Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
S. Lackovits Emőke: Szent Luca és Luca napja a bakonyi, valamint a Balaton-felvidéki közösségekben
S. Lackovits úrnőké: Szerit Luca és Luca napja a bakonyi, valamint a Balaton-felvidéki kövességekben az Alföldön és Dunántúl-szerte egyaránt. Palócföldön a gazdaasszony piszkálta meg piszkafával a tyúkokat, továbbá abroncsból etette őket apró szemű gabonával, hogy minél többet tojjanak. Ilyen analógiás cselekedet volt a kukoricapattogtatás is a jó tojáshozam érdekében.29 Előfordult, hogy vízbe mártott meszelővei hintette meg a gazdaasszony a tyúkokat, hogy termékenyek legyenek.30 Jászságban azért kaptak fias kukoricát abroncsból, hogy egy helyre sokat tojjanak.31 A Nyírségben napraforgószárral piszkálták meg éjszaka a tyúkokat, hogy jól tojjanak.32 A Kiskunságban napkelte előtt az asszonyok üres zsákkal a vállukon egy piszkafával megpiszkálták a tyúkokat, miközben a bőséges tojáshozam érdekében a kakast is bíztatták.33 Bárándon éjfélkor kotorta meg tyúkjait piszkafával a gazdaasszony, hogy jó tojók és jó kodósok legyenek.34 Az alföldi Sárréten éjfélkor kormos piszkafával piszkálták meg a tyúkok fenekét, fias kukoricát dobva eléjük és kölessel körülszórva az ólat, hogy sokat tojjanak és időben kotoljanak.35 Szlavóniában, a Muravidéken, Szerémségben, Baranyában ugyancsak piszkafával, helyenként tüzes piszkafával szurkálták meg a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek. A műveletet asszonyok végezték kora hajnalban vagy éjfélkor. Az aprójószág elkóborlása ellen kerékabroncsból való etetéssel védekeztek.36 Székelykocsárdon öregasszonynak kellett a tyúkokat megpiszkálnia, hogy jobban tojjanak. Síterben egy meszelőt vízbe mártva pemetelte meg tyúkjait a gazdaasszony, hogy bőven tojjanak. Itt hittek abban, hogy ezen a napon az éjfélkor megkefélt ló szőre egész esztendőben fényes marad.37 Mindezeken a mágikus cselekményeken, termékenységvarázslásokon túl ilyenkor rontani is képesek voltak az asszonyok, amely többféle praktikát, analógiás varázslást jelentett. Amikor valaki észrevétlenül átdobta a szomszédba a szemetet, ezzel megrontotta a szomszédék tyúkjait. Akkor is termékedenné váltak azok, ha a faforgácsot a szomszéd favágítójához seperték. Viszont ha valaki kora reggel titokban a szomszédból kötényébe rejtve faforgácsot vitt haza és vele a küszöböt, valamint a tyúkól elejét megszórta, akkor a szomszéd tyúkjainak termékenysége átszállt az övéire. Jó termékenységet biztosított a szomszédból kora hajnalban elvitt forgács, amit a következőkkel dobtak a tyúkok közé: „tojjatok, tojjatok, kotoljatok!” Szentgálon a faforgács seprése közben mondogatták: „Az én tyúkom tojjon, kotoljon, szomszédasszonyé ne is tojjon, ne is kotoljon!” Vagy: „Az én tyúkom tojjék, a kendé meg kotoljék!”38 Ezzel rokon cselekedet volt a lopott szalma betétele a tyúkoknak készített fészekbe.39 Göcsejben, Hetésben Luca-nap előestéjén esd harangszókor szedték a forgácsot a favágítótól és szórták azt a tyúkülőre, hogy a rosszakarók ne vihessék el a tojáshasznot. Viszont ha más udvarából szedtek forgácsot, akkor a tyúkok hasznát is elvitték onnan. A favágító alá tett három gerezd fokhagymával azonban ezt megakadályozhatták.40 Az általunk vizsgált területen, ha ezen a napon kora hajnalban kivágtak a szomszéd kapufélfájából egy darabot, majd azt saját udvarukban a tyúkólba bedobták, hitték, hogy a tyúkok bőséges tojáshozamot adnak. Tulajdonképpen arról van szó, hogy7 a kapufélfa darabjával a szomszéd szerencséjét is elvitték, az övéket viszont megsokszorozták. így, mindezek ismeretében válik érthetővé a házból való kiadás tilalma. Egyébként a forgácslopás varázslás céljával ismert volt az Alföldön, továbbá az Ipoly-mentén és Muravidéken is.41 Sárrétudvariban félmaréknyi töreket loptak a szomszédból, amellyel a tyúkok hasznát is elvitték, a magukét azonban biztosították. A Kiskunságban ugyanezen célból vizet loptak a szomszédból. A Jászságban pedig lopott forgáccsal vagy fokhagymagerezdekkel hajigálták meg a baromfit, hogy ennek analógiájára pattogjon ki belőlük a tojás.42 Göcsejben viszont gabonát loptak a malomból, ami a tyúkoknak adva, kiváló tojáshozamot jelentett.43 A Luca-napi varázsló szövegekről általában elmondható, hogy valójában részben bajelhárító ráolvasások, részben pedig bájoló rontások voltak. A háromszéki Zabolán nemcsak a baromfira, hanem minden állatra gondolva, a gazdaasszony összekötötte Luca napján az ollót és így tartotta egészen Vízkereszt napjáig, hogy megóvja állataikat a vadállatok kártevésétől.44 A leghatásosabb termékenységvarázslást azonban vidékünkön a fiúgyermekeknek tulajdonították. 10-14 esztendős fiúk csapatokba verődve járták végig Luca-nap délelőttjén a falvak házait. Kezükben szalmaköteget („pusli”) és/vagy piszkafát, esetleg perzselőfát vittek. Illedelmesen köszönve kéretőztek be a házakba, ahol, miután szívesen fogadták 29 GULYÁS-SZABÓ 1989, 317. 30 SZENDREY 1986, 187. 31 SZABÓ 1982, 248. 32 ERDÉSZ 1974,297. 33 TÁLASI 1977, 295. 34 UJVÁRY 1985, 454. 33 MADAR 1993, 461. 36 PENAVIN 1988,150-151.; GÖNCZI 1914, 262. 37 MAKKAI-NAGY 1993, 36 és 47. 38 S. LACKOVITS 2000,16. 39 GELENCSÉR-LUKÁCS 1991, 255.; SZABÓ 1982,248. 40 GÖNCZI 1914, 262-263. 41 SZENDREY 1986,188. és MANGA 1968, 37., valamint PENAVIN 1988,150. 42 MADAR 1993, 461; TÁLASI 1977, 295-296.; SZABÓ 1982, 248. « GÖNCZI 1914, 263. 44 POZSONY 2006, 259. 226
