Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
Hála József: Történetek Herman Ottóról
Alba Begia 40. (2011) A kanászok megcsóválták a fejüket, s Cséplő József annyit mondott, hogy: »már csak mégsem vó’na szabad olyat kiírni a% újságba, a mi nem igap!«’v) Amikor a tudós sérteden hajjal és szakállal visszatért Budapestre somogyi útjáról, a Magyarországi Néprajzi Társaság egyik felolvasóülése után elmesélte a jelenlévőknek, hogy Mikszáth írása „nemhogy ártalmára lett volna, de sőt »öregbítette tekintélyét« — még kedves emléket is holott magával”, köztük azt a Cséplő József kanászbojtár által készített sótartót, amelyen Herman Ottó, a felesége és Csőri nevű kutyájuk alakja is látható* 20 (2. kép). Herman Ottó Mikszáth tréfájára (tőle szokatlan módon) nem válaszolt, „de 1891-ben a Magyar Néprajzi Társaságban [...] annálfényesebb elégtételt szolgáltatott a félreösmert és lekicsinyelt magyarpásytorságnak ”.21 Ugyanis az év november 23-án, a Hunfalvy Pál elnök ötvenéves akadémiai tagsága alkalmából megrendezett ünnepi ülésen megtartotta a magyar pásztorművészetet (e kifejezés is az ő alkotása22) először elemző, úttörő, „Magyar pásztoremberek remeklése” című előadását, 23 amelyben a tótszentpáli kanászbojtár neki készített ajándékát is megemlítette: „Egy somogyi kanász madaráspataim köbben egy sótartóra felvésett engem, a feleségemet, a kutyámat gyarlón; de beremekelt azután a fedéllel, a melyen darvakból, gémekből, vércséből, hollóból, fülemülékből, czinegéből, harkályból, szárcsából és sfrmokból alkotta meg a díszt.”24 Herman Ottó füle és „füle” Herman Ottó az állattartással, pásztorkodással kapcsolatos kutatásait halászati vizsgálódásai után, az 1890-es években kezdte, ahogy egy helyen megfogalmazta: ,A magyar nemzet második és — mondhatom — nagy ősfoglalkozását az állattartásban, kapcsolatban a pásztorélettel, láttam. Es a nemzet ezeréves fennállásának 1896-ban való megünneplése volt az az alkalom, melyet e rész kutatásának érdekében megragadtam. ’^5 Az 1896. évi Ezredéves Országos Kiállítás szervezőbizottságának 1893-ban megtartott ülésén javaslatot tett a pásztorélet tárgyai, valamint történeti és recens adatai összegyűjtésére,26 amelyet a bizottság elfogadott, így széles körű gyűjtőmunkáját, némi előzmények után, abban az évben elkezdhette, és 1895-ig folytathatta.27 Helyszíni kutatásait akkor már nagyon megnehezítette a már fiatal korában megtompult hallása, amely idővel szinte teljes süketséggé fokozódott.28 Ezért hosszú utazásai során kísérő nélkül már nemigen boldogult. Segítőkész és fáradhatadan társra talált ebben is az ötvenéves korában, 1885. július 25-én feleségül vett29 30 Borosnyay Camillában: ,Az asszony mindenüvé elkísérte. 0 lett ettőlfogva Herman Ottó füle. ”,n Camilla asszony közös gyűjtőútjaik során szorgalmasan beszélgetett, kérdezett és jegyzetelt, bár időnként nem volt könnyű dolga, pláne, ha olyan, kissé nehéz felfogású adatközlővel akadt dolga, mint például a karcagi „vén Megy gyesi gulyás”, akinek nem túl épületes „adatközlései” 1893. augusztus 26-i keltezéssel „Párbeszéd a feleségem és Megy gyesi közt — A puliról” cím alatt olvashatók a gyűjtőnaplójában: „F. [eleségem] Fan-e kutyája? M. [eggyesij Vaona! F. Hogy hívják? M. Kit? engem? F. Nem, a kutyát. M. Mindenfilekipen. F. De ezt ni, a magáét, hogy hívják ? M. Ezt? Ki hogy? F. De maga hogy hívja? >■> RÉTHY 1890, 352. 20 RÉTHY 1890, 351-352. 21 MADARASSY 1935a, 10. 22 KOSA 1971,60. 23 HERMAN 1892. 24 HERMAN 1892, 320. 25 HERMAN 1909, XI. 26 LAMBRECHT 1918, 24.; é. n., 212-213. 27 HERMAN 1898, 654.; LAMBRECH T 1916, 24. Halászati és pásztorélen kutatásait Semsey Andor anyagi támogatásával végezte. Erről és Semseynek a magyar néprajztudományban betöltött egyéb mecénási szerepéről lásd: HALA 2008. 28 LAMBRECHT 1920, 7. Süketségéről lásd például „Hallgatag világ” című írását (HERMAN 1877; idézi: CHERNÉL 1915, XV-XVI.), illetve 1912. május 8-án kelt, Móricz Pálnak írt levelét (MÓRICZ 1927, 6.). 29 LAMBRECHT 1920, 58.; é. n. 155. 30 VARGA 1967,191. 129
