Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Régészet - Merczi Mónika: Valeria tartomány északi felének embertani képe a késő római korban (Tác-Margittelep és az északi határvidék összevetése)
megemlíthető, de nem számottevő különbség csak az arckoponya esetében mutatkozott, mely a férfiaknál valamivel hosszabb volt. Az északi határvidéken az agykoponya mindkét nemnél ugyancsak hosszú, középszéles és középmagas volt. A homlok és a járomív egyaránt középszéles, az arckoponya rövid és középmagas, az orr középszéles volt. A két nem között különbség egyedül a szemüreg méreteiben mutatkozott, mely a férfiaknál középszéles és alacsony, a nőknél viszont széles és alacsony volt. A határvidéken a férfiak és nők ugyancsak szignifikánsan hasonlítottak egymásra (Cp2 = 0,078). Közöttük a távolságvizsgálat kisebb mértékű különbséget csak az arckoponya és a szemüreg esetében igazolt: a férfiak arckoponyája ugyanis alacsonyabb, a szemüregük pedig keskenyebb volt, mint a nőké. A nemenkénti összehasonlítás azt mutatja, hogy Tác-Margittelepen a férfiak homloka és orra szélesebb, arckoponyájuk hosszabb és magasabb volt, mint az északi határvidéken eltemetett férfiaké. A köztük végzett távolságvizsgálat szignifikáns eredménye (Cp2 = 0,072) azonban jelzi, hogy ezek az eltérések nem voltak számottevőek. A nők esetében, akiknél a két minta ugyancsak szignifikáns hasonlóságot mutatott (Cp2 = 0,100), Tác-Margittelepen a homlok kismértékben szélesebb, a szemüreg pedig magasabb volt, mint a határvidéken. Az északi határvidék mintáját alkotó temetők közül Tác-Margittelep legközelebbi embertani párhuzamát, férfiak (Cp2 = 0,071) és nők (Cp2 = 0,122) esetében egyaránt az Esztergom-Bánomi-dűlőben feltárt temető szolgáltatta.29 Meredi Mónika: Valeria tartomány északi jelének embertani képe a késő római korban (Tác-Margittelep és a% északi határvidék összevetése) — Die Bevölkerung von Nord-Valeria in der spätrömischen Periode (Vergleich von Tác-Margittelep mit dem nördlichen Grenzgebiet) 3. A testmagasság jellemzői A négy végtagcsont (kar-, orsó-, comb- és sípcsont) legnagyobb hossza alapján számított átlagos testmagasság (9. táblázat) Tác-Margittelepen a férfiaknál 166,75 cm, a nőknél 156,39 cm volt. Ezt az értéket férfiak esetében közepes, a nőknél viszont nagyközepes mérettartományba lehetett sorolni. Az északi határvidéken nemcsak a férfiak 166,69 ernes, hanem a nők 155,63 cm-es átlagos testmagassága is közepes mérettartományba esett.30 A férfiak átlagos testmagassága tehát a két mintában azonos volt; nők esetében viszont az északi határvidéken élők csaknem 1 cm-rel alacsonyabbnak bizonyultak. Ennek következtében a két nem átlagos testmagasságában az északi határvidéken (11,06 cm) valamivel nagyobb különbség adódott, mint Tác-Margittelepen (10,36 cm). A termetértékek rövidített osztálykategóriák szerinti megoszlását tekintve Tác-Margittelepen a népesség több mint fele magas termetű volt (férfiak: 52,29 %; nők: 51,64 %). A férfiak között nemcsak a magas termetűek aránya volt magasabb, mint a nőknél, hanem az alacsony termetűeké is (férfiak: 30,28 %; nők: 22,13 %). Az északi határvidéken is magas termetűeket találni legnagyobb arányban, de Tác-Margitteleppel ellentétben arányuk 50 % alatt maradt (férfiak: 47,13 %; nők 48,62 %). A magas termetűek aránya tehát a nőknél, az alacsony termetűeké viszont, Tác-Margittelephez hasonlóan, a férfiaknál bizonyult magasabbnak (férfiak: 35,66 %; nők: 27,62 %). A nemenként történő összevetésből kiolvasható, hogy a magas termetűek aránya mindkét nemnél Tác-Margittelepen, az alacsony termetűeké viszont az északi határvidéken volt magasabb. 4. Taxonómiai jellemzők A minták taxonómiai jellemzésére a koponya legnagyobb szélességéből és hosszából számított koponyajelző szolgált (10. táblázat), melynek átlagértéke alapján a Tác-Margittelepen és az északi határvidéken élők is egyaránt hosszúfejűek (dolichokranok) voltak. Arányuk mindkét mintában, ezen belül mindkét nemnél meghaladta az 50 %-ot. A koponyajelző egyszerűsített osztálykategóriák szerinti megoszlását tekintve a hosszúfejűek részaránya Tác- Margittelepen (férfiak: 54,54 %; nők: 64,71 %) és az északi határvidéken is a nőknél (férfiak: 56,80 %; nők: 59,21 %) volt magasabb. Ezzel ellentétben a rövidfejűek (brachykranok) aránya viszont Tác-Margittelepen (férfiak: 13,64 %; nők: 2,94 %) és az északi határvidéken is (férfiak: 16,00 %; nők: 11,84 %) a férfiaknál bizonyult magasabbnak. A két nem a hosszú- és rövidfejűek arányában Tác-Margittelepen mutatott nagyobb különbséget. A jelző nemenkénti összevetése azt mutatja, hogy az északi határvidéken vizsgált férfiak között a hosszú- és rövidfejűek aránya egyaránt magasabb, mint Tác-Margittelepen. Nőket tekintve a hosszúfejűek aránya Tác-Margittelepen, a rövidfejűeké viszont, a férfiakhoz hasonlóan, az északi határvidéken volt magasabb. A hosszú- és rövidfejűek arányában a nők között nagyobb különbséget lehetett találni, mint a férfiak között. Ez legkifejezettebb a rövidfejűség esetében, ugyanis a határvidéken négyszer annyi rövidfejű nő volt, mint Tác-Margittelepen. Mind a belsőbb területeket képviselő Tác-Margittelep, mind a tartomány északi határvidékének népessége az europid nagyrasszba tartozott. Ezen belül a nordikus és mediterrán rasszjellegek dominálnak, de mellettük 29 MERCZI 2008, 410,15 és 17. táblázat. 30 Az Esztergom-Kossuth utcában 2005-2007 között feltárt és részlegesen feldolgozott sírokat még nem lehetett figyelembe venni. 72
