Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Varró Ágnes: Szent Fórián tiszteletének emlékei Fejér megyében
Varró Agnes: Szent Flórián tiszteletének emlékei Fejér megyében melyek között Székesfehérvár-Felsővárosról említi, hogy a gazdasszony a kemence begyújtása előtt Szent Flórián közbenjárásáért szokott imádkozni egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet.2 Fejér megyében Szent Flórián homokkőből vagy mészkőből készült köztéri szobrait elsősorban a német nemzetiségek által lakott településeken — Isztimér, Pusztavám, Mór, Vértesboglár, Vértesacsa — láthatjuk. A 18. század második felétől nagyobb tömegben ideérkező német telepesek nyilván ragaszkodtak a régi hazájukban kedves szentjeikhez, s igyekeztek mielőbb szobrot is állítani Szent Flórián, Szent Vendel vagy Nepomuki Szent János tiszteletére. Ezen kívül Székesfehérváron, Lovasberényben, Kálozon, és Bicskén találkozhatunk Flórián kőbe vésett alakjával, illetve őt ábrázoló szobortöredékkel. Pusztavámon Szent Vendel, Vértesbogláron jelenleg ugyancsak Szent Vendel és Nepomuki Szent János társaságában, Móron Nepomuki Szent Jánossal és Szent Sebestyénnel egy téren, a Kapucinus téren foglal helyet. A többi településen magányosan álló szobrait találjuk. Mindig a település központjában helyezték el a tűzzel küzdő Flórián kőszobrait, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy az egész közösség számára kollektiven fontos életet és vagyont védő segítő tevékenysége. Bartha Elek megállapítása szerint a szentek szobrainak állítása leggyakrabban a település védelme, valamilyen elemi csapás ellen való oltalmazása céljából történt. A csapások ellem védekezés első fokon abban nyilvánult meg, hogy a megfelelő patrónus szobrát felállították a településen, vagy annak határában. A fűztől oltalmazó Flórián-szobrok jobbára a település belterületén találhatók.3 Területünkön is Szent Flórián típusos ábrázolása a jellemző: megemelt talapzaton álló, római légionárius öltözetben megjelenő Flónán egyik kezében zászlót tart, a másikban vizesdézsát vagy korsót, amelyből a lábainál lévő kisméretű ház lángokban álló tetejét oltja. A vörös színű zászló is a tűzjelzés egyik eszköze volt: nappal fellobbant tűzeset irányát mutatták vele a tűztornyokból. A szobrok állításának ideje a 18. század közepétől, azt lehet mondani, hogy napjainkig terjed, hiszen Székesfehérváron 2002. szeptember 28. óta látható Kocsis Balázs alkotása a Távírda és a Kégl György utcák találkozásánál lévő kis téren. A Flórián-dsztelet „fellángolásának”, a szobrok állításának okát gyakran a települések tűzvésztörténetében kell keresnünk. Egy-egy pusztító, hatalmas tűzkár után igyekeztek a szent oltalmát keresni és tiszteletét szobor felállításával méltó módon kifejezni. Isztiméren, a katolikus templom előtt álló szobrán elhelyezett emléktábla tanúsága szerint a szobrot Meszleny Lajos országgyűlési képviselő emeltette az 1884. március 22-ei szerencséden nap emlékére. A község történetére vonatkozó levéltári adatokból megtudhatjuk, hogy 1884. március 22-én hajnalban Werger Márton pajtája kigyulladt. A lángok gyorsan átterjedtek a környező házakra, s az álmából felriasztott lakosság a tüzet eloltani nem tudta. 68 ház égett le egészen, illetve részben. A szörnyű tragédia emberáldozatot nem követelt, de az állatok százai pusztultak el az ólakban.4 Isztiméren egyébként a szobor mögött lévő, Szent Anna tiszteletére szentelt templomban is találunk Szent Flórián ábrázolást: a jobb oldali mellékoltárt az ő tiszteletére emelték az 1830-as évek elején. A mellékoltár feletti, az 1930-as évekbeli belső renoválás keretében elhelyezett festmény ugyancsak Szent Flóriánt ábrázolja. Isztiméren egyébként a szent máig élő, erős tisztelete jellemző. Emléknapján szentmisével, litániával emlékeznek meg róla, szobránál virágkoszorút helyeznek el a helyi, egyébként igen aktív közösségi életet élő tűzoltó-egyesület tagjai. Tűzvész következménye a bicskei és az azóta elpusztult székesfehérvári Szent Flórián szobor állítása is. Bicskén a Kossuth u. 51. sz. előtt álló, 1800-ban készült, 160 cm magas, kovácsoltvas kerítéssel körbezárt, a szentet típusosán ábrázoló mészkőszobor a második világháború idején erősen megsérült, talapzatáról is ledőlt. A 70-es években állították fel újra, s a közelben lakók a szobrot évente lemeszelték, mházatát, sisakját, tűzoltóvedrét kiszínezték. Utoljára 1989-ben szakszerűen restaurálta Gyulavári Pál szobrász. Jelenleg a helyi tűzoltók tartják rendben a szobor környezetét, és névünnepén koszorút helyeznek el a lábánál. Szent Flóriánt egyébként a város védőszentjeként tartják számon.5 Székesfehérvár tűzeseteinek történetét Lauschmann Gyula dolgozta fel. A legrégebbi tűz, amelyről a városban tudomásunk van, 1601-ben pusztított, a törökök a régi bazilika kapuiban puskaport gyújtottak meg, melynek következtében a monumentális épület megsemmisült. 1686-ban, a török alóli felszabadulás előtt két évvel a vár területének nagy' része, valamint az egész külváros a lángok martaléka lett. A Rákóczi-szabadságharc idején két nagyobb tűzesetről van tudomásunk, 1702. március 2-án és 1704. május 13-án házak, illetve városrészek égtek le. 1735-ben május 4-én 40 háztulajdonosnak mindene elégett. 1824. május 25-én a Rácváros leégéséről van tudomásunk. 1843. szeptember 5-én ugyancsak a Rácváros és a szomszédos Sziget nevű városrész területén pusztított hatalmas tűz, ami kiterjedt egészen a Széchenyi útig, s emberáldozatokról is szó esik. Néprajzi szempontból érdekes adat, hogy' 1844-ben a babona okozott tüzet az Öreg utcában. Hegedűs Józsefné háza gyulladt ki, mégpedig azért, mert holdfogytán a tyúkokat füstölni szokták, ámde a gondatlanul végzett cselekedet tüzet okozott. A szabadságharc idején 1849. augusztus 10-én pusztított hatalmas tűz, amikor az osztrákok a Királysor és az Olaj utca épületeit felgyújtották. 2 BÁLINT 1977, 355. 3 BARTHA 1992, 54-61. 4 ERDŐS 1994, 269. 5 JAKAB 1969, 44. 98
