Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)

Tanulmányok - Művészettörténet - A Bory Jenő Emlékkoferencia előadásai - Sajátos életút - Magony Imre: Bory Jenő munkásságának korabeli sajtóvisszhangja

Magony Imre: Bory Jenő munkásságának korabeli sajtóvisszhangja

A cikk mint érdekességről, Michelangelo freskóinak szoborba öntéséről tesz említést. E művek „a festményeknek hű szobor kópiái.”

„Bory Jenőtől is van sok vázlat, terv, arckép, tanulmány, mind eg}’ igaz művésziélek, egy kiforott művészlélek megnyilvánulása.” A kiállításon huszonöt darab pirobazalt szobrot sorsoltak ki. Ezek a következők voltak: Fájdalom, Monna Vanna, Mána királyné, Bandika, Lehel vezér, Nagy Szulejmán, Horgoló leányka, Magyar katona, Gyermekmosoly, Éviké, Magyar nemes, Sóhaj, Batthyány, Gyermekfej, Négy darab fej, Fájdalom, Két katona fej, Budha, Tutenkámen, Hindu bálvány, Mária királyné feje. Mivel egy sorsjegy ára 10 ezer korona volt (egy napilap ára ekkor 2000 korona), a sorsjegyet „erősen vásárolta a közönség”.

A kiállítás zárásaként Bory előadást tartott a bronzöntésről. Bemutatta a mintázás és az öntés formáit, továbbá a sokszorosítást is. A kiállításon több műtárgy kelt el, vásárolt belőlük többek között Székesfehérvár városa, a püspök, dr. Hevesi Ferenc főrabbi, Vértes József és mások.9

A Képzőművészeti Főiskola udvari műtermében az 1925. május 21-én megnyíló Bory-kiállításon, melyet egy hétig lehetett megtekinteni, Kertész K. Róbert helyettes-államtitkár mondott beszédet. Annak ellenére, hogy rövid ideig volt látható a kiállítás, számos cikk tudósított róla: „mint egy reneszánsz zsibvásáron, mindent megtalálunk, amit egy ösztöneire hallgató ősművész adhat magából. (...) az ő életéből egy morzsa sem veszett el, anyagbafogant a leghalványabb gondolata is. Játékos perceiben krétával, vagy ecsettel cserélte fel a vésőt, messze kószált el saját poézisétől. De játéka is művészet. (...) A Bory szobrokon az ragad meg először bennünket, hogy egyiken sem látszik a kényszer, kenyérkereset, a megrendelés verejtékmunkája. Ezek a szobrok, mind energikus pillanatok gyermekei. Innen van az O alakjainak örökifjúsága. (...) Szarvasinak és pendülő izomhúrok jellemzik ezeket a testeket. Nincs bennük mély háborgás és szörnyű feszültség, hiszen az nem is fér össze az ő boldog, tiszta ifjúságukkal. Minden formájuk leegyszerűsített sokszor a stilizáltságig. Nem keresi a monumentalitást.”

A kritika megemlítette Bory egyik korai síremlék-tervét is: „Ajtaját két összegörnyedt alak feszíti le s a nyíláson kavargó pászmákban füstölnek a feltámadó lelkek. Ez a kis naiv terv gyökeresen mutatja meg az igazi Boryt, a játékos alkotót, aki könnyedén, gondtalan fiatalsággal nagy erőfeszítések nélkül oldja meg a legnagyobb problémákat is. Nem gyötri magát és nem gyötri a nézőt. (...) Azok közé a folyton kísérletező művészlelkek közé tartozik, akik új technikákon törik fejüket, hogy a művészet birodalmát új lehetőségekkel gazdagítsák. (...) Most viszont egy műmárvány anyagot fedezett föl, mely tartósabb a természetes márványnál és edények készítésére is alkalmas. Talán éppen a sok kísérletezés az oka annak, hogy Bory Jenő egyik képzőművészeti ágba sem merül el eléggé. Szobrászati stílusát festői törekvések uralják. Néhány figyelemre méltó festményvázlat igazolja, hogy ez a művészet mennyire megfelel Bory egyéniségének. (...) Nemcsak mint művész, de mint anyagkutató is óriási érdemeket szerzett, midőn a gyönyörű fekete fényű „Pirogránit”-ot feltalálta, melyből készült szoborművei valóban pompásak.”10 11

