Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
Petánovics Katalin: Az Utolsó Vacsora szőttesen
Ketánovics Katalin: A^ Utolsó Vacsora stpttesen terítették le az asztalt.' Az Utolsó Vacsorás térítőt csak húsvétkor használták, ebéd után került az asztalra, amikor süteménnyel és borral várták a hozzájuk látogató vendégeket. Tehát a közönséges szőttes abroszoknál nagyobb és ünnepélyesebb szerepet töltött be, és féltették, nehogy zsírpecsétes legyen. Ennek ellenére néhány vörösborfolt nyoma mai napig látszik rajta. Molnárné Takács Mária halála után többé nem vették elő, és a leszármazottak nem is tudtak a terítő létezéséről. Megpróbáltam hasonló szőtteseket találni a múzeumok gyűjteményeiben, de nem jártam sikerrel. A véletlen a 2000. évben kétszer is a segítségemre sietett. Először júliusban Vörösváry Ákos, a diszeli Látványtár létrehozója és tulajdonosa gyűjteményéből a Balatom Múzeumban rendezett kiállítást. Egy öntöttvas Utolsó Vacsorát ábrázoló dombormű láttán a szó az azonos témájú szőttesre terelődött, s kiderült, hogy birtokukban van egy, az előbb ismertetetthez hasonló szőttes, amelyet kérésemre elhoztak, s hozzájárultak a publikálásához is.7 8 (A továbbiakban diszeli szőttesként hivatkozom rá.) (6—9. kép) Alig egy hónap múlva, augusztus 20-án a Budai Várban rendezett Mesterségek Ünnepén egy kaposvári terménybábkészítő népművész pultját két csíkos háziszőttes abrosszal terítette le, s rájuk, harmadikként, egy pirossal szőtt Utolsó Vacsorát ábrázoló abroszt tett, illetve lógatott le.9 10 A Balatoni Múzeumban múzeumi gyakorlatát töltő Gombosi Beatrix vette észre a számomra oly fontos darabot, s több diát is készített róla. (10—13. kép) Megtudta a népművésztől, hogy az 1940-es években Marosvásárhelyen vásárolták.11’ Sajnos, ennél többet nem tudok, mert a tulajdonos meghalt. Egy fontos adat — a vásárlás helye - mégis a tudomásomra jutott, s támpontot jelentett. A fotók alapján teljes biztonsággal megállapítható, hogy a diszeli és a kaposvári darab hajszálra azonos, s így nagy a valószínűsége annak, hogy mindkettő ugyanannak a műhelynek a terméke. A diszeli darab tulajdonosa, Vörösváry Ákos csak annyit tudott róla, hogy Győrben vette, minden bizonnyal másodkézből, hiszen az eladó semmit nem tudott sem az abrosz eredetéről, sem a használatáról. Mivel a zalaerdődi és a kaposvári terítő vásárlási helyeként Erdély szerepel, jó okunk van feltételezni, hogy a harmadik is onnét került Győrbe. A diszeli, s a szemmel látható azonosság miatt feltehetően a kaposvári terítő is lenvászon, piros pamut beszövéssel. A kaposvári fotón jól kivehető, hogy a rojtok épek, hosszúak, míg a diszeli darab rojtjait gondadanul, egyenedenül megnyirbálták, levágták. A két piros szövésű, azonos mintájú textil képi kidolgozottsága igen finom, aprólékos, amely nemcsak a jelenet drámaiságában, az arcok, a haj, a ruhák redőzetének árnyalásában jelentkezik, hanem a kockás asztalterítő; a teríték: tálak, borosüvegek, poharak, kenyérdarabok; az asztallábak, a háttér mintázatának gondos, szinte hibátlan megjelenítésében is. Azonban van egy szembetűnő többlet az Utolsó Vacsora résztvevőit illetően mind Leonardo mintául szolgáló freskója, mind a zalaerdődi (sárga) abrosz alakjaival szemben: a diszeli és a kaposvári abroszon — Júdás kivételével — a tizenegy- apostol feje fölött ott a glória, Krisztus fejét pedig dicsfény övezi.11 A kép két végén a pöttyös és vonalas mintájú keret hangsúlyosan kiemeli az ovális tükröt, benne az Egészé — günkre felirattal. A két ovális tükör alsó részébe benyúlik egy-egy lóherelevél végződésű sugárzó kereszt. Az abrosz tengelyében lévő képet és a feliratos tükröket pontsoros keret fogja közre. A kereten felül pedig az mdákat, kacsokat kerek virágok és liliomok díszítik. Krisztus alakja alatt és fölött sugárzó körben a jövendő szenvedésére utaló töviskoronát szőttek, a két írásos tükör alatt és fölött pedig fénysugarakkal körülvett, a világ fölött éberen őrködő Isten szemét ábrázolták. Ugyanez a díszítés ismédődik az abrosz bordűrjében is. A szélminta és a kép között lévő fehér vászonmezőt piros pontsoros csík osztja ketté.12 A diszeli abrosz hossza 119 cm, szélessége 113 cm. Mindössze ennyi, amit tudunk. Először a nagy országos gyűjtemények anyagában kerestem az abroszok hasonmását, majd más múzeumokban is, de mindenütt nemleges választ kaptam.13 A Magyar Iparművészed Múzeumban kézbe vehettem azt a 310 x 156 cm-es, fehér alapon fehér mintás selyemdamaszt asztalterítőt, amelyre Jézus életéből vett jeleneteket - többek között az Utolsó Vacsorát is szőtték -, de ez egy sziléziai takács 19. század második feléből való munkája és nem a Leonardo-kép másolata.14 A nemescsói 1650-es datálású Úrasztal-terítő sem tartozik az általunk keresett minták közé. Ami egészen más kivitelben, de mégis közel áll témájában, előképében és a lakáskultúrában betöltött szerepében a három szőttes abroszhoz, az a hímzett vászon falvédő. 7 CS1LLÉRY 1977, 24. 8 Köszönöm Vörösváry Ákos szívességét. 5 A terítő néhai Szabó Gyuláné kaposvári terménybábkészítő népművész tulajdona volt. 10 Köszönöm Gombosi Beatrix néprajzkutató figyelmességét és baráti segítségét. 11 Hasonló felfogású az Országos Evangélikus Múzeum tulajdonában lévő, 1650-ből származó nemescsói Utolsó Vacsorás terítő, ahol szintén Júdás kivételével minden résztvevő fejét glória keretezi. FABINY 1993,10. 12 A textillel kapcsolatos technikai tudnivalókat, megnevezéseket Bordácsné Kishonti Erikának, a népművészet mesterének köszönöm. 13 Itt köszönöm meg minden kedves Kollégának a szíves közreműködését és segítségét. 14 Ltsz.: 78.228.1. 178
