Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
Horváth József: Végrendeleti adalékok a 17. századi győri vallásos társulatok (kongregációk) történetéhez
Alba Regia 40. (2011) HORVÁTH JÓZSEF VÉGRENDELETI ADALÉKOK A 17. SZÁZADI GYŐRI VALLÁSOS TÁRSULATOK (KONGREGÁCIÓK) TÖRTÉNETÉHEZ A kora újkori vallásos társulatok történetének feltárásához rendelkezésre álló forrásokról Knapp Éva és Tüskés Gábor alapos tanulmányt publikált az 1990-es évek közepén; a kéziratos és nyomtatott forrásokat, valamint a tárgyi emlékeket módszeresen számba vevő dolgozatban a végrendeletekről, mint lehetséges forrásokról nem történt említés.1 Pedig a testamentumok is számos értékes adalékot tartalmaznak a népi vallásosság kutatói számára; közülük jó néhány hasznosítható a vallásos társulatok múltjának megismeréséhez is. Egyértelműen bizonyítják ezt pl. a Szende Katalin által feltárt késő középkori soproni végrendeletek egyháztörténeti adalékai;2 de szép számmal találhatók ilyen jellegű adalékok a 17—18. századi győri testamentumokban is. Ez utóbbi dokumentumok ez irányú felhasználhatóságára magam is igyekeztem felhívni a figyelmet;3 egy tanulmányomban pedig kísérletet tettem a 18. század közepén működött győri kongregációkra vonatkozó adalékok bemutatására.4 Jelen dolgozatban a 17. századi győri vallásos társulatokra vonatkozó végrendeleti adalékok összegzésére teszek kísérletet. Eddigi kutatásaim során 880 darab 1600 és 1699 között keletkezett, Győrött élő személy által tett és e város levéltáraiban5 fennmaradt testamentumot vizsgáltam; az ezekből kigyűjtött, jelen témánk szempontjából hasznosítható adalékok elemzésének tapasztalatairól szeretnék szólni az alábbiakban. Egy kis kutatástörténet A népi vallásosság kutatásának helyzetéről Tüskés Gábor készített tudománytörténeti áttekintést az 1980-as évek közepén; ebben a történeti kutatásokról szólva a Jagelló-korról remek könyvet író Pásztor Lajos után időrendben haladva azonnal a XVIII. század közepének vallási életét kutató Jánosi Gyula nevét említi6 — vagyis a 17. századról addig e tárgyban számottevő áttekintés nem jelent meg. A két említett munka megjelenési ideje jól mutatja, hogy Magyarországon Tüskés Gábor tanulmányának keletkezési idejét megelőzően az 1930-as években folytak érdemi kutatások a kora újkori népi vallásosság megismerésére; ekkortájt születtek azok az egyháztörténeti munkák is, melyek többé-kevésbé témánkat is érintik. Ha fellapozzuk Bálint Sándornak az 1940-es évek végén készült,7 de nyomtatásban csak 1987-ben megjelent, „A magyar vallásos népélet kutatása” című munkáját, abban több tucatnyi ilyen tárgyú munkára találunk hivatkozást: csak a Győri Egyházmegye kutatói közül nyolc olyan jeles tudóst említ, aki ekkortájt publikálta ma is jól hasznosítható tanulmányát.8 Talán nem érdektelen megjegyeznem, hogy a nyolc említett szerző közül - többükre hivatkozom még az alábbiakban - öt bencés szerzetes, kettő pedig győri egyházmegyés pap volt. Munkáik többsége főként a 18. századra irányult, de több helyütt találhatunk bennük fontos adatokat az előző évszázadra vonatkozóan is. Az 1930-as évek „bő termése” után hosszabb (kényszer)szünet következett az ez irányú kutatásokban, hiszen — amint arra Horváth Sándor is felhívta a figyelmet - „a vallásos társulatokról a hazai szakirodalomban mintegy 50 esztendő múltán, az 1980-as években jelentek meg ismét publikációk”.9 A pontosság kedvéért meg kell azonban 1 Vö.: KNAPP-TÜSKÉS 1997; a tanulmány újabb közlése: TÜSKÉS-KNAPP 2001, 43-55. 2 SZENDE 1990 3 HORVÁTH 1997a 4 HORVÁTH 2000a 5 Győrött napjainkban három nyilvános levéltár működik: Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára (a továbbiakban: GYML), Győr Megyei Jogú Város Levéltára (a továbbiakban: GYVL), valamint a Győri Egyházmegyei Levéltár (a továbbiakban: GYEL). Korszakunkból a legnagyobb mennyiségű végrendelet az utóbbiban található, mivel itt őrzik a Győri Káptalan Hiteleshelyi Levéltárának (a továbbiakban: GYKHL) anyagát is; de száznál több testamentumot őriz e korszakból a GYVL is. 6 TÜSKÉS 1986, 32.; az említett munkák: PÁSZTOR 1940, ill. JÁNOSI 1935. 7 A tanulmány keletkezési idejére utal: VOIGT 1987, 5. 8 BÁLINT 1987, 27., ill. 50. 9 HORVÁTH Sándor 2001, 245. 145 7—r