Bory 1927. január 23-án ismét Székesfehérváron mutatkozott be műveivel. A Magyar Királyi Állami Ybl Miklós Reáliskola egykori növendékeinek egyesülete rendezte meg a kiállítást a vármegyeháza nagytermében. A megnyitón beszédet mondott Ivánka Lajos műszaki főtanácsos, az egyesület elnöke és Prohászka Ottokár püspök. A főtanácsos elmondta, hogy a kiállítás létrehozásának hármas célja volt: az egykori diákok baráti viszonyának ápolása, a tanulóifjúság erkölcsi és anyagi támogatása, valamint a költségek előteremtése az iskola udvarán felállítandó emlékműhöz, melylyel az intézmény hősi halottakra kívánnak emlékezni. „A gazdag kiállítást Csók István és Bory Jenő dominálta. A festészet világhírű mestere több kiváló alkotását küldte be, viszont Bory Jenő hatalmas szoboranyaggal szerepelt. Mintegy félszáz szebbnél-szebb márvány, bronz, pirobazalt és gipszszobra indította lépten-nyomon csodálkozásra a nézőt.”11

A Műcsarnok 1929. évi téli tárlatán szereplő Bory-művekről a Képzőművészet című lapban ezt írták: „Bory Jenő szobrász munkája hozzájárni a 13. terem nívójához. Mintegy fél tucat művével szerepel. A székesfehérvári reáliskola hősi szobrán kívül csupa portréval van képviselve, melyek közül valamennyi, de különösen a Hültl Dezső professzor színezett terrakotta szobra elsőrangú mű.”12

1931-ben Bory Kaposváron is kiállított, amikor is Kaposvár város képzőművészeti nagy érmét nyerte el Krusnyák Károly festőművésszel együtt.13 Még ugyanebben az évben Székesfehérváron, a vármegyeháza dísztermében állította ki Bory Csók István, Maria Immaculata és Munkácsy című szobrát.14 1934-ben a Képzőművészek Egyesületének Műcsarnokban megrendezett jubileumi kiállításán „Bory Jenő aktjaival tűnik ki,” 1935. február 27-én a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdasági Egyetem Építészmérnöki Osztálya XV. kiállításán pedig a műegyetemi tanárokról

9 Boryjenőné és Bory Jenő kiállítása. - In: Fejérmegyei Napló. 1925. jún. 7. 1. p.; Székesfehérvári Friss Újság. 1925. jún. 7. 2. p., jún. 9. 3., 4. p., jún. 16. 3. p.; Fejérmegyei Napló. 1925. jún. 9. 2. p.

10 (-gy.): Bory Jenő műterem kiállítása. - In: Magyarság. 1925. máj. 20., 1925. máj. 21.; Bory Jenő műterem kiállítása. Andrássy út 71. sz. alatti Képzőművészeti Főiskolán. — In: ÉPIP-ÉPMŰ. 1925. jún. 1. 21—22. sz. 76. p.

11 Esti Kurír. 1927. jan. 25.; A Székesfehérvári M. Kir. Állami Ybl Miklós reáliskola értesítője az 1926-1927. tanévről. - Székesfehérvár: Csitárynyomda, 1927. 8-9. p.

12 (gy-): A Műcsarnok téli tárlata. Szoborművek. - In: Képzőművészet. 1929. 16. sz. 25-28. p.

13 Megnyílt a dunántúli képzőművészek tavaszi tárlata Kaposvárott. - In: Nemzeti Újság 1931. ápr. 8.

14 Fejérmegyei Napló. 1931. márc. 31.; Nemzeti Újság 1931. ápr. 1.

248