztalosok céhlevelei
H. Csukás Györgyi: A komáromi (révkomáromi) asztalosok céh leve lei NAGY VARGA 2003 REISZIG 1907 TAKÁTS 1886 TAKÁTS 1996a TAKÁTS 1996b THIRRING 1940 THURY 1889 TOMBOR 1968 TŰZ A 2005 TŰZ A 2008 Nagy Varga Vera: Komáromi (révkomáromi) asztalosok a 17-19. században. Tények és feladatok a komáromi asztalosság kutatásában. Néprajzi Értesítő, LXXXV. (Budapest, 2003) 41—59. If). Reiszig Ede: Komárom vármegye története. In Borovszky Samu (szerk.): Komárom vármegye és Komárom szabad királyi város. (Budapest, 1907) 389-548. Takáts Sándor: Lapok eg/ kisváros múltjából. (Komárom, 1886) Takáts Sándor: A protestánsok üldöztetése, egyházuk alapítása, iskoláik virágzása. In Takáts Sándor: Fejezetek Komárom művelődés- és gazdaságtörténetéből. (Tatabánya, 1996) 150—157. Takáts Sándor: A szabad királyi városi jog megszerzése. In Takáts Sándor: Fejezetek Komárom művelődés- és gazdaságtörténetéből. (Tatabánya, 1996) 182-189. Thirring Gusztáv: Komárom város és vármegye népessége II. József korában. Különnyomat. Magyar Statisztikai Szemle, XVIII. évi. 5. sz. (Budapest, 1940) Thury Etele. A révkomáromi ev. ref. egyház története a XVI—XVII. században. (Budapest, 1889) Tombor Ilona: Magyarországi festett famennyezetek és rokonemlékek a XVXIX. századból. (Budapest, 1968) Tuza Csilla: A céhes ipar fejlődésének tendenciái 1725—1770. In Kút, 4. (Budapest, 2005) 55-73. Tuza Csilla: III. Károly céhrendeleteinek hatása a céhprivilégiumokban az 1730-as években. In Fülemile Ágnes — Kiss Réka (szerk.): Történeti forrás - Néprajzi olvasat. Gazdaság-, társadalom- és egyháztörténeti források néprajzi értelmezésének lehetőségei. (Budapest, 2008) 99-103. MELLÉKLET Copia Articulorum Cehalium pro Magistris Arculariis in Libera, et Regia Civitate Comaromiensi degentibus Die 19a Men(sis) Februarii A" 1753 expeditorum43 Art(ikul)us lmus Kívántatik, sött szükséges legh elsőbenis, és arra köteleztetnek Czéhestűl az komáromi Asztalos Mesterek mind közönségessen, hogy Istennek eő Sz. Fölségének neve ditséretire, és dicsősségére, s. Czéhnek meg maradássára, és nagyobb boldogúlására nézve is, valamint más bötsületes Komaromi Czéhbéli Mester Emberek, úgy nem külömben Asztalos Mesterek, és Legények is Esztendőnként szabad Királyi Komárom Várossában esendő Processiókra személlyek szerént Zászlojok alá hiven compareállyanak, és elő állanak; valaki pedigh közülök el maradna, és annak Czéh Mester előtt helyes, és elegendő okát, és Mentségét nem adhattya, az ollatm Asztalos Mester valahány Processiorul ki marad, annyi két, Legén pedigh egy font viasz Gyertyára meg bűntettessék, és a Czéh Mester által egy fontya Parochialis Sz. András templomára, Má-43 A privilégiumot a Magyar Országos levéltárban található másolat alapján közöljük: MÓL Helytartótanácsi levéltár C 25. 89. cs. Komárom város. N. 4. 162-165. A továbbiakban utalunk a komáromi asztalosok eredeti fogalmazványának eltéréseire a MOI. Helytartótanácsi It. C 25. 89. cs. Komárom város N. 4. 145—148. jelzetű, magyar nyelvű szöveg alapján. Azokat a szövegrészeket, amelyek az asztalosok tervezetében nem szerepeltek, dőlt betűvel jelöljük. 30
