Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
H. Csukás György: A komáromi (révkomáromi) asztalosok céhlevelei
Alba Begia 40. (2011) H. CSUKÁS GYÖRGYI A KOMÁROMI (RÉVKOMÁROMI) ASZTALOSOK CÉHLEVELEI Lukács László máig ugyanabban a városban él, ugyanazon a munkahelyen dolgozik néprajzosként, ahol az egyetem elvégzése után pályafutását elkezdte. Ez a hűség a szülőföldhöz, a Mezőföldhöz, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumhoz azonban korántsem jelentette munkásságának bármilyen beszűkülését: néprajzi érdeklődését tematikailag is, de területi és időbeli kitekintését tekintve is bámulatos sokoldalúság jellemzi. Szinte nincs olyan területe a néprajznak, amellyel ne foglalkozott volna. A történeti néprajz éppoly közel áll hozzá, mint a jelenkutatás. Figyelme kiterjed a megye kézműves hagyományainak feltárására is, több kiállítása, számos tanulmánya, nemrég megjelent könyve tanúskodnak erről,1 és nem utolsósorban az általa gyűjtött, a múzeum néprajzi gyűjteményét gazdagító tárgyak sokasága. Lukács László kitüntetett figyelmet szentelt az asztalos kisipar kutatásának is, ami nem csodálható, hiszen szülőfaluja, Zámoly, maga is kisebb asztalosközpont volt. A néprajzi gyűjtemény bútoranyagának kiállítása, feldolgozása kapcsán behatóan tanulmányozta a komáromi asztalosközpont Fejér megyébe elkerült bútorait is.2 Munkásságának ehhez a vonulatához kapcsolódva ismertetem a komáromi asztalosok céhpnvilégiumait, a privilégium elnyerésének, a végleges szöveg kialakulásának körülményeit.3 A komáromi asztalosközpont meghatározó szerepe K. Csilléry Klára kutatásaiból jól ismert.4 Több mint 10 olyan templomról tudunk, amelynek festett berendezését komáromi asztalosok készítették.5 6 Az ország számos múzeuma őriz komáromi készítésű bútorokat, és a komáromi asztalosok bútorfestő stílusának kisugárzó hatása is igen nagy területen érvényesült/1 A komáromi eredetet gyakran csak a jellegzetes stílusjegyek alapján lehet valószínűsíteni, ha a templomfestő asztalos nevét, származási helyét nem örökítették meg feliratok vagy az építkezésről fennmaradt iratok. A komáromi céhben működő asztalosokról pedig viszonylag kevés adatunk van, minthogy a céh iratai nem maradtak fenn.7 Ezzel magyarázható, hogy a komáromi iparosokról szóló kiváló könyv szerzője, Kecskés László sem tudta az asztalosokról szóló fejezetet olyan részletességgel megírni, mint az egyéb iparágakét.8 Pedig a város neves szülötte, Jókai Mór nagyon is ráirányította a ügyeimet a komáromi asztalosságra, minthogy ősei közt kiváló asztalosok voltak.9 Csilléry Klára ösztönzésére Nagy Varga Vera folytatott kiterjedt kutatásokat a komáromi asztalosokra, a múzeumokban fellelhető, komáromi készítésű bútorokra vonatkozóan, összeállította az anyakönyvekből és egyéb forrásokból a komáromi asztalosok adattárát is.1'1 A következőkben a komáromi asztaloscéh fennmaradt privilégiumait ismertetem, minthogy a szakirodalom mindeddig csak az 1753-as privilégium remekmunkára vonatkozó artikulusát idézte.11 A komáromi asztalosoknak három céhleveléről tudunk. A legkorábbi, feltehetően 1686-ból származó, nem maradt fenn, csupán az asztaloscéhnek ugyanebből az évből származó pecsétnyomója.12 A céhprivilégiumok felülvizsgálata alkalmával 1752-ben Komárom 1 LUKÁCS 2007 2 LUKÁCS 1977, 2006 3 A szakirodalomban, de az egykorú forrásokban, iratokban is, mind a komáromi, mind a révkomáromi elnevezés elterjedt. A Duna bal partján fekvő város neve a történelem folyamán többször változott, a helyi szóhasználat azonban ezt nem mindig követte. A Duna északi oldalán fekvő várost 1686 előtt, majd 1896 után Komáromnak, a két időszak között Rév-Komáromnak nevezték hivatalosan. (1686 előtt a Duna jobb partján, a komáromi várral szemben fekvő települést hívták Rév-Komáromnak.) 1896-ban Komáromhoz csatolták a Duna déli partján fekvő Uj-Szőnyt Komárom-Újváros néven. Hz az 1696 után létrejött település kezdetben Rév néven Szőnyhöz tartozott, majd a 18. század közepén önállósult. Ezt követően nevezték Szőnyt Ó-Szőnynek, az egykori Révet pedig Új-Szónynek. KECSKÉS 1984, 6—8. A szövegben a mai névalakot használjuk. 4 K. CSILLÉRY 1972, 33.; 1980, 245-246.; 1987; 1991, 509-515. 5 NAGY VARGA 2003, 47-51.; HORSA-SZÁMADŐ 2005; MÁRKUSNÉ VÖRÖS 2000, 154. 6 Erről összefoglalóan: NAGY VARGA 2003, 53—54. A komáromi bútorstílus elterjedésében nemcsak a mintakövetés, hanem a komáromi asztalosok átköltözése, egy-egy városban, faluban való megtelepedése is szerepet játszott. 7 NAGY VARGA 2003, 42-43. 8 KECSKÉS 1978,157-166. 9 Ezért is ajándékozott szülővárosa különleges készítésű ládát az írónak 1881-ben, díszpolgárrá választása, majd 1882-ben, 50 éves írói jubileuma alkalmával. NAGY VARGA 2003, 53. 10 NAGY VARGA 2003 11 TOMBOR 1968, 13.; DOMANOVSZKY 1981, I. 115. 12 NAGY VARGA 2003, 44. 23
