Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
Paládi-Kovács Attila: Adalékok Visky Károly életútjához
Paládi-Kovács Attila: Adalékok Vis ki Károly életútjáho\ Gimnáziumi tanárkodásának életszakaszában főként nyelvtörténeti és dialektológiai kérdések foglalkoztatták, dolgozatait a Magyar Nyelv és a Magyar Nyelvőr is szívesen közölte.7 Nyelvészeti, filológiai és művelődéstörténeti munkásságának értékelését elsősorban Szabó T. Attilának köszönhetjük. Érdemes kiemelni, hogy Viskinek az indulása tájától megfigyelhető nyelvészeti érdeklődése a nyelvjárásokat illetően mutatkozott a legerősebbnek. Legkiemelkedőbb nyelvészeti tárgyú munkáit is a nyelvjárásleíró dolgozatok között találjuk.8 Első helyen említendő az 1906-ban - doktori szigorlatának évében — szülővárosa népnyelvéről kiadott dolgozata (A tardai nyelvjárás. Nyelvészeti Füzetek 32. szám. Budapest, 1906. 64 p.). Másik jelentős dialektológiai munkájával — évek múltán — már a tiszántúli nyelvjárások ismeretét gazdagította ÇA syalontai nép nyelvéből. Nyelvészeti Füzetek 69. szám. Budapest, 1913). Mindkét dolgozata máig is forrásértékű, becses tétele a magyar dialektológiai irodalomnak.9 Ehhez hozzáteszem, hogy folyamatosan jelentek meg cikkei az említett nyelvészeti folyóiratokban is. Állandó levelezésben állt a szerkesztőkkel, s csupán az MTA Könyvtárának Kézirattárában 27 Beke Ödönnek írott levele található ezekből az évekből. Későbbi curriculumában és egyéb életrajzi jellegű írásaiban pályakezdésének nyelvészeti és irodalomtörténeti törekvéseit, publikációs törekvéseit nem említette, idősödvén talán már fontosnak, értékesnek sem tartotta, holott munkásságának igen értékes részlegét képezik. Viski középiskolai tanárkodásának közel másfél évtizedéről ezzel együtt is keveset tudunk, magánéletének alakulásáról, társadalmi kapcsolatairól, életviszonyairól még kevesebbet. Tanári működéséről önmaga az önéletírásaiban is elnagyoltan, összevontan, szakaszolás nélkül emlékezik meg. A szalontai évekről valamivel mégis többet tudunk, mint a székelyudvarhelyi kezdő tanár életéről. „Három évig néztem Arany népét Nagyszalontán” írta szalontai magányáról. „Itt tanultam meg, hogy ő a magyarság mindenki felett ragyogó etnográfusa, hungarológusa. Fajtám ismeretében neki köszönök legtöbbet.”1'1 Évtizedek múltán mesélte el budapesti baráti társaságban, hogy szalontai tanárként napi sétájának ösvényéül a vasúti vágány közét választotta, és talpfáról talpfára lépegetve számlálta, mérte a megtett utat.11 Az alföldi parasztváros kevés változatosságot kínált a fiatal tanár számára, aki az Arany-emlékek buzgó kutatásába fogott, s kereste a társaságot, a szellemi, intellektuális tájékozódás lehetőségeit. 1941-ben így emlékezik vissza a szalontai évekre: „Itt sokat foglalkoztam Arany költői nyelvével s nyelvének, költészetének Szalontával való kapcsolataival. Tanítványaimat gyűjtőmunkára képeztem ki; e kezdeményem eredményei — távozásom után — ottani tanár-utódom, Szendrey Zsigmond tevékenységében jelentkeztek. Ugyanitt — minden sportlehetőség hiányában — szabályszerűen inasnak szegődtem egy nagy szövetkezeti asztalosműhelyben s egy év alatt megtanultam az asztalosmesterséget (a fölszabadítással is megkínáltak), aminek később, múzeumtechnikai feladataim között nagy hasznát láttam.”12 Minthogy a szalontai évek datálását sem Viski önéletrajzaiban, sem a róla szóló publikációkban nem találjuk, azokat eddig csupán hozzávetőlegesen tudtuk meghatározni. Danielisz Endre Viski szalontai tanárságát vizsgálva nem tudta eldönteni, vajon az 1909/10-es vagy az 1910/11-es iskolai évben kezdte meg ottani munkásságát. Az általa ismertetett gimnáziumi iratok, jegyzőkönyvek adatai 1910-ből és a következő két évből valók. Az 1910—11-es tanév alakuló ülését 1910. augusztus 29-én tartották, s annak jegyzőkönyvét dr. Viski Károly vezette apró betűs, egyenletes kézírásával.13 A szalontai tanárkodás periódusát egyéb forrásadatok nyomán is az 1910-1912 közötti évekre tehetjük. Tudjuk, hogy a székelyudvarhelyi református gimnáziumban három évig szolgált, 1906. szeptemberétől kezdődően 1909 nyaráig. Első néprajzi közleményét - melyet a székely ház leírásának szentelt — 1911-ben közölte a Néprajzj Értesítő. Ugyanakkor jelent meg Régimódi házak Ssyplontán. Milyen lehetett a költő spülőhápa című dolgozata is, amelyet legalább egy esztendős helyszíni kutatásnak kellett megelőznie. Ennek a dolgozatnak az első változata már a Nagyszalontai m. kir. áll. főgimnázium 1910/11. évi Értesítőjében látott napvilágot.14 Bővebb változata Aranyék hága címen majd önálló füzetként is megjelent az Arany-centenárium alkalmából (Nagyvárad, 1917). Szalontai munkálkodásának betetőzése Arany népe. (Arany tárgyi néprajzának vázlata) címen megjelent monográfiája (Nagyvárad, 1919. 104 p. Arany Emlékegyesület kiadása). 1910-ben történt kapcsolatfelvétele Györffy Istvánnal, aki már az előző években is többször megfordult Biharban, főként a Fekete-Körös völgyében, s akivel Viski kereste a kapcsolatot. Kettejük levelezését elemezve Szilágyi Miklós arra az eredményre jutott, hogy 1909. januárjában, amikor Györffy - Bátky társaságában - Nagyszalontára látogatott, Viski Károly még bizonyosan nem a szalontai gimnáziumban tanított.15 Személyes találkozásuk 7 VARGA 1960, 63-64.; PALÁDI-KOVÁCS 2007b, 12. 8 SZABÓ T. 1974, 160-161. 9 SIMONCSICS 2008, 24. 10 PALOTAY 1946,113. 11 HOFFMANN 1974, 153.; VARGHA 1974,180. 12 Néprajzi Múzeum, FIA 10191, (Életrajzi vázlat, 1941) 13 DANIELISZ 1976, 78. 14 VARGA 1960, 63. 15 SZILÁGYI 1987,149.; DANIELISZ 1976, 77-79. 138
