Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
Paládi-Kovács Attila: Adalékok Visky Károly életútjához
Alba Regia 40. (2011) PALÁDI-KOVÁCS ATTILA ADALÉKOK VISKI KÁROLY ÉLETÚTJÁHOZ A magyar néprajz tudománytörténetében Viski Károly máig sem kapta meg azt a figyelmet, amit a kimagasló pályatársak többsége megkapott, s ami az ő életművét is megilletné. Nem jelent meg róla monográfia A múlt magyar tudósai címen kiadott sorozatban, sem a nevét viselő kalocsai múzeum kiadásában. Pedig a róla nekrológot író munkatársai, tanítványai és tanszéki örökösei világosan látták Viski tudósi, szerkesztői, iskolateremtő tanári kvalitásait, s a Magyar Néprajzi Társaság 1973-ban rendezett tudományos tanácskozásán előadó tanítványai hozzá fűződő személyes ragaszkodásukat is kifejezték szóban és írásban. Viski levelezésének, kéziratos hagyatékának jelentős hányadát Gunda Béla őrizte a debreceni egyetem Néprajzi Intézetének könyvtárában. Ugyanő Szalai Sándornét, A múlt magyar tudósai sorozat szerkesztőjét kívánta megnyerni az 1970—80-as évek fordulóján egy Viskiről szóló pályakép megírására. Gunda Béla, aki a kolozsvári egyetem néprajzi tanszékén követte Viskit, e szavakkal zárta a róla írott nekrológot: „Itt, Erdélyben megkülönböztetett kegyelettel őrizzük Viski Károly emlékét, s fokozottan értékeljük tudományos munkásságát, mert halálával a magyar néprajz legerdélyibb és legeurópaibb képviselőjét vesztettük el.”1 A Viskit mestereként tisztelő fiatalabb pályatárs, Palotay Gertrud is megfogalmazta, hogy a Bátky Zsigmond, Györffy István, Viski Károly alkotta nagy triászban „ő képviselte Erdély színeit, — de sajátos erdélyisége egyben európaiság is volt.”2 3 Viski erdélyiségének gyakon említése kézenfekvő, hiszen Erdély földjén, Torda városában született 1882-ben és ott is nevelkedett. A gimnázium felső osztályait a székelyudvarhelyi református főgimnáziumban végezte, s ugyanott érettségizett 1902-ben. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári egyetemen folytatta 1902—1906-ban. Herrmann Antal egyetemi magántanár ott 1898 óta már rendszeresen meghirdette néprajzi előadásait, s javában szervezte az Erdélyi Kárpát Egyesület, az EKE néprajzi múzeumát. Hallgatói közé tartozott Györffy István, Roska Márton, Csűry Bálint, Szendrey Zsigmond és mások mellett Viski Károly is. Viski a „kincses városban” 1906-ban tette le bölcsészdoktori szigorlatát és szerezte meg magyar-latin szakos középiskolai tanári oklevelét. Szigorlatának szaktárgyai — magyar és finnugor összehasonlító nyelvészet, magyar művelődéstörténet és magyar irodalomtörténet — önmagukban is sokat mondanak az ifjú bölcsészdoktor érdeklődésének irányáról, felkészültségének forrásvidékeiről.3 Érdemes megjegyezni, hogy vele egy évben szerezte ott — ugyancsak magyar-latin szakos — tanári oklevelét Mészöly Gedeon, a magyar és finnugor nyelvészet későbbi kiválósága.4 Ott ismerte meg Györffy Istvánt is. 1941. október 14-én, amikor Viski a budapesti egyetemen első előadását tartotta, olyan lenyűgözően emlékezett meg tanszéki elődjéről, múzeumi munkatársáról, kedves barátjáról, hogy a három évtized múltán erre a székfoglalóra visszaemlékező Kresz Máriának és többi hallgatótársának megbénította jegyzetelő ceruzáját.5 Viski 1906 szeptemberétől 1919 őszéig középiskolai tanárként működött Székelyudvarhely, Nagyszalonta, Torda, majd a háború idején Újpest, végül Budapest gimnáziumaiban. Keszthelyen 1941-ben keltezett Életrajzi vállat című gépiratában írja erről a közel másfél évtizedes penódusról: „ A székelyudvarhelyi ref. kollégiumban akkori biztatásomra alapult - ma már jelentékeny - néprajzi múzeum, Tordán őre voltam a fejedelmi palotában akkor készülő múzeum néprajzi osztályának, Nagyszalontán szóban és írásban agitáltam egy szervezendő s Arany János, illetőleg a népies irodalmi irány munkásságát illusztráló néprajzi gyűjtemény, bizonyos „Arany-reáliák” múzeuma alapítása érdekében, nem eredménytelenül, de a ránk szakadt megszállás miatt — meg nem valósíthatóan.”6 Ebben a visszaemlékezésben láthatóan a múzeumi érdeklődésének, törekvéseinek eredményeit, bizonyítékait emelte ki, s nem utalt akkori filológiai tevékenységére, korai publikációira. 1 GUNDA 1946,107. 2 PALOTAY 1946, 113. 3 PALÁDI-KOVÁCS 2007a, 336.; PALÁDI-KOVÁCS 2007b, 11-12. 4 SIMONCSICS 2008, 23. 5 KRESZ 1974, 168.; SZILÁGYI 1987, 148. „Idestova negyven esztendeje, hogy a kolozsvári egyetemen egy sovány, de barna-piros arcú, villogó szemű, mindig mosolygó egyetemi polgártárssal, Györffy Pistával megismerkedtem.” VISKI 1987,150. 6 Néprajzi Múzeum, EA 10191, (Életrajzi vázlat, 1941) 137 T
